Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. egy « földmives, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant vagy közszolgálati alkalmazott stb., holott akkor is méltányos, hogy ebben az esetben ezek a földnélküliek igenis földhöz jussanak, ezeket a középbirtokosokat pedig természetben kárpótoljuk máshol, ahol ők kiválasztják a rendelkezésre álló területből. Különben is ezeknek a birtokoknak legnagyobb része nem teljesen megbízható és nem kívánatos elemek kezén van. Ajánlom ezt a módosításomat a Nemzetgyűlés szives ügyeimébe és kérem annak elfogadását. Héjj Imre jegyző : Kovács J. István î Kovács J. István: T. Nemzetgyűlés! Indítványozom, hogy a 31. § utolsó bekezdésében »hitközségi« szó helyébe tétessék »egyházközségi«. Bizonyára csak tévedésből történt . . . Ugron Gábor (közbeszól). Kovács J. István : Bocsánatot kérek, izraelita honfitársaink lefoglalták ezt a kifejezést maguknak, azonban a keresztyén egyházban egyházközségek, egyházkerületek, egyházmegyék vannak. Az 1868 : LIII. tcikk is egyházközségről beszél. Ennyire még nem akklimatizálódtunk a budapesti tájszóláshoz. Ugron Gábor: A katholikus papok javaslatára hagytuk benne a »hitközség« szót. Kovács J. István : Nem hitmegye, nem hitkerület, hanem egyházközség, egyházmegye, egyházkerület van, viszont hitsorsos és hitközség van. (Derültség.) Tisztelettel indítványozom, hogy a »hitközségi« szó helyébe »egyházközségi« szó tétessék. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? Gyömörey György: Dräxler képviselőtársam módosítására vagyok bátor néhány megjegyzést tenni. Dräxler t. képviselőtársam azt indítványozza, hogy amennyiben a község határában más oly birtok nem lenne, amelyből a földigénylők kielégíthetők lennének, legyen joga az államnak kisajátítani az ottlevő középbirtokot és expatriálni a középbirtokost. T. Nemzetgyűlés ! Az, egész törvényjavaslat a közép- és kisbirtokot védelmezi 6S eiZ ctZ intenció az egész törvényjavaslaton végigvonul. Nemcsak az előadó beszédéből, de a statisztikából is tudjuk, hogy különösen középbirtokok nagyon csekély számmal vannak Magyarországon a nagy latifundiumokhoz képest és a középbirtokok kevesbitése és kisebbítése semmi esetre sem lehet áldásos. Már most, t. Nemzetgyűlés, azt kívánni, hogy amikor földigénylők vannak, akiknek tulajdonképen közömbös lehet az, hogy ebben a faluban kapnak-e megfelelő földdarabot, vagy egy másik, egy távolabb eső községben, és abból a községből a középbirtokos, akinek családja esetleg már századok óta lakik abban a községben, expatriáltassék csak azért, hogy mások földigényét kielégíthessék, azt hiszem, ez nem évi november hó 12-én, pénteken.- 509 lehet a törvény intenciója. Kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék ettől a módosítástól eltekinteni és ezt a paragrafust eredeti szövegében elfogadni. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, (Dräxler képviselő felé, aki szólásra jelentkezik.) — a képviselő urnák nincs már joga szólni, — a vitát berekesztem. A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Azon a kérdésen, amit Dräxler t. képviselőtársam felemiitett, sokat tépelődtek a javaslat szerkesztői is. A kiindulási pont tényleg az volt, hogy a középbirtokot, különösen az ősi középbirtokot mentesíteni kell, de más részről elismerem, hogy az az aggodalom, amely az ő részéről itt előterjesztetett, nem minden alap nélkül való. Vannak olyan helyek, ahol talán igen kevéssel ki lehet elégíteni a községbeli igényeket, azonban, t. Nemzetgyűlés, ha már minden jogot birtokrendező bíróságnak adtunk és a törvény nem állapítja meg a középbirtoknak minimumát és maximumát, hanem álláspontra helyezkedik, hogy ez vidékenkint olyan különböző, hogy nehéz volna általánosságban megállapítani és ezért rábízza a bíróságra, hogy az állapítsa meg, melyik vidéken vagy községben mit tart középbirtoknak, olyan középbirtoknak, amelyből a törvény szerint semmi el nem vehető, tehát ennek a bíróságnak megvan a joga ahhoz, hogy akár 200 holdnál is kimondhassa azt, hogy azt már középbirtoknak tartja. Dräxler János : De nem mondhatja arra, hogy nagyi »irtok! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De kimondhatja a bíróság, hogy azt, ami 200 holdon felül van, már nagybirtoknak minősiti. Kimondhatja, hogy ami 500, vagy 1000 holdon felül van, az már ^nagybirtok. Ez teljesen a bíróságra van bízva. Én ezt az aggodalmat, t. Nemzetgyűlés, elég alaposnak találom, de mivel a kiindulási pont a középbirtok megmentése volt... Dräxler János : De hiszen más az, megkapni egy középbirtokot ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Ha a középhirtokos hajlandó arra, hogy birtokát elcserélje másik birtokkal, amit az állam kisajátíthat, semmi akadálya sem lesz a dolognak. De ha az a birtokos évszázadok óta ott él és nem akar középbirtokából elmenni, ón sem tartanám helyesnek, hogy őt mindenestül tovább lehessen tenni. Azt, hogy a bíróság ugy mérlegeli-e a dolgokat, hogy ha pl. van egy községben esetleg több 5—600 holdas középbirtokos és a földigénylőket ötven-hatvan holddal, vagy még kevesebbel ki lehetne elégíteni, akkor ugy minősítse a bíróság azt a középbirtokot, hogy abból azt elvehessek, ez igazán a bíróság feladata, de, azt hiszem, a bíróság is ilyen szel-