Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

A Nemzetgyűlés 126. ülése 1920 Budaváry László t. képviselőtársam szinténi beszélt a telepitésről ; határozati javaslatot is adott be, amelyre rövidesen visszatérek. Beszélt arról, hogy magyar emberek kezébe jusson a föld. Mikor a törvényjavaslat célja az, hogy csak, kisembereknek és leginkább földművelőknek juttassuk a földet, akkor azt hiszem, nem is juthat más kézbe, mint magyar emberek kezébe, mert azok a földtelen kisemberek kivétel nélkül magyar emberek. Az ő célja e tekintetben el lesz érve. Temesváry Imre t. képviselő ur a bérletadásoknál feiemlitette a főtisztek eljárását és azt kérdezi, hol adjuk a földet, közel-e vagy messze. E tekintetben már nyilatkoztam, hogy akinek keveset adunk, akinek nem lesz igaereje, annak kell legközelebb adnunk, akinek valamivel többet adunk, azt kissé messzebb adjuk és akinek még többet adunk, annak még messzebb adjuk. Ezt a rendszert kell követnünk. (Helyeslés.) Rupert Rezső t. képviselőtársam nagy beszédet mondott e tekintetben. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy talán magam sem vagyok megelégedve evvel a javaslattal. Én már előbb is jeleztem, hogy a javaslat nem tisztán az én munkám. Én nem tartom magam csalhatatlannak, hogy csak az lehet jó, amit én annak vélek. En igenis hajlandó voltam, hogy a másik javaslattal összeegyeztessük ezt a javaslatot és ha mégis képviselem ezt a javaslatot, jónak kell azt Ítélnem az adott viszonyok közt. Mindenesetre az a véleményem, hogy az jó, mindenesetre jobb, mintha, semmit sem csinálnánk (Helyeslés.) és miután ezen az alapon lehetett biztosítani azt. hogy a földbirtokreform minden körülmények közi: megvalósuljon, én ezt a földbirtokreformot nem azért képviselem itt, mert magam sem igy akarom, hanem igenis akarom, hogy a földbirtokreform ezen az alapon íi létrejöjjön. (Helyeslés.) Szilágyi Lajos t. képviselőtársam tiltakozott az ellen, hogy megszakitsuk esetleg a ratifikálás kérdésében itt a tárgyalást. Ezt, t. Nemzetgyűlés, mindig a helyzet súlyossága irja paranesolólag elő a kormánynak, hogy melyik javaslatot vegye elő es melyiket kényszerül esetleg félbeszakítani. (Ugy van !) Én azt hiszem, hogy ha esetleg nekünk félbe is kell szakitanunk ezt a törvényjavaslatot, ennek a Nemzetgyűlésnek az akaratereje azt a legközelebbi időkben megvalósítja és ez a megszakítás nem fog ennek a javaslatnak kárára válni. (Helyeslés. Felkiáltások : Megszavazzuk !) A katonatisztek földhöz juttatásánál benne van a törvényjavaslatban, hogy a nyugdíjas hivatalnokok és tisztek nyugdíjuk tőkésített arányában is földhöz juttathatók és itten nincsen különbség polgári tisztviselők és katonai tisztviselők között. Barla-Szabó József t. képviselő ur népszaporodási és népegészségi szempontból mondott nagyon érdekes beszédet. Az építkezések tekintetében sajnos, hogy azt a nagyon helyes álláspontot, hogy a házépítéseknél tartsuk szem előtt az egészségügyi szempontot, nem tudjuk a mos, évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 471 tani időkben megvalósítani, mert hiszen még a faházak is egészségesebbek az oláhok lakta hegyvidéken, mint az Alföldön a vályog- és sárházak. ( Ugy van !) És ha nekünk módunk lesz vagyoni lag és anyag tekintetében ezt a kérdést megoldani, tényleg be kell hoznunk mindenekelőtt azt a rendszabályt, hogy házakat még falun se legyen szabad pincealapzat nélkül épiteni. (Helyeslés.) Sajnos, hogy most erre, bármennyire szeretnők is, nincsen módunk. Schandl Károly t. képviselőtársam igazán érdekes nagy beszédében sok mindenféle kérdéssel foglalkozott, de ezek legtöbbjére a többi képviselő uraknak adott válaszomban már feleltem. Dräxler János t. képviselőtársam az iskolák tekintetében a lelkészek fizetésénél felhozta, hogy az egyházak is kapjanak földet a lelkészek fizetésének biztosítására. Én nem zárkózom el ez elől, ha azt a t. Nemzetgyűlés többsége helyesnek véli. Erre nézve az a megjegyzésem, hogy itt tulajdonképen arról van szó, hogy ki veszi meg a földet, ki fizeti meg az árát. Ha az egyházat fentartó község, vagy a hitközség hajlandó arra, hogy a földet kifizesse, átvegje, azt hiszem, a törvényjavaslat meg fogja adni rá a módot. (Helyeslés.) Kardos t. képviselőtársam üdvözölte a javaslatot. Bodor György t. képviselőtársam a kaszárnyák használatára is javasolja földbirtokok adását. Az eszme nem rossz, hogy a katonaság termelje meg az ellátására szükséges mennyiséget, azonban igen sok helyen kérdés, hogy kerül-e föld arra, hogy a kaszárnyák környékén is földet adjunk. Mindenesetre üdvös volna ez, ha földterület állna rendelkezésre ; nem volna rossz, hogy annak megművelésére szorítsuk a katonaságot, de ezt alig hiszem, hogy kivihető lesz, hogy tudniillik annyi katonaságot tarthassunk, hogy még a mezőgazdasági művelésre is teljék. Hátra volna a bolgár mód, hogy behoznók a munkára való törvén) i kötelezést. Bolgárországban kimondták, hogjr az államnak mindenkit joga van egy évre bevonultatni és vele gazdasági munkát végeztetni. B. Szterényî József: A németek is csinálják { Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Frühwirth Mátyás t. képviselőtársam idézett a mi régi beszédeinkből, ministertársaimnak és képviselőtársaimnak beszédeiből. Köszönöm az elismerését annak, hogy már régebben is voltunk, akik mindezt hangoztattuk és követeltük. Köszönöm nemcsak az elismerést, hanem a támogatást is, köszönöm, hogy ugyanazt hangoztatja és azokat az elveket támogatja, amelyeket hangoztattunk akkor, amikor bizony még nem volt nagy a törekvés a kormányoknál, hogy ezeket az elveket meg is valósítsák. Szabó József, t. képviselő ur a földhöz való igazi ragaszkodásról mondott gyönyörű beszédet. A magyar népben a földhöz való ragaszkodás igazán példátlanul megvan, és csak örüljünk annak, hogyha minél több embernek tesszük lehetővé, hogy legyen mihez ragaszkodnia,