Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyillés 127. ülése 1920. évi november hő 12-én, pénteken. -323 és ok nélkül belenyulnánk ősmagyar öröklési jogunk rendszerébe. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Nem baj ! Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés 1 Akinek ez mindegy, annak azzal felelek : méltóztassék meggondolni, hogy a római és az angol államépitmények szilárdsága, a római és az angol államépitmények világraszóló nagysága épen azon alapszik, hogy intézményeik régiek, ősiek, és eredetük — miként a Nilus forrása — a homályba vész. Ezen indokok alapján tisztelettel kérem a földmivelésügyi minister urat, és tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést is, méltóztassanak az általam javasolt módosításokhoz hozzájárulni. (Elénk helyeslés a baloldalon és jobb jelöl.) Elnök : Az igazságügyminister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Ez a kérdés az együttes bizottság előtt igen alapos vita tárgj^a volt. Megnyugtathatom a t. Nemzetgyűlést, hogy sem a javaslat előkészítőinek, sem a bizottságnak nem volt célja az, hogy a mi régi, ősi intézményeinktől eltávolodjunk és azokat reformáljuk. Nem, mi valamennyien ragaszkodunk ezekhez a régi intézményekhez, bennük látjuk mi is a nemzet egyik erőforrását. Szerény véleményünk azonban az, — és ez is az intenciónk — hogy itt mi egyáltalában nem akarunk régi intézményeinken, különösen öiökicgi intézményünkön változtatni. Itt tisztán csak arról van szó, hogy egy bizonyos szűk keretben, a családi birtok keretében, bizonyos sablonos örökjogi szabályokat állapítsunk meg arra az esetre, ha az illető, aki alapította ezt a családi birtokot, vagy az az öröhkagyó másként nem rendelkezik, teljesen rá van bízva, hogy miképen óhajt rendelkezni. Abban az esetben azonban, ha nem rendelkezett, akkor nyernének alkalmazást ezek a szabályok, amelyek itt a törvényjavaslatban le vannak fektetve. Ennélfogva tehát nem mondhatjuk azt, hogy mi régi örökjogi. intézményeinken változtatni akarunk, hogy mi az ágiság intézményét akarjuk csorbítani, hiszen tudvalévőleg az örökhagyó végrendelkezéssel egyéb körülmények között is megváltoztathatja azt, és olyan intézkedéseket tehet végrendeleliteg, amelyek az ági öröklést esetleg sértik. Ugyanígy a családi birtok keretében is tehet bármilyen ilyen rendelkezést, ha azonabn nincs ilyen reddelkezés, arra az esetre bizonyos sablonos öröklési rendszert maintképen állapítottunk volna meg. Ezekben a rendelkezésekben sem távolodunk el a magyar jog ősi hagyományaitól. Azt a két esetet hozom fel, amelyre t. képviselőtársam utalt : az egyik a házastársnak, mondjuk, privilégizálása, a másik pedig a fiatalabbnak előnyben részesítése. Mindkét gondolat megvan á mi régi magyar jogunkban. Méltóztatik tudni, hogy a régi magyar jog, a házastársi jog, az örökjog a házastársat igenis előnyben részesiti. Aki Werbőczyvel foglalkozik, tudja, hogy Werbőczy mindig kiemeli a házastárs személyét és mikor épen azt a példát hozza fel, amidőn a házastárs szemben áll a rokonnal és pedig a rokon egyik legközelebbi fajával, a testvérrel», erre az esetre azt mondja : mig a házastársak egy testet és egy lelket alkotnak, addig a testvérek mégis két test. Tehát közelebb állónak tartja a házastársat az örökhagyó testvérénél. Dömötör Mihály: Csak a szerzeménynél! Tomcsányi Vilmos Pá! igazságügyminister : Szerzeményi örökjogunkban ez világosan kifejezésre jut, Dömötör Mihály: De nem az ágiban! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Mindenesetre azonban, amikor valaki családi birtokot létesít, már él azzal a jogával, amellyel a mi régi magyar jogunk szerint is élhet, hogy végrendeletben az ági örökléstől eltérően rendelkezzék. Mikor ő családi birtokot létesít és neki joga van arra, hogy bármilyen öröklési jogot állapítson meg, akkor ő már megszabadult attól a lekötöttségtől, amelyet az ági vagyon természete, az ági öröklés szabályai mintegy ráoktrojálnak. Dömötör Miháiy : De ha nem él vele? Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ez a családi birtok mintegy szabad birtok jellegét ölti magára. Dömötör Mihály : Végrendeletnélküli örökösödésről van szó i Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Igen, de ő a családi birtokot is olyan formában létesítheti, mint a végrendelkezés. Ez tulaj donképen az illetőnek egy végrendelkezése. Ha'tehát neki -ilyen intézkedésre joga van, mikor családi birtokot létesít és tetszés szerinti öröklést állapit hat meg és ő elfogadja a törvényben lévőt, ez azt jelenti, hogy ő ezt akarja. Ha ez neki nem tetszik, akkor másképen fogja megállapítani. Dömötör Mihály : Bocsánatot kérek, de ezt minden örökösödési jognál lehetne mondani, és akármilyen rossz örökösödési törvényt lehetne csinálni, mert egyszerűen azt mondanák, hogy különben csináljon végrendeletet az illető. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Minthogy azonban ez a rendszer mégis csak főképen a családi birtokra vonatkozik és azokat az eseteket tartja szem előtt, amikor valaki a jelen törvényjavaslat alapján kap földet és igy létesiti a családi birtokot, ezek az esetek pedig nem ági öröklési esetek, hanem, inkább a szerzeménnyel azonosak . . . Dömötör Mihály : Sőt ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : . . . mert ha valaki jelen törvény alapján kapja a birtokot és erre nézve akarunk bizonyos sablont megállapítani, akkor a szerzemény birtokforgalmát kell tekintetbe vennünk. Dömötör Mihály: Azért a vagyon ági marad. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ha valaki a jelen törvény alapján kap birtokot, az nem ági vagyon. Dömötör Mihály: Bocsánatot kérek, ha ági vagyonból eredő pénzzel vásárolta, akkor az ági vagyon. 66*