Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-124

362 A Nemzetgyűlés 124. ülése 192t arra, hogy ez alkalommal kisbirtokokká tétessenek — addig a földbirtokreformot nem lehet megoldani. (Felkiáltások balfelől: A javaslat hozzányúl ezekhez is !) Legyen szabad pár szóval rámutatnom arra, hogy ezek az óriási papi birtokok, a maguk eredetét és célját tekintve, mennyire idejüket multák, mennyire megértek már arra, hogy igénybe vegyük őket a földbirtokreform céljaira. Tudjuk, hogy ezeket legnagyobbrészt Szent István ajándékozta a papságnak, aki kikötötte, hogy a papok ellenszolgálat fejében templomokat épitsenek, iskolákat tartsanak fenn, majd a bandériális rendszer felállitásával a honvédelmi kötelezettségnek is eleget tegyenek. Tudjuk, hogy Mohácsnál Tomori 26 derék paptársával együtt elesett, régen tehát a papság kötelessége a hadviselés és az iskoláztatás volt. Mi történt azonban idők folyamán? Az oktatás teljesen állami kezelésbe ment át, sőt az én vidékemen ismerek apácákat, akik ugyan szerzetesrendi apácák, mégis bemennek az adóhivatalba és ott leányn,evükön, egy volt minister kiutalása alapján, felveszik a drágasági és mindenféle egyéb segélyeket, amik az állami tisztviselőknek járnak. Es nem vesz részt a papság a hadviselésben sem, (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) ma már nem is kötelessége a habomban fegyvert fogni, csak a front mögött kell a lelkészi teendőket ellátnia. Mindezen felül a papságot családi tradiciók sem fűzik ahhoz a birtokhoz, amely minden 20 esztendőben más és más gazda kezébe kerül, aminek következtében a papi birtokokon folyik a legprimitívebb, a legrosszabb gazdálkodás is, azon egyszerű oknál fogva, mert egyik haszon éhező sem akar nagy beruházásokat eszközölni, nem tudva meddig lesz a birtok az övé, nem tudva azt sem, ki lesz az utódja, nem akarja tehát összes jövedelmét beruházásokra forditani. (Felkiáltások balfelől : Zsidó bérlők kezén vannak a papi birtokok!) Hogy milyen nagyok ezek a birtokok, arra vonatkozólag legyen szabad az én vármegyémre, Fehér vármegyére A onatkozólag felsorolni néhány adatot. Fehér vármegyében apátsági birtok van 2943 katasztrális hold ; rendházi 33.505 hold ; vallási közalap 11.342 hold ; püspökségi birtok 2906 hold ; a káptalannak van 14.608 holdja, ami együttvéve, csak Fehér vármegyeben, 65.304 katasztrális hold legjobb termőföldet jelent. Itt van azonban az esztergomi káptalan 70.910 holdja és az ottani püspökség 95.983 holdja ; a kalocsai káptalan 24.045 holdja és a püspökség 87.433 holdja ; az egri káptalan 116.138 holdja és az ottani püspökség 42.397 holdja ; a győri káptalan 14.698 holdnyi birtoka és a püspökség 18.874 hold földje ; a fehérvári káptalan 11.841 holdja és a püspökség 7656 holdja ; a váci káptalan 4112 holdja és a püspökség 27.582 holdja, végül a veszprémi káptalan 54.633 katasztrális holdnyi birtoka és az ottani püspökség 65.618 holdat kitevő földje. A nagyváradit nem olvasom fel, mert azzal — sajnos — ezido szerint nem rendelkezünk. . évi november hó 9-én, kedden. Igen t. Nemzetgyűlés ! Föld nélkül földbirtokreformot nem lehet csinálni, a földkérdést nem lehet megoldani. (Felkiáltások a középen: Pénz nélkül még kevésbé I) Nekem nem célom az. hogy a papokat e birtokoktól megfosszuk. Én csak arra törekszem, hogy ők megkapják ezekért a nekik járó összeget, — ami az ő szempontjukból talán mindegy is — de engedjék át azokat a birtokokat, amiket még Síent István idejében kaptak, az ország belső rendjének és békéjének biztosítására. (Igazi Ugy van! Helyeslés jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Beszédemet Griger . Miklós képviselőtársam és igen t. barátom szavaival végzem, aki azt mondotta, hogyha ez a törvényjavaslat csak azért készül, hogy a magyar nép szemébe port hintsen . . . Gaál Gaszton : Ugyan, ne mondjatok mindig ilyen frázisokat ! Cserti József : . . . akkor majd el fog jönni az az idő, amikor nem a hintáslegények és a szabadkőművespáholyok malteros legényei csinálnak itt forradalmat, hanem az elégedetlen milliók. Ettől azonban Isten óvjon mindnyáj undat. Tasnádi Kovács József : A parasztot nem lehet beugratni ! Kerekes Mihály : Dehogy nem ! Nyolc forintért Ígérted neki a búzát, meg a csizmát ! (Zaj.) Tasnádi Kovács József : Közönséges ráfogás ! Kerekes Mihály : Ott voltam ! (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Cserti József : Elfogadom a törvényjavaslatot, először azért, mert nem vagyok ellenzéki képviselő ; másodszor, mert ha nem is nyer ezáltal végleges megoldást ez a kérdés, mégis egy lépést látok a javaslatban a nagy cél felé, végül elfogadom azért is, mert remélem, hogy a részletes tárgyalás alkalmával majd mindazok a nagy hibák, amelyekre rámutattam, ki fognak küszöböltetni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Ki következik % Héjj Imre jegyző: Berki Gyula! Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Egy törvényjavaslat fekszik előttünk, amely kétségtelenül egy lépés azon ideál felé, amely felé mi törekszünk, hogy az agrárdemokrácia gondolatát a való életbe átvigyük, hogy erre az alapra épitsük fel azt a jövendő Magyarországot, amelynek felépítésére vállalkoztunk. Én minden habozás nélkül kijelentem, hogy mióta ez a Nemzetgyűlés együtt van és itt javaslatokat tárgyal, ezt a javaslatot tekintem az első olyan javaslatnak, amely hivatott arra, hogy azt a nagy célt, amelyet a Nemzetgyűlés nagy többsége maga elé tűzött, tudniillik a keresztyén és nemzeti gondolatnak az állami életbe való intézményes átvitelét, meg is valósítsa. Mert a keresztyén és nemzeti gondolatot nem frázisokkal, nem egyéni akciókkal és törekvésekkel, hanem azzal szolgáljuk, ha olyan törvényeket alkotunk, amelyekben le van fektetve az igazi keresztény gondolat, az igazi