Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-121

258 A Nemzetgyűlés 121. ülése 1920. évi november hó 5-én, pénteken. Nemzetgyűlésnek három törvényjavaslatot, és pedig a községi, a vármegyei igazgatásról, vala­mint a törvényhatósági városi bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestület meg­alakításáról szóló törvényjavaslatokat, azzal a kérelemmel, hogy a Ház ezeket a törvényjavas­latokat adja ki a közigazgatási bizottságnak. Minthogy a vármegye újjászervezéséről szóló törvényjavaslatban háztartási kérdésekről is szó van, kértem, hogy azt a közigazgatási és pénz­ügyi bizottságnak, mini együttes bizottságnak méltóztassanak kiadni. A közigazgatási bizottság legutóbb tartott ülésében Orffy t. képviselőtársam javaslatára azt a határozatot hozta, hogy a vármegyei és a városi törvényhatóságok újjászervezéséről szóló torvényjavaslatokat a közjogi bizottság is tár­gyalja. Miután a törvényhatóság nemcsak tisztán közigazgatási hatáskörrel rendelkező önkor­mányzati közület, hanem kifejezetten politikai hatáskörrel is bir, kivánatos, hogy a közjogi bizottság is foglalkozzék ezzel a kérdéssel. A közigazgatási bizottságnak e határozata következtében, amidőn azt van szerencsém a t. Nemzetgyűlésnek bejelenteni, kérem, méltóz­tassék a vármegyei és a városi törvényhatóságok újjászervezéséről szóló törvényjavaslatokat a köz­jogi bizottságnak is kiadni, úgyhogy a közjogi, közigazgatási és pénzügyi bizottság együttesen tárgyalja azokat. Kérem, méltóztassanak ilyen értelemben intézkedni. Elnök : A két törvényjavaslat a minister ur által kért harmadik bizottsághoz is utasittatik. A ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Teleki Pál ministerelnök: T. Nemzet­gyűlés ! 1920 március 29-én Kálmán István képviselő urnák az úgynevezett bécsi pénzekre vonatkozó interpellációjára válaszolva, akkori elődöm, Simonyi-Sem adam Sándor ministerelnök ur azt mondotta, hogy »más kötelesség ben­nünket ebben a kérdésben nem terhel, mint megvizsgálni, hogy a számadások megfelelnek-e a valóságnak, a tényeknek s amennyiben a tényeknek megfelelnek, ugy a felmentvényt meg fogjuk adni s a Nemzetgyűlés elé fogjuk tárni a kérdést.« Ez utóbbi ígéretnek felelek meg akkor, amikor az őhozzá intézett interpelláció kap­csán azt a jelentést, amelyet az általa kikül­dött bizottság hozzám most beterjesztett, a Ház asztalára leteszem. Elődöm felkérte volt az egyes pártokat, hogy mindegyik a maga részé­ről küldjön ki egy-egy urat ebbe a bizottságba. A bizottság, amelynek tagjai voltak báró Szte­rényi József, G-aal Glaszton, Vass József, Sándor Pál, Hornyánszky Zoltán és Hegyeshalmy Lajos, az egész kérdést letárgyalta, különösen abban a vonatkozásában, amelyben az Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő urat érdekelte. A bizottság ebből a szempontból működé­sét befejezte és számos jegyzőkönyvet terjesz­tett be hozzám, amelyek sok bizalmas termé­szetű részt is foglalnak magukban az akkori időkből, valamint beterjesztette összefoglaló je­lentését, amely Szmrecsányi képviselő urnák, mint az akkori akció vezetőjének, a felmen­tést megadta. (Elénk éljenzés.) Tannak azután részletek, amelyek olyan pénzek kezelésére vonatkoznak, amiket ő mások­nak kiutalt. Ez természetesen nem tartozott már a bizottságra, mert ez adminisztratív ter­mészetű kérdés. Ennek további megvizsgálását én most a rendes utón egy ministerközi bizott­ságra bizom, amely meg fogja vizsgálni ezeket a részletkérdéseket és meg fogja vizsgálni a nemzeti kormány előfutárjaként szereplő bécsi ellenforradalmi akció akkori alkalmazottainak az ügyvitelét. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni. A jelentést van szerencsém a Ház asztalára letenni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Következik a házszabályok 250. §-a értelmében a határozathozatal nagyatádi Szabó István és társainak arra vonatkozó indít­ványa felett, hogy a földbirtok helyesebb meg­oszlásáról szóló törvényjavaslat sürgősen tár­gyaltassék. A házszabályok 250. §-a azt kívánja, hogy mielőtt a szavazás megejtetnék, konstatáltassék, vájjon 50 képviselő jelen van-e. Azt hiszem, nem kívánják a megszámlálást, mert szemláto­mást több mint 50 képviselő van jelen. (Fél­Máltások : Nem, kívánjuk !) Kivan valaki az indítványhoz hozzászólani ? (Nem!) Senki sem kivan szólni. Felteszem a kér­dést : méltóztatnak nagyatádi Szabó István és társainak a sürgősség kimondására vonatkozó indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Igen. Határozatként kimondom, hogy a törvényjavaslat a házszabályok 250. §-a értel­mében sürgősen fog tárgyaltatni. A sürgősség a holnapi naptól kezdődik. Huber János képviselő ur mentelmi jogá­nak sérelmét kívánja bejelenteni. (Halljuk! Halljuk !) Huber János : T. Nemzetgyűlés ! A múlt hét folyamán a Jegyző-Egyesület kongresszust tar­tott itt Budapesten. Ezen a kongresszuson min­denféle furcsa felszólalások hangzottak el, ame­lyek a fegyelem hiányáról tesznek tanúságot, (Ugy van !) amennyiben fennálló törvények és törvényes rendeletek ellen egyenesen lázítottak. De nem erről kívánok szólni, — ehhez nincs is jogom — hanem egy másik határozatról. Ez a kongresszus megengedte magának azt a luxust, hogy három nemzetgyűlési képviselőt az ő megvetésével tüntetett ki. Jegyzőkönyvileg elhatározták, hogy ezeket a képviselőket ők szivük mélységéből megvetik. Köztük vagyok én is. T. Nemzetgyűlés ! Ennek a megvetésnek az oka az, hogy itt néhány képviselő, köztük én is, egyes jegyzők és azok eljárása ellen fel mertünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom