Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzetgyűlés 135. ülése 1920. Ereky Károly: Akkor miért nem kapok én parlamenti bizottságot ? Kerekes Mihály: Megtörtént az, hogy az emberek háza leégett, A pénzUgyminister ur mosolyogva tért napirendre a kérdés felett, mikor ilyen irányú kérvény jött hozzá, hivatalosan igazolva a község elöljárósága által, hogy valaki azért adta el abban az órában a tehenét, vagy a lovát, hogy a háztetőt megcsinálhassa. Azt mondta nekem a pénzUgyminister ur, hogy ezer és ezer ilyen kérvény van, most mindenkinek leég a háza. Bocsánatot kérek, akkor nem bizik a pénzUgyminister ur a közigazgatásban, mert fel sem tételezem, hogy a községi jegyző a biró által lepecsételve nyilatkozatot adjon ki, hogy X. Y.-nak leégett a háza és ezt akarta felépíteni lovának vagy tehenének árából, ha ez nem igaz. Csak pár tényt hozok fel, mert nem akarok hosszasan foglalkozni a kérdéssel. Bagosy Géza kispesti tanitó egy életen át dolgozott azért, hogy Kispesten legyen egy háza. Miután résztvett a háborúban, ez a szerencsétlen ember beteg lett, hazajött és családjával ugy egyezett meg, hogy eladja a házat és annak árából egy iparüzemet fog felállítani, amely csatornákat, vályúkat stb.-t csinált volna falun, kisebb helyeken, ami kelendő a mai időben, amikor nincs fa. Épen akkor adta el a házát, mikor jött a pénzfelülbélyegzés. 70.000 koronát kapott a házáért, ebből 35.000-et elvett tőle az állam. 0 már akkor hitelre előre bevásárolta a gépeket, amelyeknek árával természetesen adós maradt, mert nem tudta azokat kifizetni. Most mi történik? Az első kérvényére azt mondja a pénzUgyminister ur, hogy nincs kellően indokolva és aktákkal igazolva. Mikor pedig beadja összes szerződéseit, beadja összes lekötöttségeit gépeiről és mindenről, akkor azt mondják neki, hogy veszedelmes precedenst alkotna a pénzUgyministerium, ha kifizetné nekik. Szóval Bagosy Géza az államnak adófizető polgára akart lenni, iparüzemet folytatna, tehát súlyos adókat fizetne évtizedeken keresztül az államnak, de ezt megakadályozza a pénzUgyministerium, egyáltalában nem engedi, hogy kifejlődjék, ugy hogy ő a másik 35.000 koronáját is elvesztette. Van egy másik eset is, amely bizonyítva van. Tiszatarján községben valaki a világháború előtt egy borjut hagyott itt a feleségének ós egy félig felépített házat. Amikor orosz fogságból hazaszökött, a borjú már tehénné lett ; az illető közvetlenül a pénz lebélyegzése előtt eladta a tehenét, a pénzét lebélyegezték és ő most nem tudja megcsináltatni a háza tetejét. Es nem hiszem, hogy állami hivatás volna az, hogy mikor hivatalosan igazolva van, hogy tönkretettek szerencsétlen embereket, akkor azoktól 5—6000 koronákat el kell venni, ugyanakkor, amikor még nincs meg a nagy vagyonadó, amikor nincsenek 'megadóztatva az illegitim utón szerzett nagy vagyonok. (Ugy van ! évi december hó 1-én, szerdán. 189 a szélsőbaloldalon,) Állítom^ hogy a pénzUgyminister ur egész pénzUgyi politikája semmi más, mint a kisemberek tönkretétele, mert futni engedte hónapokon keresztül a nagyvagyonokat, amelyek kimentek az országból. Ereky Károly : Ugy-e, mikor három hónap előtt én mondtam ezt el, akkor helyeseltek a pénzUgyministernek és bizalmat szavaztak neki ! (Egy hang jobbfelöl: Dehogy helyeseltünk!) Most sem bukott meg, pedig leszavaztuk ! Kerekes Mihály: Meg kell állapitanom, hogy az állam avval az indokolással, hogy ez presztízs kérdése, jóllehet nagyon jól tudta, hogy az országnak nincsen fizetőképessége, százés százmilliókat fizetett ki háborús kötelezettségek címén, de ugyanakkor ezeknek a szegény embereknek ezt a kevés pénzét nem tudja viszszafizetni. Talán a következő pénzUgyminister ur nemesebb szívvel fog majd viseltetni a kisemberek iránt, és a falun lebélyegzett összegeket azoknak a családoknak, akiket ez a lebélyegzés egyenesen katasztrófába sodort, — hiszen pár ezer koronákról van szó — vissza fogja fizetni. Interpellációm a következő (olvassa) : » Hajlandó-e a pénzUgyminister ur egyes indokolt esetekben a pénzlebélyegzés alkalmával kényszerkölcsön alá vont összegeknek részben vagy egészben való kifizetésére ? Hajlandó-e a pénzUgyminister ur Bagossy Géza nyugalmazott állami tanítónak harmincötezer koronát kitevő kényszerkölcsönét beváltatni, vagy a hitelezői által számlázott adósságát kifizetni?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a pénzUgyminister urnák. Ki következik? Bródy Ernő jegyző: Karafiáth Jenő! Karafiáth Jenő : T. Nemzetgyűlés ! Tekintettel arra, hogy a mai délelőtt folyamán illetékes helyeken biztatást kaptam arra nézve, hogy az egyetemi ifjúság súlyos sérelme békés utón közmegelégedésre orvoslást nyer, interpellációm előterjesztésétől tisztelettel elállók. (Helyeslés. ) Elnök : Az interpelláció töröltetik. Ki következik? Bródy Ernő jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Igen t. képviselőtársam . . . Elnök: A kereskedelemUgyi minister ur kivan szólni! (Felkiáltások balfelöl: Nem lehet beszédet félbeszakítani !) Rubinek Gyula kereskedelemUgyi minister: Lehetne, mert előbb jelentkeztem, de átengedem a szót. Elnök: Kérem, a kereskedelemUgyi minister ur előbb jelentkezett. Rubinek Gyula kereskedelemUgyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ugy értesültem, hogy Pallavicini őrgróf t. képviselőtársam egyik közbeszólásomat aposztrofálta, még pedig megbélyeg-