Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-125
408 A Nemzetgyűlés 125. ülése 1920. hold, tehát összesen majdnem 5,000.000 holdnyi terület van zsidó kézen. Ha ehhez még hozzászámítjuk a 100 holdon aluli zsidó birtokokat, akkor azt lehet mondani, hogy majdnem akkora terület van a zsidóság tulajdonában és birtokában, mint az összes hitbizományi és egyházi birtokok együttvéve. Usetty Ferenc : Ez volt a liberális politika ! Schandl Károly: Az összesen 17,000.000 katasztrális holdnyi gazdasági művelés alatt álló területből 12% mint tulajdon és 15*5% mint bérlet, összesen tehát 27'5%, vagyis az egész területnek több mint egy negyedrésze van a zsidóság használatában, holott az ország összes népességének 66%-a foglalkozik földmiveléssel, a zsidóság pedig az összes lakosságnak csak 5%-át, tehát alig egy huszadrészét teszi ki. (Felkiáltások jobbfelöl: Es közülük egy sem foglalkozik hivatásszerűen a földdel !) Usetty Ferene: Sohasem volt kasza-kapa a kezében ! Meskó Zoltán: Es mégis újra kísérleteznek a liberalizmussal! Schandl Károly: Én nem vagyok az osztályharc hive és az osztálygyülölet embere semmi irányban. Usetty Ferenc: A magyarság védelméről van itt szó! Schandl Károly: Különösen ma nem helyeslem az osztályharcra tüzelő beszédeket és jelszavakat, amikor a nemzetet épen a forradalmi hangulatból kellene kigyógyítani. (Igaz! XIgy van! jobb felöl.) Mi ma nem csinálhatunk reformokat, ha tüzeljük a forradalmi szellemet, s ezért én azt sem helyeselhetem, hogy Griger Miklós képviselő ur olyan hosszasan foglalkozott itt a különböző osztályok közötti ellentétekkel. Barla-Szabó József: Bár sok igazat mondott! Schandl Károly : Azt én is elismerem, hogy sokban igaza volt, főleg abban, hogy a mi főúri osztályunk, amikor arról volt sző, hogy birtokát bérbe adja és választania kellett aközött, hogy kisembereknek vagy kapitalista zsidóknak adja-e bérbe, mindig a kapitalista zsidók javára döntött, mindig ezek győztek, a tiszteletreméltó kivételektől eltekintve. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) És amikor annak idején kértük, hogy ne tegyék ezt, mert hiszen konkrét esetekben jártunk el és magam is dolgoztam abban az irányban, hogy földbérlő szövetkezeteknek adják ki a birtokaikat, ha már nem akarják házilag kezelni azokat, akkor a kifogás rendesen az volt, hogy a kapitalista zsidók részéről inkább biztosítva van a haszonbér fizetése, másrészről pedig, hogy ezek jobban gazdálkodnak, intenzivebben dolgoznak. (Zaj és ellenmondások jobbfelöl.) Hát ezzel, t. Nemzetgyűlés, egyszer már le kell számolni, mert ezek a jelszavak tisztán hipotézisek (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) és évi november hó 10-én, szerdán. nekem rá keli mutatnom arra, hogy a kisbirtokkal szemben emelt az a vád, hogy nem gazdálkodik intenzive, hogy nem tud többtermelést produkálni, teljesen tarthatatlan. Mert mi az intenzív gazdálkodás? Az intenzív gazdálkodás az, amikor a kenyérmagvakon kivül más mezőgazdasági iparokat is művel £LZ H gazda, tehát állattenyésztést, tejgazdálkodást, baromfitenyésztést űz, szóval a kisebb mezőgazdasági ágakat és efféle dolgokat is műveli birtokán. T. Nemzetgyűlés ! En szándékosan a mostani javaslat tárgyalása alatt az Uj Barázdában egy vezércikket tettem közzé. Méltóztassanak ezt valamennyien átolvasni azok, akik lelkiismeretesen akarják ezt a kérdést vitatni. Az ott felhozottakból egy konkrétumra mutatok csak rá, egy statisztikára arra nézve, hogy hogyan is áll a kisbirtok az állattenyésztés, szóval a tejtermelés terén, szemben a nagybirtokkal. (Halljuk ! Halljuk!) A háború előtt szarvasmarha-, ló- és sertésállományunk ugy oszlott meg, hogy az egy holdon aluli földbirtokra esett holdanként 100 szarvasmarha, 71 ló, 47 sertés. Az 1—5 holdig terjedő birtokra 66 szarvasmarha, 15 ló és 60 sertés; 5—10 holdig 39 szarvasmarha, 11 ló és 27 sertés; 10—20 holdig 26 szarvasmarha, 9 ló és 16 sertés; 20—50 holdig 17 szarvasmarha, 8 ló és 16 sertés; 50—100 holdig 11 szarvasmarha, 4 ló és 10 sertés; 1000 holdon felül pedig esett holdanként 8 szarvasmarha, 1 ló és 4 sertés. Mindezt összevéve, egész állatállományunknak több mint 80%-a a száz holdon aluli kisbirtokokra esett, noha az egész gazdasági területnek alig több mint felerészét foglalták le e kisbirtokok. (Ugy van ! jobbfelöl.) A husprodukció terén tehát a kisbirtokosság mindenesetre óriási fölényben volt a nagybirtokkal szemben, amiből természetszerűleg következik, hogy fölényben volt a tejprodukció terén is, nem is szólva a baromfitenyésztésről, amely téren a kisbirtokosság szintén alaposan megtette a magáét. Áttérve a vetőmag illetőleg a kenyérmagvak termesztésére, itt rendesen deferálni szoktak a kisbirtok védői, hogy a vetőmag illetőleg kenyér magvak termesztése terén a nagybirtok fölényben van. Ezzel szemben bátor vagyok figyelmébe ajánlani a t. Nemzetgyűlésnek egy nagyon szakszerű munkát, amelyet Levatics László irt s amely a barsmegyei kisbirtokok terméshozamáról, általában üzemképességéről és jövedelmezőségéről szól. Ez a munka kimutatja, hogy Barsmegyében igen sok kisbirtok van, amely intenzivitás tekintetében eléri a legnagyobb nagybirtokot is, amely minden téren, még az ipari tereken is igyekezik utolérni a legintenzívebben művelt nagybirtokot is. Eámutatok közismert tényre is, amelyet a közélelmezésügyi minister ur szintén többizben felhozott, hogy a kenyérmagvak termesztése
