Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-138
A Nemzetgyűlés 138. ülése 1920. évi dec. hó 18-án, szombaton. 255 és azt mondották, hogy erről később népszavazás fog dönteni. (Mozgás.) A másik bűn, amit gróf Károlyi József elkövetett, az, hogy burkoltan izgat a mostani alkotmányos rendszer ellen, kijelentve, hogy ő mint főispán nem ismeri azt el. Gróf Károlyi József ezzel precedenst szolgáltat másoknak arra, hogy ők se ismerjék el. És itt van mindjárt a zalai eset is, ahol szintén előállt egy másik főispán. (Zaj. Egy hang jobb felöl : Az még nem biztos, hogy mi történt Zalában !) Elnök : Ne méltóztassanak közbeszólni. Cserti József: Mindezek alapján kérdezem a ministere]nök úrtól, vájjon ez az ember, gróf Károlyi József, csak egy percig is helyén maradhat-e, mint a kormány akaratának végrehajtója? Mert azzá] nem mentheti eljárását, hogy ő az októberi forradalom alkalmával is kikelt gróf Károlyi Mihály ellen. (Ugy van ! jobbfelöl.) És vegye tudomásul a főispán ur, hogy ez a mostani Nemzetgyűlés olyan, amelynek nincsen párja sehol a világon, mert nincs parlament, amely a nép ennyire szabadon megnyilvánult akarata alapján ülne együtt. (Igaz! Úgy van ! jobbfélől.) Ezt a Nemzetgyűlést nem terror, nem befolyás, nem vesztegetés és nem sópénz hozta össze, hanem ez igazán a nép akaratán nyugszik s a kormány, amely az Ugyeket vezeti, szintén a Nemzetgyűlés akaratából van ezen a szent helyen. (Igaz ! Ugy van ! Felkiáltások jobbfelöl : Ez fáj !) Még csak a cenzúrára vonatkozólag vagyok bátor megjegyzést tenni, bár a minis terel nök ur intézkedése azóta történt. Azt kérdezem, hogy lehet az, hogy amikor a cenzúra kap intézkedést, ez a nyilatkozat szórói-szóra megjelenhetik. (Felkiáltások : Tudományos alapon foglalkozik vele !) Én kijelentem a magam részéről, hogy ha gróf Károlyi József mint főispán továbbra is megmarad a törvényhatóság élén, — mert egy főispán nem más, mint a kormány akaratának végrehajtója — én ez esetben ezt a kormányt bizalmammal nem támogatom. Interpellációm a következő (olvassa) : »1. A nagyméltóságú m. kir. minisfcerelnök urnák. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy gróf Károlyi József Székesfehérvár város és Fejér megye főispánja, Fejér megye törvényhatóságának folyó évi december hó 13-án tartott közgyűlésén oly értelmű kijelentést tett, hogy főispáni működését az 1917. évi július hó 8-án történt kinevezés folytán gyakorolja, amely alkalommal IV. Károlynak tett esküje alól magát feloldottnak nem tekinti, sőt további beszédében nyiltan kifejezésre juttatta azon álláspontját, hogy főispáni hivatalát nem az előző kormány által történt kineveztetése folytán, hanem ezen, sze T inte törvényes 1917. évi július 8-iki kineveztetése alapján foglalta el ? 2. Miután gróf Károlyi József főispán ezen kijelentéseivel a mostani uralkodó kormányzási és törvényhozási rendszert mintegy el nem ismeri, hajlandó-e ezért a ministerelnök ur állásából őt azonnal felmenteni és ellene a legszigorúbb megtorló lépéseket megtenni ?« (Mozgás.) Zeőke Antal : Halljuk a ministerelnök urat ! Elnök : Az interpelláció kiadatik a ministerelnök urnák és a belügyminister urnák. A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök: T. Nemzetgyűlés ! Az interpelláció tárgyáról, arról a nyilatkozatról, melyet gróf Károlyi József főispán tett, tudomásom van. A lapok azonban nem egészen helyesen közölték, nem is egészen helyesen kommentálták a dolgot. Méltóztassék megengedni, hogy először erre a részre térjek ki. A cenzúra azt tulajdonképen nem tudja konstatálni, hogy vájjon a nyilatkozat megfelel-e annak, amit az illető mondott. Annak idején én a cenzor urnák bemutattam egy intervjumat valami indifferens témáról, amely azután 13 lapban jelent meg másképen, de a cenzúra ezt sem konstatálhatta, mert nem hasonlíthatta össze az eredetivel. Ami tehát a nyilatkozatot illeti, ennek megtételéről tudomásom van. A főispán urnák — és ebben, azt hiszem, a képviselő ur is igazat adott neki — mint embernek joga volt ezt a nyilatkozatot megtenni, neki lelkiismereti kérdése az, hogy esküjét hogy fogja fel és ebben a tekintetben helyes állásponton volt, hogy ő ezt a nézetét kifejezte. Benkő Gábor : Hivatalos helyen ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Más kérdés az, hogy helyes-e az . . . Drozdy Győző : Két gazdának leesküdni ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : ,.. hogy ő a főispáni székből nyilatkoztatta ki azt, (Felkiáltások ; Ez az I) amit a főisjjáni széken kivül teljes joga lett volna kinyilatkoztatni. Drozdy Győző : Joga akkor sem lett volna ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Joga a meggyőződésre mindenkinek van. (Mozgás a jobboldalon.) Drozdy Győző: Az 1920. évi I. te. értelmében nincs joga ! (Egy hang a jobboldalon : Joga van, de menjen sétálni !) Gr. Teleki Pál ministerelnök : Kezemben van 1 t. i. az az eredeti nyilatkozat, amelyet ő felolvasott, amely tehát teljesen autentikus, minthogy nemcsak elmondta, hanem ebből olvasta fel. Ebben az van (olvassa) : »Midőn engem őfelsége Apostoli Királyunk 1917 július 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával ezen állásra kinevezett, én szabad akaratomból minden kényszer nélkül, esküt tettem itt e törvényhatóság szine előtt, hogy a királyhoz hú leszek. Ezen esküm alól Őfelsége soha fel nem oldott, állásomtól pedig a forradalomkor nem ő mentett fel. Hitvány embernek tartanám magamat, ha ezen hűségesküt, amelyet neki tettem, megszegném. Azon esküt, amelyet azóta midőn állásomat újból elfoglaltam, Magyarországra és a kormányzó ur őfőméltóságára tettem, a királlyal szemben fennálló eskümmel ellenkezőnek nem tartottam soha.«