Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-127

508 A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. Csertí József : Ezzel szemben indítványomat visszavonom. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Schriffert Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Indítványozom, hogy a 30. § első bekezdése pótoltassák azzal, hogy : »egy negyedrésze mindenesetre megváltható«. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Miért egy negyed része ? Miért nem a fele ? Ez igy nem megy. Schriffert Ferenc : Legalább egy negyedrésze. Ezzel egyrészt a bíróság működését is elősegítjük, másrészt pedig ez a tág fogalom, hogy nagybirtok nem fogja megakadályozni a keresztülvitelben azt, hogy esetleg egyes nagyobb birtokok ezen a címen igénybevétessenek. Hiszen a nagybirtokosok részben máris ugy rendezkednek be, hogy az egész birtokot megtarthassák maguknak. Indítványom azt célozza, hogy ezen a címen ne álljon módjában egyetlenegy nagybirtoknak sem kibújni ez alól. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem.) Ha nem, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister ; T. Nemzetgyűlés ! Nem vagyok egészen tisztában a módosítással, amely előzetesen nem közöltetett velem. Igaz, hogy nem mondjuk ki, hogy a nagybirtoknak egy negyedrésze feltétlenül megváltható, de hiszen a nagybirtoknak nagyobb része is megváltható, mint a negyedrésze. Ha a törvényjavaslat teljes joggal a bíróságra bizza annak eldöntését, hogy a birtokból mennyit tart szükségesnek megváltani és igy a bíróságnak joga van a birtokot háromnegyed részben is, esetleg egészben is megváltani, ha a viszonyok olyanok, talán nem szükséges kimondani, hogy a birtok negyedrésze okvetlenül megváltandó, mert lehetnek olyan nagybirtokok, van olyan vidék, ismerek pár községet, ahol annak a nagy kiterjedésű birtoknak egy negyedrészével most nem tudunk mit csinálni, mert ott nincs földigénylő és telepítésre nem vagyunk kellőleg elkészülve, nincsenek eszközeink és ha az állam rögtön megváltja a negyedrészt, nem tudja azt tovább adni, a saját kezelésben való művelésre pedig nincs berendezve. Ezt tehát nem feltétlenül szükséges kimondani, mert a bíróságnak megvan a joga, hogy egy negyed résznél többet is megválthasson. Schriffert Ferenc : Fentartom indítványomat. Elnök : Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a beadott indítványokkal szembeállitom a 30. § változatlan elfogadását. Ha a szakasz változatlanul elfogadtatik, elesnek az indítványok, ha nem, először fel fogom tenni a kérdést arra a módosításra, amelyet Drozdy képviselő ur benyújtott, ezen indítvány sorsának eldöntése után pedig fel fogom tenni a hardest a Schriffert képviselő ur által beterjesztett indítványra. évi november Jió 12-én, pénteken. Méltóztatnak a kérdés ilyen feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem a kérdést ; Méltóztatnak-e a 30. §-t változatlanul elfogadni ? (Nem !) A szakasz változatlanul el nem fogadtatván, felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e elfogadni a 30. §-t azzal a módosítással, amelyet Drozdy képviselő ur benyújtott ? (Igen !) Drozdy képviselő ur módosítása tehát elfogadtatott. Méltóztatnak elfogadni azt a módosítást, amelyet Schriffert képviselő ur beterjesztett ? (Igen ! Nem! Kérem azokat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Nemzetgyűlés Schriffert képviselő ur indítványát mellőzte. Igy a 30. § Drozdy képviselő ur módosításával'fogadtatott el. Következik a 31. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a Sí. §-t). Draxler János ! Dräxler János: T. Nemzetgyűlés! A 31. § második bekezdését kívánom módosítani olyképen, hogy az elsősorban törlendő : »nincs helye megváltásnak, ha az«, , E helyett felveendő : ».történt megváltás esetén, ha a megváltott«. A többi maradjon. Azután folytatólagosan a második bekezdéshez hozzávétetnék : »A megváltást szenvedőnek joga van az Országos Földbirtokrendező Bíróság rendelkezésére álló, bárhol fekvő birtoktestből megfelelő természetbeni kárpótlást is igényelni.« Azután harmadik pontul beveendő volna : »A jelen paragrafus alapján nincs helye a megváltásnak, ha visszavásárolt vagy más eladott birtok helyébe vásárolt birtokról van szó.« A bizottsági tárgyaláson véletlenségből nem voltam jelen, amikor ez a szakasz tárgyaltatott és én már akkor bejelentettem az elnök urnák, hogy e tekintetben módosítást fogok majd beadni, amennyiben itt arról van szó, hogy közép- és kisbirtok, eltekintve a háború alatt gazdát cserélt és a 28. §-ban emiitett egyéb ilyen földbirtokoktól, rendszerint egyáltalában nem esik ezen törvény alapján megváltás alá. Egyébként is ez a szakasz erősen támogatja az ilyen birtokokat, mikor azt mondja, hogy ezeknek megváltása »csak akkor engedhető meg* ha a szükséges mezőgazdasági művelésre alkalmas földeket valahol még távolabb fekvő nagybirtokból sem lehetne megszerezni s a körülmények azt sem teszik lehetővé, hogy telepítés utján szerezhessenek földet azok, akiknek földhöz juttatása közérdek«. Ez már olyan tágan meg van támasztva, hogy én teljesen feleslegesnek, sőt egyenesen károsnak látom azon kivételeket, amelyek ott tetetnek. Mert mi történik? Vannak községek, ahol csakis középbirtok van a határban, közelfekvő nagybirtok nincs, földhöz jutni nem lehet, ki van zárva az a lehetőség is, amiről itt szó van, hogy esetleg telepítés utján szerezhessenek földet. Ezek a községek nem tudnak földhöz jutni akkor, ha azon a középbirtokon gazdálkodik