Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-126

. évi nov. hó 11-én, csütörtökön. 466 À Nemzetgyűlés 126. ülése 1920 választójog mellett, ha abban a népben van ön­tudat és önérzet, keli hogy az a törvényhatósági bizottság az ő képére legyen megalkotva, hogy ez a törvényhatósági bizottság képviselje a társa­dalomnak minden osztályát, s mikor az a törvény­hatósági bizottság a saját kebelében választ egy albizottságot, annak az albizottságnak is olyannak kell lennie. (Helyeslés.) Én azt hiszem, hegy ha az a törvényjavaslat keresztülmegy és az uj vármegyei választások meg­ejtetnek, akkor ez a panasz szűnni fog és a leg­több helyen nem is fog többé felmerülni. Mert a mai helyzet az, — s ebben igaza van a t. képviselő urnák — hogy a vármegyei közigazgatási bizott­ságnak van tiz választott tagja s ezek között van egypár jogász, mig a többi többnyire virilistákból kerül ki, akiknek 8—10 százaléka a nagybirtokos­ság tagjai. Ez tény, ezt nem lehet lecáfolni. Ha tehát uj törvényhatósági választások előtt nem állanánk, akkor ezt tényleg változtatni kellene, oly módon, hogy a mezőgazdasági albizottságban a néprétegek más részeiből is foglaljanak helyet képviselők. Azt hiszem, hogy az uj választások révén igy is fog majd a mezőgazdasági albizottság átalakulni. A t, képviselő ur a járadékbirtoknak 32 évig Való esetleges meg nem válthatását kifogásolta. A törvényjavaslat tényleg azt mondja, hogy ha a járadékbirtokot az állam alakítja, akkor az min­den évben megváltható a bérlő, a járadékbirtok birtokosa által ; ha azonban egy magánfél — pl. egy nagybirtokos — csinál járadékbirtokot saját elhatározásából, akkor kikötheti, hogy bizonyos ideig meg nem váltható. A törvény kimondja, hogy ez az idő 32 évnél tovább nem terjedhet. Sok szó volt erről s a Nemzetgyűlés bölcsességére bizom ennek az eldöntését. (Egy hang jobbjelöl : Az ere­deti jobb volt I) Mert vannak és lesznek olyan birtokosok is, akiknek a birtokát ki sem lehet sajátitani, pl. iskolák és ilyen népnevelő intézetek amelyeknek a birtokjövedelme feltétlenül szükséges, hogy meg­maradjon és esetleg helyesebbnek tartják azt, hogy ilyen állandó bérlőnek a kezébe adják a birtokukat, s amikor kiköthetik, hogy tőlük a birtok meg nem váltható, mert nekik az évenként természetben adott haszonbérre, járadékbérre szükségük van. Ilyenféle viszonyokból kifolyólag engedte meg a törvényjavaslat azt, hogy nemcsak az állam, hanem a magánosok is csinálhassanak járadékbirtokot s ha magánosok csinálnak ilyen járadékbirtokot, akkor kiköthetik, hogy a járadékbirtok bizonyos ideig meg nem váltható, hanem az illető köteles évenkmt a járadékbirtok után járó haszonbért megfizetni. A törvényjavaslatba csak azért vet­tünk be 32 évet, hogy ez a végtelenségig ne huzód­hassék. Különben, ha a t. képviselő ur ezzel nincs megelégedve, tessék a részleteknél módositást be­nyújtani. Szabó G. János képviselő ur az elemi iskolák átszervezéséről beszélt. Ennél a kérdésnél sokáig lehetne időzni. Az elemi iskolák átszervezésé ugy. hogy azok a gazdasági életnek is megfeleljenek, egyike a legnagyobb szükségességeknek, ( Ugy van I jobbfelől.) azonban nem könnyen vihető keresztül. Dräxler János ; Igen fontos dolog, én is meg­mondtam. Szabó István (nagyatádi) föidmívelésügyi mi­nister : Az elemi iskoláknál lévő tanerőkre a mostani rendszer szerint is szükség van. Az elemi iskolák­ban a tanerők rendszerint olyan kevesek . . . Dräxler János: Van sok menekült ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: De nem szereinek tanitani.-. (Mozgás.) Legalább ugv hallottam. Gaal Gaszton : Nem is tudnak gazdaságilag oktatni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Azokra a tanítókra, a mostani canitási rendszer mellett is szükség van, hogy abba a gye­rekbe egy kis műveltséget belecsepegtessenek, hogy az irni-olvasásra, számolásba, vallásra stb. meg­tanitsák. Már most, hogy azok a tanerők, akik most vannak, alkalmasak-e arra és kerül-e idejük arra, hogy a gazdasági szakoktatást is végezzék, az nem egészen bizonyos. Gaal Gaszton : Nem is értenek hozzá ! Ma­guk sem tudják. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Mindenesetre szükséges az, hogy a falusi tanító — mert hiszen itt a falusi tanítóról van szó — megfeleljen annak a hivatásának. Mert hiszen a gyereket a gazdasági tudományokba szak­értéssel belenevelni lehet a többi tantárgyak mel­lett is majdnem észrevétlenül és nehézség nélkül, de szükséges, hogy a tanitó is szakember legyen gazdasági téren is, hogy tudjon nevelni. Dräxler János : Azért kell a tanítóképzőket átszervezni 1 Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: A tanítóképzést ugy kell átalakítani, hogy tanítójelölt a tanítóképzőben töltsön inkább egy évvel többet. (Helyeslés.) Dräxler János : Két évvel többet ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: ... de az a tanitó a tanítóképzőben sze­rezze meg azokat a tudnivalókat, amelyek neki a gazdasági ismeretek elsajátítását lehetővé teszik. Dräxler János : Én is igy gondolom. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : A tanító urak nem panaszkodhatnak ná­lunk, .mert fiatalon kerülnek ki az iskolából és ol}an jó viszonyok között vannak eddig, hogy a legfiatalabban juthatnak rendes állásokhoz. Dräxler János : Jó viszonyokról nem lehet beszélni ! H aller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Ezentúl két évvel idősebbek lesznek. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister : Ha tehát a tanítójelöltek a köz érdekében és a saját érdekükben egy évvel tovább lesznek a képezdében, ez az ő élethivatásukat nem rövi­díti meg, viszont, a tudásuk sokkal hasznosabb lesz a népre és a nemzetre nézve. (Mozgás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom