Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-124
A Nemzetgyűlés 124. ülése 1920. azt kijelenteni. Epen azért nagyon kell vigyázni a végrehajtásnál. Tasnádi Kovács József : Az ellenkortes mind iszákos lesz. (Derültség bal felöl.) Kerekes Mihály: A forradalmi mozgalmakkal kapcsolatban csak azoknak nem adnék földet, akik ezért jogerősen el vannak itélve. Ha valaki a forradalmi mozgalmakban részt vett, ezért még nem kell feltétlenül elitélni, mert hiszen az első forradalmi mozgalom nézetem szerint hazafias volt, mert hiszen meg akartunk szabadulni Ausztriától, és én nem tudom ezeket elitélni ugy, mint azokat, akik a végromlásba vitték a nemzetet a kommün alatt, T. Nemzetgyűlés! Aki gyorsan ad, — azt mondja megint egy magyar köz példabeszéd — az kétszer ad. Egy központi Országos Birtokrendező Bíróság fogja Budapestről gombnyomásra intézni Magyarországon a földreformot, az fogja elosztani a földet, az küld ki bizottságokat, nem tudom, ide is, oda is ; a vidéket talán nem is ismerő bizottságokat fog majd kiküldeni, s jönnek majd fel a jelentések halomszámra és évek múlva kerül csak valamely község ügye elintézésre. Nézetem szerint nem lehet ilyen könnyen elbírálni ezt a kérdést; nem lehet rábízni egy országos központi bíróságra, mert az itt Budapesten fog Ítélkezni. Ennek csak egy fellebbezési fórumnak kell lennie. Megengedem, hogy az elővásárlási jog, stb. kérdésében erre kell bizni a döntést, de a megváltás kérdését nézetem szerint — erre nézve majd javaslatot is teszek — helyi bíróságra kell bizni, amely járásbíróságonként vagy szolgabiróságonként alakuljon meg: Dinich Vidor : Csak járásbiró, szolgabíró nélkül ! Kerekes Mihály: Azt hiszem, hogy van annak a bírónak annyi esze künn a vidéken is, hogy ha a törvényt kezébe veszi, látja, hogy hol van neki valamely jog biztosítva. Azért kell precizirozni, hogy mely birtokot lehet megváltani, s akkor ezt meg tudja állapítani s végre tudja hajtani az a bíró is, aki Nagyváradon van, — illetőleg most nem, mert Nagyvárad román megszállás alatt van — épugy, mint a budapesti bíró. Miért értene hozzá jobban a budapesti biró, azt nem tudom megérteni. Tasnádi Kovács József: Jobban érti a vidéki! Kerekes Mihály : Ha ki kell egészíteni a bíróságot szakértővel, akkor annak nem muszáj Budapesten kinevezett szakbírónak lennie, ott helyben is lehet szakértő, aki odavaló és ismeri a viszonyokat. Tasnádi Kovács József: A birtokjogot sokkal jobban érti a vidéki biró. Kerekes Mihály: Ha ez a kérdés központilag lesz intézve, akkor be fog következni az az eset, amelyet, ha jól emlékszem, Haller István minister ur hangoztatott a vidéken, hogy Rubinekék 15 esztendő múlva akarják megvalósítani évi november hó 9-én, kedden. 383 a földreformot; be fog következni az, hogy még 10 év múlva sem lesz vége a földosztásnak, ha egy központi végrehajtó bizottság intézi a földreformot. (Mozgás és zaj.) Nézetem szerint az állam a megváltási jogot a nép, a föld telének érdekében gyakorolja. Ezt tehát szabatosan kívánom majd lefektetni a földreform részletes tárgyalásánál a megváltási jognál. Legyen megmondva, hogy ez a törvény a nép érdekében jött létre, s ne kerteljünk és ne szúrjunk be olyan pontokat, amelyek kétértelműek és amelyek nem fejezik ki szabatosan azt, hogy az illetőknek joguk van ahhoz a földhöz. T. Nemzetgyűlés ! A törvény megegyezéstől teszi függővé, hogy a járadékbirtokot az illető mikor válthatja meg. Ez helyes is, egyezzenek meg. Csak azt nem tudom megérteni, hogy mikor lesz a járadékbirtokos abban a helyzetben, hogy tudja, hogy a megváltási árat ki tudja-e fizetni, nem tudom, két vagy három esztendő múlva. Ilyenre egyezséget nem is köthetünk ki. Nézetem szerint meg kellene határozni egy fix pontot és kimondani, hogy a birtok hány esztendeig járadékbirtok s attól fogva minden pillanatban megváltható. (Felkiáltások jobbfelöl : Kezdettől fogva meg kell adni a jogot!) Tasnádi Kovács József: Ez meg van mondva! Kerekes Mihály: Ez felfogás dolga. Mindenesetre az árra vonatkozólag épugy precizirozni kellett volna a kérdést, mint arra nézve, hogy mi a törpebirtok, a kisbirtok, mi a középbirtok és mi a nagybirtok. Mert ez a bíróságra van bízva. S ezzel a bíróság a tekintélyét veszti, mert az egyik helyen meg fogja állapítani, hogy ennyi a középbirtok, a másik helyen pedig nem így fogja megállapítani, hanem sokkal nagyobb területben állapítja meg. Az a rész azután, amelyik ezzel veszteséget szenvedett, gyanúsítani fogja a bíróságot, hogy részrehajló volt, mert, nem tudom, 5000 holdban állapította meg a középbirtok maximumát. Igaz, hogy ez nagyon nehéz kérdés, mert, ahogy az előadó ur előadta, nagyon sok minden kelléke van ennek, azonban mégis épen azért, mert sok minden kelléke van és sok kibúvót hagy, azért ekképen kellett volna a kérdést lefektetni és megállapítani, hogy ez a kisbirtok, ez a középbirtok, ez a törpe- és ez a nagybirtok. (Mozgás.) Az vélemény dolga, hogy az ezer holdon felüli birtok nagybirtok-e, vagy nem nagybirtok, azonban ezt mindenesetre le kellett volna szegezni, és nézetem szerint le kellett volna szegezni azt is, mi az a b'rtokmaximum, amely megmaradhat egy birtokos kezében. (Helyeslés.) Az államnak magának szüksége van ám t. Nemzetgyűlés olyan birtokokra, ahol mezőgazdaságot folytasson, ipari oktatást végeztessen stb. és azt hiszem, nagy megnyugvást keltett volna az országban, ha kimondotta volna a
