Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

220 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920, pénzügyminister urat és megvádolta őt azzal, hogy politikája az ország romlását idézi elő, amire a pénzügyminister ur sértő szavakkal illette az illető képviselő urat. Ebből az incidens­ből lovagias ügy keletkezett, amely lovagias ügy azonban a keresztény nemzeti eszmének nem méltó kifejezésre juttatója. (Igaz ! Ugy van !) Feltétlenül tény az, hogy parlamenti vitákat duellumokkal elintézni nem lehet (Igaz! Ugy van!) s ha mégis ez történik, ugy a törvény tiltó szava ellenére történik. (Igaz! Ugy van!) De még inkább ellenkezik ez azzal, hogy mi itt keresztény nemzeti irányzatot akarunk inaugurálni, amelyben a felmerült vitás kér­déseket párviadalokkal elintézni semmiképen nem lehet és nem szabad. (Igaz ! Ugy van !) En ezt, mélyen t. Nemzetgyűlés, erkölcsi lehe­tetlenségnek tartom, s miután Ereky t. kép­viselőtársunk erre vonatkozólag épen egy indít­ványt tett, amelyben az ilyen vitás kérdéseknek és speciálisan ennek a kérdésnek megfelelő formák között való elintézésére kivan lehető­séget nyújtani, azért voltam bátor a napirend megállapításával kapcsolatban felszólalni és azért kérem, méltóztassanak Ereky képviselőtársunk beadott indítványát, amely egy parlamenti bizott­ság kiküldését célozza, soron ki vül sürgősen tár­gyalás alá venni és azt még a holnapi ülés napirendjére kitüzetni. (Helyeslés). Elnök : A ministerelnök kivan szólni. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés! Előre kívánom bocsátani, hogy abban az esetben is felszólaltam volna, ha most ilyen indítvány nem terjesztetett volna be és ha az elnök ur napirendi indítványával szemben nem hangzott volna is el itt felszólalás. Utólag a magam részéről is szóvá akartam tenni ezt az indítványt, tekintettel arra, hogy ez a legutóbbi ülésen elhangzott egyik interpellációval kapcso­latos kérdés olyan nagy port vert fel. Azóta a parlamentnek ülése nem volt és, így nekem mint kormányelnöknek az egész kormány nevé­ben nem is lehetett alkalmam ebben a kérdés­ben állást foglalni ; már pedig másképen, mint a parlament előtt állást foglalni e tekintetben nem akartam és semmiféle nyilatkozatot erre vonatkozólag más helyen nem is tettem. Tulajdonképen interpelláció is hoz­zám volt intézve, a válasz megadására azonban a pénzügyminister urat kértem meg, azon ter­mészetszerű oknál fogva, mert ő nemcsak hogy érdekelve volt, de ő a szakértő is ebben a kér­désben. T. Nemzetgyűlés! A magam részéről rövi­den szükségesnek tartom /innak kijelentését, hogy a pénzügyminister ur eljárását az egész kormány tökéletesen ismeri, vele ebben az eljárásban szolidáris és azt mindenképen fedi. Miután azon­ban ugy tudom, hogy a kereskedelemügyi minis­ter ur ugyanebben a tárgyban egynéhány meg­jegyzést kivan ahhoz fűzni, amit én itt elmon­évi november hó 3-án, szerdán. dok, amely megjegyzések itt a t. Ház előtt sine ira et studio meg fogják világitani ezt a kérdést és magyarázatául fognak szolgálni annak is, hogy mik okozhatták azokat a tévedéseket, ame­lyek ennek az egész elmérgesedett ügynek tulaj­donképeni alapindokai, azért kérem, hogy a holnapi napirendre épen ebből kifolyólag ne méltóztassék még kitűzni ezt az indítványt... (Helyeslés.) Orbók Attila : Fontosabb a földreform ! Gr. Teleki Pál ministerelnök:. . . annyival kevésbbé, mert a kereskedelemügyi minister ur megjegyzései után talán megfontolás tárgyává lesz tehető, hogy egyáltalában napirendre tűzes­sék-e ez az indítvány, vagy sem. Ezzel azonban természetesen a legtávolabb­ról sem akarok a t. képviselő urak elhatáro­zását illetőleg prejudikálni, de azt hiszem, hogy a kereskedelemügyi minister ur felvilá­gosításai meg fogják győzni a képviselő urakat arról, hogy az indítvány napirendre tűzésére egyáltalában nem lesz szükség és magának a képviselő urnák is módjában lesz más utón is konkrét adatok alapján meggyőződést szereznie arról, hogy itt tulajdonképen tévedésről és nem egy olyan nagy dologról van szó, amit par­lamenti bizottság előtt volna szükséges tár­gyalni. Ezért a magam részéről kérem az elnök ur napirendi indítványának elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnök : A kereskedelemügyi minister ur kivan szólni. Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés! A cukorár megállapításának kérdésében az eljárás a múltban is az volt, hogy az érdekelt közgazdasági ministereknek, sőt ma­guknak az érdekelteknek is értekezleten való meghallgatása után döntött a pénzügyminister, illetőleg annak a cukorbizottsága afölött, hogy milyen ármegtéritést kapjanak az egyes cukor­gyárak. Amikor megérkezett az én ministeriumomba a pénzügyminister ur megkeresése, amelyben felkért arra, hogy nyilatkozzam, vájjon a 40 korona 60 filléres ármegállapításhoz hozzájáru­lok-e vagy sem, akkor az illetékes osztály veze­tője nekem azt a javaslatot terjesztette elő, hogy miután a kereskedelemügyi ministerium­nak nem állanak megfelelő ellenőrző adatok a rendelkezésére, járuljak ahhoz hozzá, hogy az Árvizsgáló Bizottság közreműködése vonassék be és ennek igénybevételével, kiszállással, egy gyár termelési adatainak megvizsgálásával sze­rezzünk olyan adatokat, amelyek alkalmasak azután ennek az ártételnek elbírálására. Ehhez az előterjesztéshez tényleg hozzá­járultam, később maga a cukorbizottság is csatlakozott ehhez az állásponthoz ós a keres­kedelemügyi ministerium, ^pénzügyministeriüm, cukorbizottság, továbbá az Árvizsgáló Bizottság kiküldöttei kiszállottak Hatvanba, mint a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom