Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-119
A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920 közelebbi gyártelepre és annak termelési adatait teljes egyetértéssel felvették. Ezeket az adatokat kapta meg Ereky képviselő ur. Ezek az adatok azonban természetesen csak tájékoztató adatok voltak, mert hiszen nem az volt a bizottság utasítása, hogy ő az előállítási árat állapítsa meg, hanem hogy tájékoztató adatokat szolgáltasson a kereskedelemügyi ininisterium illetékes osztályának arra, hogy megtegye ezek alapján az előterjesztéseket a végleges ár megállapítására vonatkozóan. Sőt természetesen azután, hogy az én ministeriumom meg fogja alkotni a maga véleményét és ezt közli a pénzügyministeriummal, ezek az adatok ujabb elbírálás tárgyát fogják képezni az illetékes közgazdasági ministerek között. Már most az igen t. képviselő ur és mindazok, akik ezeket az adatokat kézhez kapták, abba a tévedésbe estek, hogy azonosították a hatvani gyárnak termelési költségeit az összes 14 gyárnak költségeivel, holott a 14 gyár előállítási, termelési költségei között lényeges küölnbségek vannak, még pedig két irányban. Az egyik irányban abban a tekintetben, hogy a hatvani gyár van abban a legszerencsésebb helyzetben, hogy az ő cukorrépatermelése a legnagyobb, amennyiben 3500—3600 vagon répát — ez még nem végleges adat •— szóval 3500 vagon répát mindenesetre feldolgoz az idén. Ezzel szemben a legrosszabb gyár, pl. a mezőhegyesi 820 vagont dolgoz fel, átlagban pedig 2600 vagont dolgoznak fel a gyárak. Tehát ugyebár lényeges a rezsiköltség elszámolásánál, hogy milyen termelést vesznek alapul, amelyet fel kell dolgozni, 3500 vagont-e, vagy pedig 2600 vagont. Mindenesetre, ha kisebb a feldolgozandó anyag, a rezsiköltség ezen a réven természetesen jelentékenyen emelkedik. Eltekintve Hatvannak különleges előnyeitől, mint pl. hogy répájának túlnyomó részét a gyár veszi át, mert ő maga termeli répájának igen jelentékeny részét és igy vajmi csekély a fuvarköltsége, van még egy másik jelentős tényező és ez a kitermelési százalék. A kitermelési százalékot 10°/o-ban vette fel a kiszállt bizottság, mert tényleg Hatvanban az eddigi termelési adatok szerint ezt még meg is fogják haladni, illetőleg az első termelés megközelíti a ll°/o-os kihasználást. Ez azonban nem vonatkoztatható az egész termelési idényre és nem vonatkoztatható minden egyes gyárra. De mindezek az adatok abból az alapból indultak ki, hogy semmiféle üzemzavar nem fog beállani, tehát ez egy teoretikus számítás. Azóta, hogy ez a számítás megtörtént, két üzemzavar következett be, azaz az államvasút nem tudta szállítani a répát. Az első a múlt hónapban volt, a másik pedig a mai nappal kezdődik, miután a szénhiányra való tekintettel kénytelen voltam az egész országban a teherforgalmat beszüntetni. Pető Sándor: Hozzák a szenet! évi november hó' 3-án, szerdán. 221 Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister: Hozzák a szenet és a fát most a főváros részére is, de amellett az államvasutak részére is, mert az államvasutaknak egész készlete kifogyott, ugy hogy most, hogy a hideg beállott és az államvasutaknak 75—80 vagonnal több a szénszükséglete a hideg következtében, ami elpárolog a levegőben, ezen a bajon csak ugy tudtam segíteni, hogy négy napra beszüntettem az egész teherforgalmat, kivéve a szén- és faforgalmat, mert ez akadálytalanul lebonyolittatik. De épen a ma reggel nálam tartott tanácskozáson elhatároztuk azt is, hogy mig az államvasutaknak nincs 2500 vagon szénkészlete, hogy bizonyos biztonsággal mehessünk bele a télbe, nehogy esetleges szénszállitási zavarok megakasszák az államvasutak téli működését, addig minden héten folytatjuk ezt a szünetet. Amig nincsen meg ez a mennyiség, amelyre feltétlenül szükség lesz a karácsonyi szünet idején, amikor a bányákban 14 napig nem dolgoznak a bányászok, addig kénytelenek leszünk ezt a radikális intézkedést fentartani, feltéve természetesen, ha időközben külföldről nem lehet nagyobb mennyiségű szénszállítmányokat biztosítani, amire vonatkozólag most folynak az illetékes tárgyalások. Nem kell tehát bővebben magyaráznom a mélyen t. Nemzetgyűlésnek, különösen nem azoknak, akik ipari kérdésekben jártasak, mit jelent ez egy nagy vállalatnál, amikor be kell állítani az üzemet, vagy szénhiány, vagy pedig nyersanyag hiánya miatt, hogy ez rettenetes kiadást jelent, mert hiszen csak szénben óriási veszteség éri az illető vállalatot azáltal, hogy újra be kell fűteni az összes kazánokat. Ezek azok a szempontok, amelyek a képviselő ur által itt felhozott nyers adatok megvilágításánál figyelembe veendők, és amelyek figyelembevételével és az összes cukorgyárakra való vonatkoztatásukban az adatok egészen más képet mutatnak, mint amelyet a t. képviselő ur itt a Nemzetgyűlés elé állított. Ha ő ezekkel az adatokkal akár hozzám, akár a pénzügyminister úrhoz, vagy akármilyen más szakemberhez fordult volna, bizonyára az első tekintetre megkapta volna azokat a felvilágosításokat, amelyekkel én ezt az ügyet a mai alkalommal megvilágítani igyekeztem. Azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés ezeket a kijelentéseimet megnyugvással veszi tudomásul. (Elénk helyeslés jobbfélöl.) Elnök : A közélelmezésügyi minister ur kivan szólni. Vass József közélelmezésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Ereky Károly t. képviselőtársam felszólalásával kapcsolatban csak egy momentumra óhajtanám felhívni a t. Nemzetgyűlés figyelmét. O t. i. akkor, amikor a cukorkérdésről, a cukorárak megállapításáról beszélt, rendkívül nagy fontosságot tulajdonított annak
