Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-127
52 * A Nemzetgyűlés 127. illése 1920. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Már hiába, az én véleményem az, hogy ha valaki a jelen törvényjavaslat alapján létesit családi birtokot, az inkább a szerzeményi birtok jellegét viseli magán. Dömötör Mihály : Nem ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Ezt kell nekünk ennél a sablonos öröklési rendszernél alapul venni. Ahhoz amúgy is joga van az illetőnek, hogy, ha ez neki nem tetszik, akkor ellenkező rendelkezést tegyen és akkor senkin sem történik sérelem. Ezzel mi egyrészről a Werbőezyféle magyar jognak a házastársak privilegizáló intézkedéseit tartjuk szem előtt . . . Dömötör Mihály : Arról gondoskodik a magyar jog máshol. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : . . . másrészt pedig a fiatalabbnak a favorizálása, ez is a régi magyar jogban gyökerezik, mert a családi házat Werbőczy szerint a legfiatalabb gyermek örökli, amiben gyakorlati szempont domborodik ki, bogy a ház ne olyan gyakran cseréljen gazdát, hanem lehetőleg hosszabb ideig legyen egy kézen. Minthogy tehát mi és a bizottság épen a régi magyar jogból vettük ezeket a gondolatokat és az együttes bizottság nagyon alaposan megfontolta ezt a kérdést s az eredeti szöveg mellett foglalt állást, kérem az eredeti szöveg elfogadását. Héjj Imre jegyző; Rubinek István! Rubinek István : T. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, de ebben a vitában nem oszthatom az igazságügyminister ur álláspontját. Szerény véleményem szerint a családi birtoknak épen az volna a célja, hogy azt a család tarthassa meg, hogy a családban, maradhasson benn az a birtok és ne tolódhassék el mellékvágányra olyan esetekben, amikor maga a családfő elhunyt ugyan, de ugyanabból a családból származó testvérei élnek, szerény véleményem szerint semmi szükség nincs arra, hogy a magyar magánjognak egyik leggyönyörűbb alkotásától, az ági öröklési rendszertől eltérjünk. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hiszen amint az igazságügyminister ur mondja a családfőnek jogában áll végrendeletileg intézkedni arról, hogy kire óhajtja hagyni a családi birtokot. Mikor végrendelkezik a kisgazda? A lehető legritkább esetben. (Ugy van! Ugy van!) A statisztika talán a halálozások 1%-ában mutatja ki, hogy a kisgazda végrendelkezik. Ha ellenben a családfőnek tényleg az volna az intenciója, hogy ez a családi birtok ne a testvérre szálljon át, hanem feleségére, ha annyira szükségét látja annak és annyira helyénvalónak tartja, hogy feleségére szálljon, akkor végrendelkezzék és akkor hagyja végrendeletileg feleségére az ingatlant. Semmi okot nem látok azonban fenforogni arra vonatkozólag, hogy ebben az esetben is eltérjünk a magyar magánjognak ettől a gyönyörű alkotásától. Tisztelettel kérem, méltóztassék Dömötör ,t. képviselőtársam indítványát elfogadni. évi november hó 12-én } péntelien. Héjj Imre jegyző: Kuna P. András! Kuna P. András: T. Nemzetgyűlés! Én az előttem szólott képviselő ur szavaiból ugy értettem a dolgot, mintha a javaslat szerint abban az esetben is, ha az illető szerző él bizonyos ideig a feleségével, nemz gyermekeket és akkor elhal az első felesége s ő másik nőt vesz el, akkor is az ő testvérei előtt is a házastárs volna az első örökös. Én igy értettem ezt, de ha a szerzőnek van testvére, akkor én is inkább amondó vagyok, hogy még abban az* esetben is, ha az illető apa nem rendelkezik, az öröklés inkább a testvért illeti. (Helyeslés.) Elnök : A vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy az eredeti szakaszt szembeállitom a Dömötör képviselő ur módositásával kiegészitett szöveggel. Méltóztatnak hozzájárulni a kérdés ekként való feltevéséhez !? (Igen !) Felteszem tehát a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 74. §-t változatlanul, Dömötör Mihály képviselő ur módositásával szemben, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat akik az eredeti szöveget fogadják el, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Eszerint határozatilag kimondom hogy a Nemzetgyűlés a 74. §-t Dömötör képviselő ur módositásával fogadta el. (Éljenzés.) Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a 75. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a törvényjavaslat 75—82. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 83. §4). Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! A 83. §-hoz egy kiegészítést kivánok tenni s a következő szöveget ajánlom elfogadásra (olvassa) : »Azonban a jelen törvény alapján is megszerezhetők azok az erdők, a melyek a jelen törvény alapján megszerezhető mezőgazdasági földbirtokhoz tartoznak. Az ekként megszerzett erdőket üzemszerűen kell kezelni . « T. Nemzetgyűlés ! Szükséges az, hogy ha egy birtokot kisajátítanak, az ahhoz tartozó erdő a községnek, a község lakosainak jusson oda. Ha egy birtok kisajátittatik, akkor jussanak azok a szegény emberek erdőhöz is. Azok fogják tudni az erdőt üzemszerűen, ugy ahogy elő van irva az állam által kezelni. Ne legyenek tehát ezek a szegény emberek abból kizárva. Vannak vidékek, a hol egyáltalában erdők nincsenek. Hiszen az államnak, különösen az Alföldön, erdők létesitése kötelessége is volna. Tisztelettel kérem tehát, hogy ezt a javaslatomat a 83. §-hoz elfogadni méltóztassanak. Amelyik birtok kisajátittatik, az azzal járó erdő is legyen az illetőké, akik azt kisajátítják. Héjj Imre jegyző: Putnoky Móric ! Putnoky Móric : T. Nemzetgyűlés ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 2. §-ában van gondoskodás arra nézve, hogy épen a Felvidéken,
