Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-114
A Nemzetgyűlés 114, ülése 1920. Csernus Mihály: Amerikáznak a zsidó nagybérlők ! Hegedüs György: A keresztények se különben ! Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister : Én itt, erről a helyről felkérem a nemzetgyűlési képviselő urakat, mint akikhez kerületük minden választója elsősorban szokott fordulni, ha rajta sérelem esik, hogy a képviselő urak az ilyen sérelmeket sziveskedjenek nyomban tudomásomra hozni. (Elénk tetszés és taps.) Én a rendelkezésemre álló minden eszközzel azon leszek, hogy a törvény végrehajtása körül minden akadályozást és vonakodást kiküszöböljünk és érvényt szerezzünk annak a törvénynek, amelyet egyhangúlag hozott itt a Nemzetgyűlés. (Élénk helyeslés.) Nemcsak a ministernek kötelessége a rendelet végrehajtása, de a Nemzetgyűlésre nézve is szinte presztizs-kérdés, hogy ép ennél a földbirtokreformnál, amely most, evvel a rendelettel megkezdődött és ameiy a nagyreform tárgyalása révén befejezéséhez közeledik, akaratának minden hatalmi eszközzel érvényt szerezzen. (Igaz! ügy van!) A Képviselőháznak h minden éberségével ügyelni kell arra, hogy ezt a törvényt végre tudjuk hajtani. Azt hiszem, egyetért velem a Nemzetgyűlés minden tagja ebben és a Nemzetgyűlés a rea ruházott hatalmat igenis érvényesíteni fogja, hogy az általa hozott törvényeket végre is hajtsák. (Élénk helyeslés és taps.) Amig én ezen a helyen állok, vállalom a felelősséget, hogy ebben a tekintetben minden tőlem telhetőt elkövetek tekintet és részrehajlás nélkül. (Élénk helyeslés.) Ami az interpellációnak második, a bérletekre vonatkozó részét illeti, el kell ismernem, hogy az az intézkedés, amellyel a bérletek szabályozását, illetve a bérösszeg felemelését bíróságokra hiztuk, nem teljesen vált be. Nem a biróságok működése ellen irányul a kijelentésem, hanem a hiba az, hogy miután minden vármegyében más biróságok intézik a dolgot, ennélfogva nem egyöntetű a felfogás és az eljárás, nem egyöntetű az Ítélkezés. Olyan óriási különbségek vannak, — hiszen kapom erre vonatkozólag a panaszokat — hogy az egyik helyen a biróság negyven-ötven százalékos béremelést itél meg, a másik vármegyében pedig megítélnek nyolcszázszoros, sőt ezerszeres béremelést is. Ez olyan ellentét az Ítéletekben, hogy egy gazdasági kérdésben ilyen ellentéteket az országban tovább fennhagyni nem lehet. (Helyeslés.) Én már érintkezésbe léptem az illetékes tényezőkkel, hogy puhatolódzzam, hogy milyen eszközökkel lehetne ezt megváltoztatni. A jelen pillanatban csak egy gondolatomat közölhetem a t. Nemzetgyűléssel, hogy t. i. miután a földreformtörvényjavaslat egész bizonyossággal most már tető alá jön, s ez a törvényjavaslat egy külön bíróságot állit oda a földreformügyek elbírálására és teljes joggal való intézésére, talán ezeket a bérleti kérdéseket is erre az egyetlen bíróságra kellene az ország egész területén bizni. Akkor ez a biróság is egy felfogás és egy elv szerint jár el, s nem évi október hó lé-én, csütörtökön. 59 lesznek olyan óriási különbségek az ítéleteknél, mint most vannak. És épen mivel ilyen óriási különbségek vannak, esetleg lehetne abba a törvénybe azt is belevenni, itt a nemzetgyűlési tárgyalásoknál, vagy már a bizottságban, hogy az országos birtokrendező biróság az, eddig hozott bérleti ítéleteket is felülbírálhatja és esetleg megváltoztathatja az egyöntetűség elérése végett. (Helyeslés.) Ezeket gondoltam a bérleti Ítéleteknél ezeknek az óriási ellentételnek a kiküszöbölésére és egyöntetű eljárásnak behozatalára. Ha valaki jobb eszmét tud, álljon elő vele s én szívesen veszem bármelyik képviselőtársamtól, ha javaslattal jön ebben a tekintetben. Mi a kormányban már foglalkozunk ezzel és megnyugtathatom igen t. interpelláló képviselőtársamat, hogy ami a törvénynek végrehajtását illeti, teljesen egyetértek vele és akarom, hogy ez a törvény végrehajtva legyen ; ami pedig a bérleti különbségeket és óriási emeléseket illeti, ezt is az országos birtokrendező bíróságnál revízió alá kívánom vétetni és ezekben uj határozatokat hozatni. (Helyeslés.) Ami magukat a bérleteket illeti, felhasználom az alkalmat arra, hogy itt ismét egy eszmét vessek bele a tárgyalás anyagába. A bérleteknél óriási aránytalanságok vannak. A föld hozamának értékét ma meghatározni, amikor a pénznek értéke nincs, amikor a terményeknek az ára is óriási nagy és nagyon változó, roppant nehezen megy. Ennélfogva talán már a törvényben kellene nekünk majd kimondanunk azt, hogy a bérletek. nek értéke a búzának az értékeben állapittassék meg. Frühwirth Mátyás: Libát és csirkét is akarnak ! (Zaj. Elnök csenget.) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy a mostani viszonyok mellett földhöz jutó népünknek nagyobb része szivesebben járul hozzá a járadékbirtokrendszerhez, mint az azonnali kifizetéshez. A föld árát ugyanis a mostani viszonyok között megállapítani igazságosan majdnem lehetetlen. (Igaz! ügy van!) A járadékbirtoknál azonban, amely mint örökbérlet adatik ki neki amely soha fel nem mondható, biztosítva, lesz neki az, hogy minden gazdasági év elején, amikor arra neki módja lesz, tulajdonjogilag megválthatja azt a birtokot. (Helyeslés.) így módjában van annak az egyszerű szegény népnek, amely földhöz jut, bevárni az időt, — ami talán a földtulajdonosra nézve is jobb lesz — teljes biztonságban az iránt, hogy ki nem tehetik abból a földből, mig a pénzünk értéke megjavul, felemelkedik és a föld valóságos értéke is kialakul országszerte. De ezeknél a járadékbirtokoknál természetesen az évi bért meg kell fizetni és ezért azt meg kell állapítani. Csernus Mihály : A házhelyeknél is igy kellene ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A házhelyeknél szintén lehet ezt alkalj mázni. Ebben a rövid törvényben nincs ugyan
