Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-138

254 A Nemzetgyűlés 138. ülése 1920. évi dec. hó 18-án, szombaton. áll, tehát tegyen félre mindenki minden nézeteltérést és fogjon össze, miként azt Lengyelország tette, midőn az orosz vörös sereg Varsó előtt állott«. Beszéde végén a közgyűlés tagjai lelkesen megéljenezték. Itt a cenzúra két szót törölt, de az ottani lapok hozták, hogy a királyt és gróf Károlyi József főispánt. (Zaj jobbfelöl) T. Nemzetgyűlés ! Én ezt a beszédet valószínűnek veszem, mert gróf Károlyi Józsefnek ideje lett volna a lapok közléseit megcáfolni, ő azonban ezt nem tette s még az ottani lapok közléseit sem cáfolta meg. Láthatjuk e beszédből elsősorban azt, hogy gróf Károlyi József ezen a gyűlésen a királykérdéssel foglalkozott és láthatjuk ebből másodsorban azt is, hogy ő szigorúan legitimista. (Zaj.) En mindenkinek magánvéleményét tiszteletben tartom, mert az olyan szentség, amit befolyásolni nem lehet s épen ezért gróf Károlyi Józsefet sem ítélném el, ha mint magánember barátai körében mondta volna ezt el azoknak, akik az ülés végén őt annyira megéljenezték s akik gratuláló táviratokkal s levelekkel halmozták el. De igenis elitélem azért, hogy ezt mint főispán mondotta, holott gróf Károlyi József főispáni minőségében nem egyéb, mint a kormány akaratának ott a periférián való végrehajtója. Berki Gyula: Ki kell csapni! (Zaj. Elnök csenget.) Cserti József : Gróf Károlyi József beszéde elején azt mondja, hogy a mostani kormányzópárt olyan határozatot hozott, amelyet ő nem tart összeegyeztethetőnek a régi törvényekkel. Én ezt pártom nevében visszautasítom, mert a kormányzópárt soha olyan határozatot nem hozott, amely törvénybe ütköznék. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) és visszautasítom ezt a vádat azon ministerek részéről is, akiket én eddig bizalmammal támogattam, (Derültség balfelöl.) mert ők nem hoztak sohasem ilyen határozatot. Károlyi József gróf beszédét mégis meg tudom érteni, mert hiszen ő mondotta el ezt a beszédet. (Felkiáltások : Tudományos !) Már pedig nyilvánvaló, hogy a mostani kormányzati rendszer és a mai Nemzetgyűlés ellen aknamunka folyik, amelynek célja az, hogy lejárassák a kormány és a Nemzetgyűlés tekintélyét (Igaz ! Ugy van! jobbfelöl.) Fel akarják dönteni ezt a rendszert, nem törődve azzal, hogy a helyzet felbontása az ország életébe is kerülhet. Kerekes Mihály : Fő az, hogy grófok legyenek itt! Cserti József : Vissza akarják állítani a régi rendszert, mert azoknak az úgynevezett politikai hulláknak még a sírjukban is fáj, hogy ma már Magyarország sorsának intézésébe belefolynak azok is, akiket józan, tiszta, becsületes ésszel áldott meg a Gondviselés. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől. Egy hang a jobboldalon: Fáj, hogy mi nem tudunk francia nyelven disznóságokat mondani!) T. Nemzetgyűlés ! Hogy a körülöttünk folyó aknamunka milyen eredményeket ért marig el, az mindenki előtt nyilvánvaló. Hiszen alig van már tekintély. A belügyminister vagy a kormány rendeletét nemcsak a főispán nem veszi komolyan, hanem — magam tudok erre eseteket — még a jegyzősegéd is fittyet hány arra. (Zaj.) Ferdinandy Gyula belügyminister: Konkrét eseteket kérek, én majd intézkedem. Cserti József: Én ezért vádolom a volt kormányokat, mert nem tudtak, nem akartak, vagy nem mertek akaratuknak érvényt szerezni, holott egyszerűen csak meneszteni kellett volna egypár urat. Más mód nincs. T. Nemzetgyűlés ! Azt mondja a továbbiakban gróf Károlyi József, hogy őt apostoli királya nevezte ki s az ő kezébe letett esküvel nem tartja ellentétben állónak utóbb, a kormányzó kezébe letett esküjét. Itt kettős bűnt követett el Károlyi József. Elsősorban is a belső békét akarta ezzel megzavarni, mert hiszen most, amikor egy kissé helyre állt már a rend, amikor lecsendesedtek a kedélyek, ime, előáll gróf Károlyi József és felveti a királykérdést. Én meg tudnám ezt érteni, ha ez reakció volna, de hiszen akció sem volt, amely reakciót szülhetett volna. Különben is egy főispánnak talán épugy meg van tiltva a királykérdéssel való foglalkozás, mint a sajtónak. (Egy hang jobbfelől : Tudományosan lehet ! Derültség.) Még nagyobb súllyal esik latba, hogy gróf Károlyi József ezzel a kérdéssel nem mint magánember, hanem mint főispán foglalkozott. T. Nemzetgyűlés, hogy ezen kérdésnek időnap előtt való felvetése milyen mérhetetlen károkat okozott a külföldön, azzal mindannyian tisztában vagyunk és én merem mondani, hogy azok az urak, akik ezt az akciót kezdték, — és kezdték már a békekötés előtt — többet ártottak Magyarországnak, mint az egész komm/unizmus. (Zaj balfelöl,) Itt van erre a példa Olaszország és Jugoszlávia állásfoglalása. Amikor mindannyian a legjobbat reméltük Olaszország részéről, ennek a kérdésnek idő előtt való felszínre dobásával ime elérték azt, hogy Olaszország és Jugoszlávia épen ebből a kérdésből kifolyólag szerződést kötöttek ellenünk . (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Amint a ministerelnök ur is jelezte expozéjában, én is hozzájárulok ahhoz, hogy ezt a kérdést vegyük le a napirendről, sőt ezen túlmenőleg nekem az a véleményem, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek tagjai egyáltalában nincsenek is jogosítva ennek a kérdésnek eldöntésére. (Zaj jobbfelöl.) Elnök (csenget) : Kérem, a Nemzetgyűlésnek joga van minden közUgyet tárgyalni. (Helyeslés.) Cserti József : Helyreigazítom szavaimat ugy, hogy sok képviselő urnák nincsen joga ebbe a kérdésbe most beleszólni, t. i. azoknak, akik kitértek a választások alkalmival ezen kérdés elől