Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

472 A Nemzetgyűlés 126, ülése 1920. Csernus Mihály t. képviselőtársunk felhozta, hogy a régi kormányok, ahelyett hogy valamely földreformmal a kisebb birtokoknak vagy a nincs­teleneknek nyújtottak volna segítő kezet, ipar­pártolás címén nagy összegeket adtak akárhány­szor olyan nagy iparvállalatoknak, mindenféle társulatoknak, amelyek bár bizony busás haszno­kat húztak, az államtól a szubvenciókat mégis igénybe vették. Teljesen igaza van, mert azon cím alatt, hogy az ipart kell pártolni, bizony igen sokszor juttattak olyanoknak szubvenciókat, akik nem voltak rászorulva, és elfeledkeztek a földön nyomorgó emberekről, azoknak nem jutott szub­venció. (Ugy van! Ugy van!) B. Szterényi József : Ez nem egészen áll. Ezt nem lehet igy beállítani ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Tankovics János képviselőtársam is igazán a legnagyobb melegséggel üdvözli a javaslatot és felemlíti, hogy most is a kisgazdáknál rekvirálnak legtöbbet, tehát ha nekik adjuk a földet, sokkal inkább biztosítva lesz az állami ellátás, mint a mostani rendszer mellett. Magyar Kázmér t. képviselőtársam a ker­tészek érdekében emelt szót és azt kérdezte, hogy a kertészek miért nincsenek külön felemlítve a törvényjavaslatban? Megnyugtathatom t. kép­viselőtársamat, hogy a kertészek is földmivelők, tehát abba a kategóriába tartoznak, amelybe a földmivelők, kivétel rájuk nézve nincs. (Helyeslés.) Javos Antal képviselőtársam végrehajtási nehézségektől tart. Biztosithatom t. képviselő­társamat, hogy a végrehajtásnál is elkövetünk mindent, hogy azok a nehézségek meg legyenek szüntethetők, hogy azok a nehézségek minél kisebbek legyenek és a végrehajtás megfeleljen a Nemzetgyűlés akaratának. {Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Az általános vitát bezártuk, rátérünk a részletes tár­gyalásra. Én a törvényjavaslat minden szakaszá­nak ebben a formájában való megszavazását nem kívánom pártkérdéssé tenni, (Helyeslés jobb jelöl.) csupán azt kívánnám, hogy a törvény maradjon meg az eredeti alaptételeiben és az eredeti for­májában, esetleges apróbb módosításoktól nem zár­kózom el ; a törvényhozás, a Nemzetgyűlés böl­csességétől függ, hogy milyen módosításokat kivan a törvényjavaslaton eszközöltetni. Még igen röviden a határozati javaslatokra „kell megjegyeznem a következőket : (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Széchenyi Viktor t. képviselő ur határo­zati javaslata ezt mondja (olvassa:) »Mondja ki a Nemzetgyűlés, miszerint utasítja a földmivelés­ügyi ministert, hogy négy hónapon belül a'gazda­sági szakoktatás reformjáról olyan javaslatot terjesszen be, mely elsősorban is a kisbirtokos gazdasági tudásának emelésére irányul«. Én hozzájárulok ahhoz, hogy a Nemzetgyűlés utasitsa a földmivelésügyi minstert, hogy ilyen javaslatot terjesszen be, de a négy hónapot ebből kihúzni kívánnám^ mert nem vállalhatnék köte­évi nov. hó 11-én, csütörtökön. lezettséget arra, hogy ezt négy hónapon belül meg tudjuk csinálni. (Helyeslés.) Hadházy Zsigmond t. képviselőtársam azon határozati javaslatát, amely a hitbizományi bir­tokok megszüntetését kívánja kimondani, mel­lőzni kérem azokból az okokból, amelyeket már előbb szerencsém volt a t. Nemzetgyűlésnek el­mondani. (Helyeslés.) Ugyancsak Jármy József t. képviselőtársam­nak a határozati javaslatához, amely azt mondja, hogy (olvassa :) »Középbirtokosoknak az eladott birtokait most visszaszerezve, adjuk vissza a kö­zépbirtokosoknak«, ebben a formájában nem já­rulhatok hozzá, mert kivihetetlennek tartom a dolgot ; azonban — mint előbb is jeleztem — épen a törvényjavaslat 91. §-a ezt a kérdést a lehetőség határai szerint ugyancsak abban az értelemben oldja meg, mint ahogy a t. képviselő ur óhajtja. Budaváry László t. képviselőtársam java­solja egyik határozati javaslatában, hogy (Ol­vassa) : »a földbirtok helyes megoszlását szabá­lyozó törvényjavaslattal kapcsolatban a Nemzet­gyűlés utasítja a kormányt, hogy hatósági utón irassa össze még ez év folyamán azokat a földnél­külieket, akik hajlandók mostani lakhelyük el­hagyásával az ország más vidékein részükre ki­sajátított földbirtokokon letelepedni.« Ez, t. Nemzetgyűlés, a törvény végrehajtásá­val együtt jár ; ennek a végrehajtási utasításban benne kell lennie, de nem köthető ki, hog3>" ezeket az összeírásokat még ebben az évben teljesítsem, tehát mellőzni kérem a határozati javaslatot. (Helyeslés.) A t. képviselő ur másik határozati javaslata az, hogy (Olvassa) : »A tanítók intenzivebb gazda­sági irányú kiképzése céljából mezőgazdasági tanfolyamokat szervezzünk.« T. Nemzetgyűlés ! Ez ma még kivihetetlen, mert a tanítók még most nem vonhatók el taní­tói helyeikről, azt csak a szünet alatt lehetne meg­csinálni, és ennek a megszervezése is pénz kér dése, ami szintén nem áll a rendelkezésünkre. De — mint előbb emiitettem — a tanítóképzők reformjánál fogjuk ezt megalkotni, hogy a taní­tók e képzettséghez hozzájuthassanak. (Helyeslés.) Kérem tehát ezen határozati javaslat mellő­zését. Kerekes Mihály : Ilyen szakiskolákban soha­sem tanultak a tanítók ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Frühwirth Mátyás t. képviselő ur is be­adott egy. határozati javaslatot, hogy (ílvassa) : »Utasitsa a Nemzetgyűlés a földmivelésügyi mi­nistert, hogy a javaslat illetékes. szakaszainál foglaljon be intézkedéseket, melyek folytán föld­höz juthatnak a földdel nem rendelkező lelkészi hivatalok«. Az előbb nyilatkoztam ebben a te­kintetben. (Tovább olvassa) : »2. A kommün alatt kényszerből elkótyavetyélt ingatlanok vissza­szerezhetők legyenek előbbi tulajdonosuk által«. Erre nem szükséges határozati javaslat, mert ha jogtalanul vették el azokat a birtokokat, azok

Next

/
Oldalképek
Tartalom