Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-135

A Nemzetgyűlés 135., ülése 1920. fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést : méltóztatnak a 12. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módositványával, igen vagy nem? ( Nem !) A 12. §. tehát az előadó ur módositványával fogadtatott el. Következik a 13. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 13. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó: T. Nemzetgyűlés! Bátor vagyok a 13. §. második bekezdésének első mondata után a jelenlegi szöveg helyére a következő szöveget javasolni (olvassa) : »A mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetésért az intézet is felelős; ezt a pénzbüntetést behajthatatlansága miatt helyettesítő fogházbüntetés tartama egy évet meg nem haladhat.« Ennek indoka az, hogy abban az esetben, ha az igazgatón magán a büntetést nem lehetne behajtani, legalább az intézet legyen felelős az összegért. Elnök: Kivan még valaki szólni? Ha nem kivan senki sem szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 13. §. változatlan szövegét szembeállítom az előadó ur módositványával. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, akkor elesik az előadó ur módositványa. Ha nem, akkor a szakasz az előadó ur módositványával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést: méltóztatnak a 13. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur - módositványával, igen vagy nem ? (Nem !) A 13. §. tehát az előadó ur módositványával fogadtatott el. Következik a 14. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a 14 — 15. §-olcat, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a 16. §-t.) Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Szabóky Jenő jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Áz egész törvényjavaslatban ez s 16. § tartalmazza magában a legveszedelmesebb intézkedéseket. Ez a szakasz ugyanis első sorában a következőket mondja: »Új pénzintézet Magyarország területén a törvényhozás további intézkedéséig nem létesülhet.« Ez egyszerűen azt mondja, hogy azokat a pénzintézeteket, amelyek eddig Magyarországon a liberalizmus idejében alakultak, minden körülmények között meg kell védeni még a lehetőségétől is annak, hogy keresztény pénzintézetek keletkezhessenek. T. Nemzetgyűlés ! Ha ez a 16. § igy törvényerőre emelkedik, ez a legnagyobb szemköztvág keresztény magyar nép azon felfogásának, hogy itt keresztény közgazdasági politikát inauguráljunk. A magyar nép mirket, nemzetgyűlési képviselőket, azért küldött ide a Nemzetgyűlésre, hogy keresztény közNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTET. évi december hó 1-én, szét dán 169 gazdasági politikát teremtsünk. (Ugy van!) Ha mi itt csak szószátyárkodunk, és csak beszélünk arról, hogy keresztény Magyarországot akarunk, ez mind nem ér annyit, mintha ezt az egy sort, illetve ezt az egész szakaszt kihagyjuk a törvényből. A pénzUgyminister ur a községi takarékpénztáraknál megemlítette, hogy elfogadja Frühwirth t. képviselőtársam javaslatát. Könnyen elfogadhatja, mert ez a 16. § egyszerűen lehetetlenné teszi, törvényileg megtiltja, hogy községi takarékpénztárak keletkezzenek. Hiába integet a pénzUgyminister ur : törvénnyel tiltja meg, hogy községi takarékpénztárak keletkezzenek. Még el sem lehet menni a pénzUgyministerhez, vagy a Pénzintézeti Központhoz avval a kéréssel, hogy adjanak erre engedélyt. A magyar népnek kint a falun most van pénze. Ha majd magához tér, és ha a pénzUgyi helyzet megjavul, akkor takarékpénztárakat akarna alakítani. Ezt azonban nem teheti meg, mert a pénzUgyminister ezt mostani javaslatában törvényes rendelkezéssel megtiltja. Tudják önök, t. képviselőtársaim, mi" fog történni? A nagy bankok fognak fiókokat létesíteni a vidéken, mert ahhoz joguk van. Ez a törvény tehát megengedi, hogy a nagy zsidóbankok annyi vidéki fiókot kreáljanak, amennyit akarnak, ellenben a magyar ember kezét megköti. Önök fogják megkötni törvényhozásilag, az önök törvénye lesz ez, mert hiszen én ellenkező állásponton vagyok és inkább meghalok, de nem szavazom meg ezt a szakaszt. (Derültség a jobboldalon.) Gaál Endre: Nem oly könnyen hal meg az ember ! Friedrich István : Legjobb is tréfával elütni a dolgot! Ereky Károly: A liberalizmus harcosai mindig azt hajtogatják, hogy egyéni szabadság, közgazdasági szabadság, vállalkozási szabadság, szerződési szabadság — szóval, mindenféle szabadságot hirdetnek. Most a legfontosabb szabadságjogot, amely biztosítja, hogy az emberek garasaikat összerakhassák, tömörülhessenek és rendes, törvényes, közgazdasági harcban felvehessék a harcot azokkal, akik eddig Magyarországon gazdaságilag uralkodtak, ez a 16. § egyszerűen lehetetlenné teszi. Nincs értelme, hogy tovább érveljek. Én javaslom azt, hogy hagyjuk el a 16. § első sorát, valamint a hozzátartozó első és második pontot. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Tessék az indítványt írásban beadni. Kivan még valaki szóim ? (Nem !) Senki sem kivan szólni- A vitát berekesztem. A pénzUgyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzUgyminister : T. Nemzetgyűlés ! Mindenki, aki komolyan foglalkozik a pénzintézetek és a hitel kérdésével, nagyon jól tudja, mi volt az inclitó oka annak, amikor ezt a rendelkezést már a korábbi kor22