Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-112
A Nemzetgyűlés 112. ülése 1920. muniznius kitöréséig terjedő időszakra, ismét külön a kommunizmus idejére és végül a kommunizmust követő időszakra külön készíttessenek el a számadások. Ezek volnának azok a megjegyzések, amiket az indemnitási javaslat kapcsán előadni kivántam. Ismételten hangsúlyozom, hogy a Nemzetgyűlésnek módja és alkalma lesz arra, hogy a legrövidebb időn belül, az állami költségvetési törvény tárgyalása alkalmával részletesen foglalkozzék azon kérdések egész komplexumával, amelyek államháztartásunkkal kapcsolatosak. Én azt hiszem, hogy tekintettel arra, hogy ma még számos teendőnk van, egész jogosan intézhetem azt a kérést a Nemzetgyűlés tisztelt tagjaihoz, hogy a jelen alkalommal, amidőn, mint mondottam, a legrövidebb időn belül magával a költségvetési javaslattal is foglalkozhatunk, a vitát lehetőleg szűk keretekre szabni méltóztassék. Ezek után vagyok bátor a felhatalmazási törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! A Ház előtt fekvő törvényjavaslat ellen azért szólalok fel, hogy le legyen szegezve az az érzésünk és az a meggyőződésünk, hogy a pénzügy minister ur pénzügyi politikájával abszolúte nem vagyunk megelégedve. A pénzügyminister ur tevékenysége sarán megmutatta, hogy a kókpénz lebélyegzésénél, vagyis az osztrák-magyar bankjegyek lebélyegzésénél a falu népe ellen járt el, és az ingóvagyon felszabadításánál, amikor a pénzintézeteknél lévő ingó vagyont felszabadította, ugyancsak az ingatlan vagyont terhelte meg. Ugyanezt látjuk azokban a pénzügyi törvényjavaslatokban, amelyek eddig a Nemzetgyűlés elé kerültek. Megemlítem, hogy pl. a vagyonátruházási illetékről szóló törvényjavaslatban is erősebben van megterhelve az ingatlan vagyon, mint az ingó vagyon. Ha pl. valaki örököl, egy, mondjuk 1,000.000 korona értékű ingatlant és azon van egy óriási teher, akkor a teher... B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Az a törvény már meg van szavazva! Ereky Károly: Nekem jogom van ehhez a kérdéshez abban a formában hozzászólni, amint azt jónak látom és a pénzügyminister urnák nincs joga kifogásolni azt, hogy a felhatalmazási törvényjavaslatnál milyen kérdéseket tartok szükségeseknek megemlíteni. Emiitettem, hogyha valaki örököl egy vagyont, mondjuk egy millió koronát és 900.000 korona teher van rajta, akkor az ingatlan vagyonnál egymillió korona után fizet örökösödési illetéket, amint az a 95. §-ban megvan. Miután a javaslatot gyorsan letárgyalták, szombaton nem tudtam ahhoz hozzászólni és csak ezért említem ezt most meg. De egy másik oka annak, hogy megemlítem, az, hogy azért nem vagyok bizalommal a pénzügy- I NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. évi szeptember hó 27-én, hétfőn. 33 minister ur politikája iránt, mert mindig és mindenütt a falut és a gazdatársadalmat sújtja az adóval. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: Ez nem áll! Ereky Károly : Majd akkor, amikor a költségvetést megbíráljuk, rá fogok erre mutatni és számszerűleg ki fogom mutatni azt, hogy mig Magyarországon — amint a költségvetésből is számszerűleg igazolható — 275 millió a földadó, 56 millió a liázadó, addig az összes nagybankok, részvénytársaságok, szóval a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója csak 25 millió koronaIgen t. pénzügyminister ur, ön tudja azt, hogy én ezeket a számadatokat most már abból a hivatalos kijelentésből veszem, melyet a Ház előtt méltóztatott tenni és rá akarok mutatni, — ma tisztán és kizárólag azért nem teszem, nehogy az idő beszedek miatt hiába elmúljék — le akarom szegezni azt, hogy nemcsak antiagráriusak és a földbirtok érdekeibe ütköznek összes adójavaslatai, hanem antiszociálisak is azok. Mint méltóztatnak tudni, a költségvetésben is benne van az, hogy magánál a cukornál az állam adóbevétele 2 tételben 120 millió korona, tehát a fogyasztási adókból veszi be tulajdonképen az állam a legnagyobb jövedelmét, mig egyenes adóval épen azokat, akik Magyarországon a háború alatt milliókat és százmilliókat kerestek, nem sújtja a minister ur. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : Dehogynem ! Ereky Károly: Ez az oka annak, hogy a pártom nevében a felhatalmazást a kormánynak nem szavazom meg. Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Temesváry Imre! Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Az 1920 : XIV. te hatályának 1920 december végéig leendő kiterjesztésére vonatkozó törvényI javaslatra nézve legyen szabad megjegyzéseimet a következőkben megtenni : Mindenekelőtt meg kell állapitanom, hogy a pénzügyminister ur által beterjesztett, 1920/21. évi költségvetés már október hó elseje előtt le nem tárgyalható. Ennélfogva, hogy az állami gépezet menete meg ne akadjon, illetőleg, hogy az exlex állapot be ne következzék, feltétlenül szükséges az indemnitás megadása oly időpontig, ameddig remélhetjük, hogy a rendes költségvetés letárgyalható lesz. Nem szívesen veszem tudomásul ezt a kényszerhelyzetben beterjesztett törvényjavaslatot, mert egy rendes költségvetés mielőbbi tető alá hozatala eminens érdeke ennek a szerencsétlen országnak, mert csak egy rendes költségvetésből alkothatunk magunknak biztos képet kormányzati rendszerünk berendezkedéséről. De jelenlegi nehéz helyzetünkben nem volna célszerű nemzetünket kitenni egy átmenet erősebb zökkenésének, melyet egy törvényenkivüli állapot előidézhetne s igy nem volna okszerű a 5
