Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-124
392 A Nemzetgyűlés 124. ülése 1920, fontos érdeke tudni, hogy birtokából milyen komplexum marad majd meg az ő birtokában. Ennek ismerete nélkül bizonytalanságban hagyni őket nem lehet, mert akkor sohasem fog olyan hasznos beruházásokat eszközölni, amelyek a birtoknak, a többtermelés elvei szerint való kihasználására feltétlenül szükségesek volnának. Nagyon fontosnak tartom, t. Nemzetgyűlés, hogy a földbirtokreform végrehajtásánál felosztás alá kerülő nagybirtokokból az apróbb birtokok ugy osztassanak ki, illetve ugy helyeződjenek el, hogy a kisbirtokok közelében arányosan maradjanak nagyobb birtokok, még pedig azért, hog} T az ezeken űzött szakszerű gazdálkodást mintagazdaságnak tekinthessék, amely a szomszédes kisbirtokok számára az oldató szerepét töltse be. Másrészt azért is szükséges ez, és talán ez a legfontosabb, hogy a kis exisztenciáknak és azok családtagjainak alkalmuk legyen arra, hogy a saját kisbirtokuk megművelése után fölösleges munkaerejüket ott hasznosan értékesíthessék. (Helyeslés. ) Ezek volnának, t. Nemzetgyűlés, nagyjában azok az elvek, amelyeket legfontosabbaknak tartok és amelyeket mint szakember azért ajánlok a Nemzetgyűlés szives figyelmébe, mert a legjobban megalapozott törvény is csak irott malaszt akkor, ha a kivitelt szabályozó rendeletből hiányzik a szakszerű megoldás lehetősége. Amidőn a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom, kérem a t. Nemzetgyűlést, szíveskedjék a földmivelésügyi kormányt figyelmeztetni arra, hogy a végrehajtási utasítás szerkesztését azonnal kezdje meg és annak szerkesztői sorába a legkiválóbb technikai szaktekintélyeket is hivja meg. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző : Rupert Rezső ! Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok 215. §-a ugy rendelkezik, hogy sürgősség kimondása esetén a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában történnek meg az elnöki előterjesztések és a következő ülés napirendjének megállapítása. (Zaj.) Miután a 212. szakasz rendelkezése szerint a felhivott szónok egy óranegyeddel a tárgyalásra szánt idő eltelte előtt beszédének másnapra halasztását kérheti, kérdem a képviselő urat, méltóztatik-e e tekintetben kérést a Ház elé terjeszteni ? Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Tisztelettel kérem, hogy az idő előrehaladottsága miatt beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Zaj. Felkiáltások : Nem lehet !) Elnök : Azt hiszem . . . (Zaj.) H aller István vallás- és közoktatásügyi minister : Háromnegyed előtt 5 perccel lehet ezt kérni, de fél előtt nem. (Folytonos zaj.) Elnök : Csendet kérek, A házszabályok 251. §-a a következőképen szól (Olvassa.): »Elnök előterjesztései, a kérvények és irományok bemutatása, az indítványok és interpellációk felolvasása, a bizottsági jelentések bejelentése és az aznapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése a napirend tárévi november hó 9-én, kedden. gyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve történnek meg.« Ezt imperative mondja ki, ennélfogva a 212. §-nak az a rendelkezése, hogy a tárgyalásra szánt idő befejezése előtt egy negyedórával kérheti a felhivott szónok beszédének másnapra halasztását, véleményem szerint teljesen jogos és a képviselő ur kérte is az engedélyt beszédjének elhalasztásához, (Zaj.) Kérdem a t. Házat : méltóztatnak-e R upert képviselő ur kéréséhez hozzá járulni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik R upert képviselő ur kéréséhez, hogy beszédét holnapra halaszthassa, hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Folytonos zaj. Felkiáltások : Nem értettük a kérdést !) A kérdést ugy tettem fel, azt hiszem elég világosan, hogy azok a képviselő urak, akik Rupert képviselő urnák megadják az engedélyt ahhoz, hogy beszédét holnapra halaszthassa, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a képviselő urnák az engedélyt nem adja meg, ennélfogva méltóztassék beszédét megtartani. (Zaj.) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! Balla Aladár : Meg kell állapítani, hogy az kisebbség volt-e. Ellenpróbát kérünk. Elnök : En egészen határozottan meg tudtam állapítani, hogy kisebbség volt. Ellenpróbának helye nincs, azt én határozom meg. Ezért a felelősséget is én vállalom, (Zaj.) Balla Aladár : Az ellenpróbát pedig mi kérjük. (Zaj.) Rupert Rezső : T. Nemzetgyűlés ! A beteg, ha meggyógyult, nem igen szívesen fizeti az orvost. Ez a közkeletű közmondás ráillik erre a javaslatra is. Nem térek én vissza a régi időkbe, mert hiszen itt a teremben csak a minap hangzott el, hogy az egész földbirtokreformnak a históriája 1918-ban kezdődött. Kísértett bizony ez a gondolat azóta, amióta magyar lakik e földön és különösen kisértett 1848 után, a nagy reform után is. Tehát nem egészen ujkeletű ez a kérdés, hanem az is igaz, hogy a földbirtokreform történetét illetőleg az óramutatót tényleg 1918-ra lehet igazítani, arra az időpontra, amióta ez a mutató azután nagyot mozdult el. Csakhogy ezt megelőzően, már 1914ben is, amikor elmentünk a háborúba, már napirendre került ez a kérdés és már ajándék volt úgyszólván a háborúba menő nemzet számára. Akkor azokat, akik elmentek a háooruba, azzal vigasztalták, azzal buzdították, hogy csak küzdjétek végig a háborút, védelmezzétek meg a magyar földet és a haza nem lesz irántatok hálátlan. Odalánt a fronton is ezzel oiztattuk az embereinket : menjünk csak bátran előre, haljunk meg, hiszen a haza hálás lesz az utódok iránt, földet kapnak a hadiárvák. Ez a gondolat tehát benne volt 1914-től kezdve a magyar közéletben és a legnagyobb hiba lenne, t. Nemzetgyűlés, ha ez a gondolat, ez az Ígéret, ez a káprázat, amit a magyar nép szeme elé varázsoltunk, csalódást vonna maga után. (Ugy van ! Ugy van !)
