Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-124

À Nemzetgyűlés 124. ülése 1920. dekben kissé távol állott az agrárdemokrácia gondolatától, de ő maga mondta egy, a földbirtokreform ügyében megtartott konferencián azt, hogy »szükséges a föld igazságtalan eloszlásának megváltoztatása, mert a szociális békének stabilizálása és az állam jövőjének és a nemzet területi integritásának biztosítása máskép el nem képzel- * hető.« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Akkor, amikor a mi agrárvezéreink és ezek közé sorolom sokorópátkai Szabó István minister urat is. (Éljenzés) összefogtak ennek a gondolatnak szolgálatában, egyúttal biztosították is ennek a gondolatnak sikerét és a való életbe való átvitelét. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Azok, akik az agrárdemokráciának gondolatától át vannak hatva, igazán örömünnepet ülnek akkor, amikor ezt a javaslatot, amely ha minden tekintetben nem elégíti is ki őket, mégis megszavazhatják és a nemzet javára és boldogulására alkalmazhatják. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Kengeteg sok baj van körülöttünk, azt látjuk, hogy egyrészt saját hibánkból, másrészt hibánkon kivül olyan jelenségek mutatkoznak a gazdasági, társadalmi és pénzügyi élet terén, amely jelenségek mind alkalmasak arra, hogy ezt az amúgy is megkínzott, meglehetősen demoralizált és igazán sok egzaltált emberrel telitett magyar nemzeti társadalmat újra megingassák. Szükségesnek tartom itt kijelenteni, hogy borzasztó konzekvenciái lennének annak, ha épen akkor, amikor a földreformot tárgyaljuk, és amikor a földreform tárgyalása összeesik egy másik szomorú aktussal, a béke ratifikálásának kérdésével, akkor azt a kis rendet, amelyet nagy munkával és mindannyiunknak összetartásával, összefogásával sikerült megteremteni, most itt felborítanánk és ezzel a falusi nép lelkületében azt a gondolatot keltenők, mintha mindaz, ami itt Budapesten történt, csak azért történt, hogy a szőnyegen lévő földreform javaslatának törvényerőre való emelkedését megakadályozzuk. Meg vagyok róla győződve, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, hogy ez mindenkitől távol áll, a Nemzetgyűléstől pedig a legtávolabb van. Mégis azonban, amikor ilyen szerencsétlenségben vagyunk, amikor egy ilyen borzalmasan rossz béke áll itt előttünk, amely nemcsak legszebb területeinktől, az ország kétharmad részétől foszt meg bennünket, hanem amely borzasztó szenvedéseket, megpróbáltatásokat és áldozatkészséget fog tőlünk követelni, akkor, mélyén tisztelt Nemzetgyűlés, ennek a szegény nemzetnek épen ebben a szomorú pillanatban szüksége van a vigasztalásra, és egy ilyen kis vigasztalás ez a földreform. Bármilyen nyomorult viszonyok között vagyunk is ma, azt gondolom, hogyha komoly, intézményes munkával törekszünk arra, hogy a régi Magyarországunkat visszaállítsuk, ha mindannyian arra törekszünk, hogy a rendet fentartsuk és a jogrendet megszilárdítjuk, akkor, mélyen t. Nemzetgyűlés, ez a kis haza is, ha ennek földjét igazságosan megosztjuk, elegendő lesz arra, hogy mi itt erőt gyűjtsünk ahhoz, hogy azt a MagyarNEMZETGYULlSI NAPLÖ. 1920—1921. — VI. KÖTET. évi november hó 9-én, kedden. 36Ô országot, amelyet mi csak a Kárpátoktól az Adriáig tudunk elképzelni, visszaszerezzük. Ebben a reményben a javaslatot általánosságban elfogadom. (Élénk éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Miután két óra van, az ülést felfüggesztem. Délután 4 órakor folytatjuk a tárgyalást. (Szünet után.) (Az elnöki széket Rokon szky István foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Frühwirth Mátyás Jegyző: Szabó József! (Felkiáltások: Nincs itt!) Milcsevics János ! (Nincs itt!). Kerekes Mihály ! (Nincs itt!), Buda/áry László ! (Nincs itt!), Hegedüs György ! (Nincs itt!) Rupert Rezső ! (Nincs itt!) Szilágyi .Lajos ! (Niv.rs üt!) Vasadi Balogh György ! Vasadi Balogh György : T. Nemzetgyűlés ! A földbirtokreformnak a Nemzetgyűlés elé hozása egy régi adósság törlesztése,- amely azonban, ugy érzem, hogy — mint minden megalkuvási eredmény — nem elégíti ki teljesen sem az egyik, sem a másik felet. Azt hiszem, a Nemzetgyűlés egy tagja sem tudja rámondani e javaslatra, hogy ez igazán az, amit ő magának elképzelt, amit ő megalkotandónak gondolt ; nem tudja senkisem jó leiekkel azt mondani, hogy az az évtizedes mozgalom, amely Magyarországon a földbirtok helyesebb megosztására törekedett, most olyan megoldással jufc nyugvópontra, amely legalább is egypár évtizedre biztosítja Magyarországon a földbirtok megoszlása tekintetében a belső rendet, a nyugalmat. Általában véve az a véleményem, hogy amikor a nagybirtokot és a kisbirtokot szembeállítják, amikor ezt a kettőt a földbirtokreformmal kapcsolatban olyannak tüntetik fel, mint amelyek voltaképen egymással ellenségekként szembeállanak : nem helyesen fogják fel a kérdést, annyival kevésbé, mert ugy a nagybirtok, mint a kisbirtok részéről bizonyos averziók észlelhetők egymással szemben. A nagybirtokot a mai helyzetből megbírálni, hogy mi volt az a múltban, hogy abban a múltban hogyan teljesítette a kötelességét, hibás beállítás, mert mindenkor csak a saját történelmi miliőjébe beállitottan lehet valamiről bírálatot mondani. És ebben a tekintetben azt hiszem, hogy a mi nagybirtokunk a múltban azokat a kötelességeket, melyek hozzájárultak annak a földnek birlalásáhaz, amelyek honvédelem tekintetében a birtokosra nehezedtek, teljesítette ; de ma, amikor megváltoztak ezek a körülmények, amikor megszűnt mellékszolgáltatás, amely a privilégiumokat adta, szükségképen meg kell bizonyos formában változtatni azokat a körülményeket is, amelyeken belül ez a birtoklás lehetséges. 47