Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127, ülése 1920. indokok kiegészitéseül — épen ugy, amint nagyatádi Szabó minister ur álláspontja is ez volt a kérdésben — még csak arra utaljak, hogy ha elfogadnék a Dräxler képviselőtársunk módosítását, akkor a törvény nagy elvi alapját bolygatnék meg, és ez nemcsak a most létező birtokos középosztály konzerválása szempontjából nem kívánatos, de a kisgazdatársadalom érdekében sem, mert ha szétporlasztjuk a középbirtokokat, hogyan fogunk módot nyújtani a törekvő, derék kisgazdáknak arra, hogy szorgalmuk után felemelkedjenek egy magasabb kategóriába : a középbirtok kategóriájába ? Méltóztassék még megengedni, hogy ezzel kapcsolatban mint előadó — függetlenül a beadott módosításoktól — egy kérést intézzek t. képviselőtársaimhoz. (Halljuk ! Halljuk !) Nagyon kérem, hogy lehetőleg csak a legszükségesebbnek tartott módosításokat méltóztassanak beterjeszteni. E javaslat bizottsági tárgyalásai hosszú ideig tartottak, a ház négy bizottsága vett azokban részt, e bizottságok révén tehát a képviselő urak jelentékeny része, és a házszabályok értelmében amúgy is jelen lehetett a tárgyaláson minden olyan képviselő is, aki esetleg nem volt tagja a bizottságoknak és javaslatokat is tehetett. Távol áll tőlem, — sem jogom, sem módom nincs ehhez — hogy a módosítás jogát érinteni akarjam; azonban méltóztassék azt figyelembe venni, hogyha ez a törvény talán gyenge és annak az életben esetleg bizonyos hiányai fognak is mutatkozni, ezeken egy novellával majd segíthetünk. (Ugy van! jobbfelöl.) De az bizonyos, hogy ez a javaslat egy következetesen átgondolt alkotás. Ha tehát méltóztatnak itt módosításokat előterjeszteni, amelyeknek horderejét hirtelen nem látjuk át, — hiszen a módosító képviselő urak előtt többnyire csak a saját gondolatuk lebeg és nem veszik észre, hogy mások meg olyan módosításokat tettek, amelyek ellentétes irányúak — akkor, bár ezek a módosítások lehetnek jók is, de azt eredményezhetik, hogy végül nem megfelelő alkotást produkálunk. Tisztelettel kérem, méltóztassanak abban megnyugodni, hogy ez a javaslat egy átgondolt alkotás, amelynek hiányain bármikor rövid időn belül egy novellával segíteni lehet. Kérem ennek megszivlelését a nagy ügy érdekéb en. (Helyeslés. ) Elnök : A tanácskozást berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként kívánom feltenni, hogy a 31. § elfogadását szembeállítom a beterjesztett indítványokkal. Ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, akkor az indítványok elesnek; ha pedig a szakasz nem fogadtatik el változatlanul, akkor felteszem a kérdést először Dräxler János képviselő ur módositványaira ; ha pedig ezek sorsa eldől, azután a Kovács János István képviselő ur módosítására, mivel a két módositvány évi november hő 12-én, pénteken. 511 nem áll egymással szemben. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételeibe belenyugodni? (Igen!) Akkor ekként teszem fel a kérdést : Méltóztatnak-e a 31. §-t változatlanul elfogadni, szemben Dräxler János és Kovács János István képviselő urak módositványaival, igen vagy nem ? (Nem !) Méltóztatnak-e Dräxler János képviselő ur módosítását a második bekezdéshez elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak helyeikről felkelni. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés mellőzte a Dräxler képviselő ur módositványát. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Kovács J. István képviselő ur módositványát a harmadik bekezdéshez, igen vagy nem ? (Igen !) A szakasz elfogadtatott Kovács J. István képviselő ur módositványával. Következik a 32. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 32. §-t, amely változattanul és hozzászólás nélkül elfogadtatik. Olvassa a 33. §-t). Zeőke Antal : Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) A 33. §-t nem tartom elég világosnak. Én azt hiszem, hogy, ha ez a paragrafus így megmarad, igen nagy teret fog nyújtani a panamának ; mert ezt a paragrafust lehet ugy magyarázni, ahogy akarjuk és annak a szempontjából, akinek ez az érdekében áll, vagy akinek a kedvében akarunk járni. En röviden csak a következő módosítást akarom előterjeszteni (olvassa) : »Indítvány a földbirtokreformjavaslat 33. §-a harmadik bekezdéséhez : »a méltányossághoz képest egészen vagy részben« hagyassék ki ; ugyané bekezdés utolsó sorában »az egész ingatlant tekintve kötött« helyett a következő szöveggel pótoltassák : »azokra a területekre nézve kötött, amelyek megváltattak«. — Ekként módosítva tehát a 33. § harmadik bekezdése igy hangzanék (olvassa) : »Oly megváltást szenvedő kérésére, akinek ingatlanából csak egy részt váltanak meg, az Országos Eöldbirtokrendező Bíróság az ingatlan meg nem váltott részére is hatálytalanoknak nyilváníthatja azokat a termelési, szállítási, szolgálati, vagy más hasonló szerződéseket is, amelyeket a megváltást szenvedő azokra a területekre nézve kötött, amelyek megváltattak.« Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! Módosításokat eddig nem ajánlottam csak azért, hogy minél előbb tárgyaljuk le e fontos javaslatot. Most azonban e paragrafusnál olyan tág terét látom az esetleges visszaéléseknek, hogy nem tartom a lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek, hogy ezt elhallgassam és a módosítást meg ne tegyem. Azt hiszem, a Nemzetgyűlés minden tagja egyetért velem abban, hogy akkor, amikor egy törvényt ugy akarunk megalkotni, hogy semmi alkalmat se nyújtson a visszaélésekre, akkor e módot ragadjuk meg, azért kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a módosításokat fogadja el.