Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-127
A Nemzetgyűlés 127. ülése 1920. í után terjesszék elő, hogy igy az elnöknek ideje legyen áttekintést nyerni az indítványok felett. Nagy Pál képviselő nr indítványának második részét nem lehet szavazásra bocsátani, mert az általános utasítást kivan adni arra vonatkozólag, hogy a törvény valamennyi paragrafusában bizonyos szavak megváltoztattassanak. Ilyen indítványt csak az általános vita alkalmával lehet beadni. Most szakaszonkint tárgyaljuk a törvényjavaslatot, tehát minden szakasznál külön-külön kell a megfelelő módosításokat beadni. Nagy Pál : Indítványom második részét visszavonom. Elnök '. Nagy Pál képviselő ur indítványa második részét visszavonja. A kérdést tehát akként fogom feltenni, hogy először a szakaszt változatlan szövegében bocsátom szavazásra. Ha a szakasz nem fogadtatnék el változatlanul, akkor Nagy Pál képviselő urnák indítványára teszem fel a kérdést, amely az első bekezdéshez szól. Utána Drozdy G-yőző képviselő urnák a második bekezdéshez benyújtott módosítására teszem fel a kérdést, amely nincs ellentétben Nagy Pál képviselő ur módosításával. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételéhez hozzájárulni? (Igen!) Felteszem tehát a kérdést : Méltóztatnak a 25. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Nem. Most kérdem: Méltóztatnak a 25. § 1. bekezdéséhez Nagy Pál képviselő ur inódositványát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Nem. Nagy Pál képviselő ur módositványa tehát elesik. Méltóztatnak Drozdy képviselő ur módosítását a 2. bekezdés utolsó mondatához elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A 25. § tehát Drozdy képviselő ur módosításával fogadtatik el. Következik a 26. §. Héjj Smre jegyző (olvassa a 26. §-t, amely észrevétel nélkül el fogadtatik, olvassa a 27. §-t). Elnök: Ki van feliratkozva szólásra? Héjj Imre jegyző: Kerekes Mihály! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök : Nincs itt. Kíván valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak a 27. §-t elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Igen. A 27. § el fogadtatik. Következik a 28. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 28. §-í). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Kenéz Béla előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel javaslom, méltóztassék a világosság kedvéért elfogadni a következő stiláris módosítást: A 28. § utolsó bekezdésében a 2. sorban »ha« szó után tétessék pont és utána A betű. A 3. sorban »pedig« szó után szurassék be: »megváltásnak van helye«. Elnök : Kíván még valaki szólni ? i i novc:,.b: r hó 12-én, pénteken. 507 Héjj Imre jegyző : Kerekes Mihály ! (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök : Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, vájjon méltóztatnak a 28. §-t változatlanul elfogadni szemben az előadó ur módosításával. Amennyiben a szakasz változatlanul fogadtatik el, elesik az előadó ur módosítása, amennyiben nem, akkor a szakasz az előadó módosításával fogadtatik el. Felteszem a kérdést: méltóztatnak a 2 Q . §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módositásával, igen vagy nem ? (Nem !) A 28. § tehát az előadó ur módositásával fogadtatik el. Következik a 29. §. Héjj Imre jegyző (olvassa a 29. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 30. §-t). Elnök: Ki van szólásra feljegyezve? Héjj Imre jegyző: Cserti József! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! A 30. § 1. bekezdésénél indítványozom, hogy »az eddigi üzemének megfelelő« szavak töröltessenek. Nagyon természetes, hogy ha egy nagybirtokból valamely részt kihasítanak, ha ez nem is gátolja meg az okszerű gazdálkodást, de a gazdálkodás mindenesetre nem folyhatik az eddigi üzem szerint. Félreértések kikerülése végett tehát kérem e szavak törlését. Elnök: Ki következik szólásra? Héjj Imre jegyző : Drozdy Győző ! Drozdy Győző : T. Nemzetgyűlés ! Én ugyanilyen szellemben, de más módon kívánnám ezt a szakaszt módosítani. Én nem törölném »az eddigi üzemének megfelelő« kifejezést, csupán »az eddigi« szavakat, úgyhogy az ^»üzemének megfelelő« szavak megmaradjanak. Énszerintem, ha meghagyjuk a szövegben ezt a szót, hogy »eddigi«, akkor az egész paradoxon szerű en hangzanék, mintha csak azt mondanák : aludni fogsz, s nem lesznek álmaid. Ha elveszünk egy birtokból egy nagyobb területet, akkor egészen bizonyos, hogy ott nem lehet »eddigi« üzemének megfelelő módon tovább gazdálkodni. Én tehát Cserti képviselő ur módosításával szemben azt ajánlom, hogy csupán »az eddigi« szavakat töröljük. Elnök: A minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A beadott két módosítás közül Drozdy képviselőtársam módosításához hozzájárulok. Ez nem változtat a lényegen és viszont igaz az, hogy a^ »eddigi« szóba bele lehet magyarázni azt is, hogy az eddigi nagyüzemnek kell megmaradnia, holott kétségtelen, hogy ha a birtokból egy részt elveszünk, akkor az üzem nem folytatható az eddigi mértékben. Hogy az »üzemének megfelelő« szavak megmaradjanak, azt helyesnek tartom, mert az üzemet természetesen nem akarjuk tönkretenni. A kihagyáshoz tehát hozzájárulok. (>4*
