Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

528 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. évi november hó 12-én, pénteken. képviselő ur által módosított szöveggel, igen vagy nem? (Nemi) Tehát a 86. § Rupert képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 87. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 87. §-t amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 88. §-t). Hadházy Zsigmond ! Hadházy Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel indítványozom, hogy a 88. §. harmadik sorából ezt a szót hogy »hitbizomány« kihagyni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Önmagamhoz akarok csak következetes lenni amikor ezt az indítványt megteszem y mert hiszen én a hitbizomány eltörlése iránt tettem javaslatot. Igaz, hogy ezt le méltóztattak szavazni, de hinni szeretem, hogy abban a reménységben, mert a földmivelésügyi minister ur megígérte, hogy a hitbizományok eltörlésére vonatkozólag rövidesen uj törvényjavaslatot fcg benyújtani. Amikor én ebben megnyugszom, ugyanakkor semmiképen sem tudok belenyugodni abba, hogy a hitbizományok ebben a hozandó törvényben még fel legyenek jogosítva arra, hogy uj ingatlant szerezzenek, esetleg haszonbéreljenek. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök ." A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister : Igen t. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, tévedés van a t. képviselő urnák ebben az indítványában, mert a szakaszban épen az ellenkezője van benne annak, amire a képviselő ur gondol. Hiszen, ha a szakaszban nem volna benne az hogy a hitbizomány csak az országos földbirtokrendező biróság hozzájárulásával szerezhet ingatlant, akkor szabadkézből szerezhetne. így azonban csak az országos földbirtokrendező biróság hozzájárulásával szerezhet ingatlant, tehát szabadon nem. h,pen ebben van megakadályozva a szabadkeze, inert különben szabadon szerezhetne földet. En tehát jaraslom, hogy az eredeti szöveget tartsuk meg, mert igy a hitbizomány csak a biróság hozzájárulásával szerezhet földet. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : A. képviselő ur fentartja indítványát ? Hadházy Zsigmond: Visszavonom. Elnök : A képviselő ur visszavonta indítványát. Tehát felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 88. §-t elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 88. §. elfogadtatott. Következik a 80. §. Héjj Imre jegyző' (olvassa a 89. §-t). Hegyes halmy Lajos ! Hegyeshalmy Lajos: T. Nemzetgyűlés! Méltóztassék elnézéssel lenni irántam, hogy a vita ilyen előrehaladott állapotában felszólalok, (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) de kötelességemnek tartom, hogy ehhez a szakaszhoz hozzászóljak, mint a kivándorlási tanácsnak elnöke. Ennek a szakasznak utolsó bekezdése a visszavándoroltra nézve is rendelkezik. T. Nemzetgyűlés ! Mindannyian tudjuk azt, hogy ama sok sorscsapás között, mely ezt az országot ezer év óta érte, egyike a legsulyosabbaknak az a csapás volt, hogy véreink nagy számban kivándoroltak e hazából. Ez nemcsak nemzeti szempontból, hanem gazdasági szempontból is nagy vesztesége volt az országnak, mert hiszen mindannyian tudjuk, hogy a munkaerő a gazdasági javaknak a legelseje és legfontosabbika. Amikor ez a kivándorlási processzus folyamatban volt, mindig azt reméltük, hogy azok, akik kivándoroltak, idővel vissza fognak jönni. A multakban ezek közül — sajnos — nem sokan tették meg ezt. Most azonban erős mozgalom van véreink között, különösen Amerikában, hogy visszajöjjenek ősi hazájukba. Ezt a künnlevő magyarok hazájuk iránti szeretetből teszik, azt hiszik, hogy őrájuk itt most szükség van, hogy közreműködjenek ennek az országnak felépítésénél és megerősitésénél. T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, mindannyian igazat adnak nekem abban, hogy annak, hogy ez a kivándorlás a multakban ilyen óriási mérveket öltött, oka legfőképen az volt, hogy a földbirtok helyesebb megoszlásáról a multakban nem" gondoskodtak, (Ugy van!) Hiszen azoknak a legnagyobb része, akik kivándoroltak, földmunkások voltak, akik azután ott künn nem a mezőgazdaságnál, hanem inkább az iparnál találtak kenyeret és foglalkozást. Ha ezek most visszajönnek, megint vissza akarnak térni a régi foglalkozásukhoz, megint földet akarnak szerezni. Mikor az együttes bizottságban tárgyaltuk ezt a javaslatot, indítványt tettem, hogy ezekről a visszavándorlókról már a törvényjavaslat 1. vagy 2. §-ában történjék gondoskodás. Ezt a javaslatomat az együttes bizottság nem fogadta el és a földmivelésügyi minister ur utalt arra, hogy ezekről a visszavándorlókról van gondoskodás a 89. §-ban. En ebbe belenyugodtam és most sem kívánok semmiféle konkrét javaslatot tenni, csak szükségesnek tartottam, hogy innen, erről a helyről, ennek a kérdésnek a fontosságára felhívjam az országnak, a Nemzetgyűlésnek s a kormánynak figyelmét. A magam részéről különösen a földmivelésügyi minister urat kérem, hogy a törvény végrehajtása során különös gondja legyen a visszavándorlókra ós azokról gondoskodjék azzal a szeretettei, amelyet azok megérdemelnek. (Helyeslés.) Itt a vita során említés tétetett arról, hogy elsősorban azokról kell gondoskodni a földhözjuttatásnál, akik hazájukért harcoltak, és ezért talán nincs igénye földhöz azoknak, akik külföldön voltak és a háborúban nem vettek részt. Ez a felfogás nem egészen helytálló, mert azoknak nagy része visszajött volna, hogy résztvegyen itt a háborúban, segítségére legyen hazájának és igyekezzék azt az ellenségtől megvédeni. Azonban nagyon jól tudjuk, hogy alig hogy a háború megindult, lehetetlenné vált Amerikából a visszatérés, nem azért, mintha az Egyesült-Államok