Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-127
510 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. lemmel fog eljárni ; mert ha egy községben négy középbirtok van egyenkint 2 — 3000 holddal és ott a földigénylők száma oly kevés, hogy 100 holddal ki lehet őket elégíteni, hogy a bíróság akkor ne találjon módot rá, hogy ebből a néhány középbirtokból a 100 holdat nekik juttassa — nem hiszem, hogy a bíróság az ilyen igényeket ki ne elégítse. De hogy a középbirtokot teljesen elvegyük, ez a törvényjavaslat alaptételével ellenkezik. T. Nemzetgyűlés ! Ezen az állásponton vagyunk, noha alapos a képviselő ur aggodalma. De mivel az az alapja a törvényjavaslatnak, hogy a hözépbirtok . . . Dräxler János : Speciális esetet tudok, hogy egy darab földet sem fog kapni a község, ahol pedig csak 1200 holdja van az egész községnek és a földéhesség megvan. (Egy hang : Es csak egy eset!) Nem egy esetet tudok! Rupert Rezső : Draxlcmek igaza van ! Dräxler János: Miért hozzunk földbirtokreformot, ha az igénylők nem fognak földhöz jutni ? Elnök : A képviselő urnák volna módja a ratifikálásra, ha még 9 aláírót szerezne indítványához. Azonban a vita már be van zárva és a képviselő urnák a házszabályok szerint csak az a joga marad fenn, hogy kijelentse a 215. § cl) pontja értelmében, hogy visszavonja indítványát, több joga nincs. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nagyon nehéz ezt a paragrafust igy megváltoztatni. En a t. Nemzetgyűlés bölcsességére bízom a kérdés eldöntését, magam részéről azonban azt kívánom, hogy az eredeti szövegezésben fogadtassák el a paragrafus. Itt van még Kovács J. István képviselőtársam módosítása, aki a »hitközség« szó helyett az »egyházközség« kifejezést akarja a törvényjavaslatba beiktatni. Miután ez nem lényegbevágó dolog, a módosításhoz hozzájárulok. Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad nekem is ehhez a kérdéshez hozzászólnom, mint akinek részem volt a javaslat megszerkesztésében és aki a magam részéről épen ennek a szakasznak változatlan fentartására a legnagyobb súlyt helyezem. Végre is a földbirtokreformnak nem az a célja, hogy mindent atomokra osszon szét, hanem az, hogy, amidőn földhöz juttatjuk a föld népét, egyúttal ne destruktiv dolgot végezzünk, hanem építő munkát. A középbirtoknak nagy hivatása, szociális, gazdasági és politikai hivatása van, ahhoz tehát csak ott szabad hozzányúlni, ahol ezek az érdekek követelik, hogy hozzányúljunk. Ha pedig mi az országos föld birtokrendező bíróságban megbízunk abban a tekintetben, hogy van és lesz annak kellő szociális érzéke, hiszen ugy akarjuk azt összeállítani, hogy mérlegelhessen minden egyes évi november hó 12-én, pénteken. körülményt, ami az egyes esetek elbírálásánál figyelembe veendő és egyúttal döntő is, akkor az a bíróság, természetszerűen mérlegelvén a helyi szociális és gazdasági viszonyokat, ugy fogja megállapítani az egyes községekben a középbirtok nagyságát, hogy az esetleg jelentkező és kielégítendő jogos igények fedezetet találjanak majd a meghatározott középbirtokon felül megmaradó területekben. De hogy mi belemenjünk abba, hogy olyan középbirtokot, amely nagyfontosságú azon a vidéken, feldaraboljunk, azzal vigasztalván magunkat, hogy az a földbirtokos átmegy majd egy másik vidékre, ez annyit jelentene, hogy ott deposszedáljuk a középbirtokot, a vezetőelemet teljesen kiemeljük és csak a föld népét magát hagyjuk ott, holott, amint jeleztem, szükséges ez ott mind a három szempontból : gazdasági példaadás és gazdasági oktatás szempontjából, szociális szempontból, hogy legyen ott a népnek megfelelő vezetője, aki iránt bizalommal viseltetik, és politikai szempontból, mert a politikai élet terheit, ugyebár, elsősorban a középosztály viseli. Dräxler János: És ha nem felel meg ennek a hivatásnak? Rupert Rezső : A legtöbbször nem felel meg ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Bocsánatot kérek, ebben én nem osztozom, mert Magyarországon mégis a középosztály volt az, amely a politikai élet terheit ingyen viselte eddig és a politikai életben nemcsak hogy nem akarjuk a középosztálytól elvonni e hivatást, hanem ellenkezőleg uj középosztályt akarunk még teremteni e javaslat révén, (Ugy van! a középen.) hogy megerősítsük ezt az osztályt és képessé tegyük arra, hogy ebben az országban azon vezető szerepet betöltse, amely sok vidéken bizony nagyon hiányzik. Mert hogy ebben az országban csak kisbirtok és csak nagybirtok legyen, ez olyan véglet, amely feltétlenül óriási gazdasági hátránnyal jár; (Ugy van! Ugy van!) tehát, ha én építeni akarok, ne azzal kezdjem az épités munkáját, hogy a létező középbirtokokat megbontom és deposszedálom. Dräxler János : De ha destruktiv elemek kezére j ut ? Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : Akkor el fogja a bíróság venni. Ennek ezerféle módja van, amire nem akarok itt rámutatni, de igenis, a bíróságnak erre módja van. (Helyeslés jobbfelöl és a középen.) Elnök : Az előadó ur kivan szólni ! Kenéz Béla előadó: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt kijelentem, hogy az előttünk fekvő módosítások közül, magától értetődőleg, a Kovács János István képviselő ur módosításához hozzájárulok; a másik módositás tekintetében azonban, amelyet Dräxler János t. képviselőtársam nyújtott be, teljesen magamévá teszem Rubinek Gyula minister ur álláspontját, és méltóztassék megengedni, hogy az általa felhozott
