Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. már akkor résztvettek volna a háborúban, hanem azért, mert a tengeri közlekedés lehetetlenné vált; az ellenséges államok hajói a semleges hajókat is átvizsgálták és amely hajón az ellenséghez tartozó alattvalókat találtak, azokat elfogták és internálták. Nem szabad tehát Amerikából visszatérő véreinket rosszabb elbánás alá vonni azért, mert ők a háborúban nem vettek részt. Még egyszer kérem, a földmivelésügyi minister urat, hogy a törvény végrehajtása során megfelelően és a lehetőséghez képest gondoskodjék a visszavándorlókról. (Helyeslés.) Elnök: Ki következik szólásra? Héjj Imre jegyző: Zeőke Antal! Zeőke Antal : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Hegyeshalmy Lajos nemzetgyűlési képviselőtársam szavaihoz kevés hozzátenni valóm volna. Nem akarom hosszasan igénybe venni a nemzetgyűlés figyelmét, azonban engedtessék meg nekem, hogy felolvashassam egy Amerikából visszavándorolt magyarnak hozzám intézett levelét. Ezeket irja (olvassa): »Kanadában 40.000 magyar család él átlag 310 magyar holdat kitevő birtokkal; van ezenfelül körülbelül 8000 magyar család a gyári, illetve bányavidékeken ; ezek is keresnek átlag 3500 dollárt. Ezek az emberek hallották a magyar földbirtokreform hirét, aminek alapján legalább 40 %-uk ugy gondolkozik, hogyha Magyarországon 30—40 hold földet vehetnek, eladná ottani érdekeltségét és hazajönne. Jellemző, hogy ezek a magyarok olyan vidékről vándoroltak ki, ahol a kötött és holtkézi birtokok óriási felülete lehetetlenné tette a megélhetésüket. A kanadai magyaroknak többek között van egy lapja, a Kanadai Magyar Farmer, amely lappal e sorok irója összeköttetésben van. Ezen a lapon keresztül a kanadai magyarság várja e sorok Írójának véleményét és értesítését, hogy, vágyuk nyerhet-e ás mennyiben kielégitést. Átnézve a földbirtokreform tervezetét, szembetűnő, hogy az a mai alakjában nem az, aminek tervezve volt.« Itt kihagyok egy részt, ami nem tartozik szorosan ide és részben nem is való a nyilvánosság elé. (Tovább olvassa.) »A törvényjavaslat általános indokolása teszi világossá, hogy az a javaslat eredetileg a legegészségesebb alapon lett kidolgozva, azon az alapon, hogy legyen a föld annak a született magyarnak a birtokában, aki a földön a munkát önmaga akarja és tudja végezni. Ez az elv, mely azonos az angol földbirtokpolitikával, nem zárja ki, hogy földbirtoka — vagy akár nagybirtoka is — ne legyen olyanoknak, kik a földet nem maguk művelik; de feltétlenül megköveteli a föld átlagos terméshozamát és a progresszív magasabb adóztatást azok javára, akik minden erejüket és idejüket a föld művelésének szentelik és más üzletük nincsen. Az az állítás, hogy a magyar föld hozama a nagybirtokok megszüntetésével csökkenne, nem NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921, — VI. KÖTET. {

vi november hó 12-én, pénteken. 529 bizonyítható ; de az ellenkezőjét megláthatja bárki, ha széjjelnéz olyan országokban, ahol a földbirtokpolitikának egészséges alapja van. A törvényjavaslat mai szellemét és célját nem fejtegetem, — nem tartozik reám, — de a 30. § megengedi, — még mai alakjában is, — hogy a Kanadából hazajönni óhajtó magyarok érdekében valamilyen lépést tegyen a Nemzetgyűlés. Szem előtt kell tartani, hogy ezeknek a magyaroknak mindenekelőtt tudniok kellene, hogy mihez tartsák magukat ; mert ha itthon akarnak földet venni, akkor előbb el kell adniok ottani érdekeltségeiket ; ez pedig féléves, ha nem hosszabb processzus. Ami a magyar pénz értékét illeti, csak a Magyarországon lakó nép az oka, annak, hogy az olyan alacsony. Az Egyesült-Államok hires dollára 47 cent, a kanadai dollár 17 cent, az angol font 58 cent tényleges aranyalappal bir csupán ; pénzük többi értéke azon országok természeti kincseiben, földjében és népe munkájában találja fedezetét. Végre is Magyarország földje a legjobb a világon ; népe született földmives; ha többet nem is, de 50%-át a magyar pénz értékének ez a föld és népének munkája kellene hogy képviselje. Ha Kanadában ugy beszélne valaki az ottani pénzről, mint itt a koronáról, ha valaki azt mondaná, hogy a kanadai dollár csak 17 cent, azt öt évre börtönbe zárnák, ha pedig idegen születésű polgár, kizsuppolnák. Kívánságom lenne megtudni : 1. mit tudassak a Kanadában élő és hazavágyó magyarokkal és a már hazajöttekkel ; 2. ha ezen magyarok igényei — akárcsak részben is — kielégitést nyerhetnek, kérném velem érintkezésbe lépni. Szívesen állok rendelkezésre akár helyismeret, akár indítványozás szempontjából, ha felhívnak rá«. T. Nemzetgyűlés ! Ehhez nekem nem sok hozzátenni valóm van, pár szóval azonban mégis meg kell említenem, hogy épen a földinség adta a lökést elsősorban ahhoz, hogy Magyarországból az igazi munkaerő, a munkaképes férfiak kivándoroljanak. Ha az volt a cél, hogy igazi földbirtokreformot csináljunk s most viszont az a kérdés tolul előtérbe, hogy tudunk-e igazit csinálni, akkor, ugyebár, azt a választ adhatjuk, hogy most nem tudjuk megcsinálni amit akarunk, mert nincs hozzá pénzünk. Ezzel szemben ittvannak az amerikai magyarok, akik most szívesen hazajönnének, magukkal hoznák az igazi jó magyar munkaerőt, elhoznák családtagjaikat, akik félig-meddig már nem magyarok, akikre igazán nagy szükségünk volna, de elhoznák magukkal azt az óriási Összeget is, amit keserves munkájuk után megtakarítottak maguknak, azt a pénzt, ami a mai magyar pénzre átszámítva, óriási nagy összeget tesz ki. Ha az a földbirtokreform nem alkalmas arra, hogy a szegény nép földhöz jusson, akkor legalább most, amikor olyanok jelentkeznek, akiknek megvan hozzá a tőkéjük, a pénzük, 67