Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

212 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920. évi november hó 3-án, sz&rdán. gyűlés drága idejét, hogy indokoljam indít­ványomat és kérjem, hogy azt méltóztassék tár­gyalásra kitűzni. A t. Nemzetgyűlés munkaképességének egyik ' akadálya eddig a tapasztalat szerint az volt, hogy a bizottságok nagyon ritkán tudtak dol­gozni. Különösen áll ez azokra a bizottságokra, amelyek nem mint szakbizottságok működnek, hanem mint birói funkciót végző bizottságok van­nak itt megalkotva. Ennek folytán az a tisztelet­teljes indítványom, — megjegyezvén, hogy a hoz­zászólások alkalmával a szövegezésben változás történhetik, mere én csak egy nvers ideát adok, melynek a célja az, hogy a nemzetgyűlési bizott­ságok munkaképességét biztositsuk— mondom, indítványom szövege a következő (olvassa): »A Nemzetgyűlés munkaképessége a szakbizottsá­gok rendszeres működésétől függ, a bizottságok pedig csak akkor tudnak tárgyalni és határozatot hozni, ha a bizottsági tagok az ülésekre kötelesség­szerűen eljárnak. A munkaképességen kivül uta­lok még arra is, hogy a birói funkciót teljesítő bizottságok (biráló, mentelmi stb.) lendszeres működésének alkotmányjogi fontossága van. Mi­után a tagok meg nem jelenése miatt a bizottságok ülései gyakran határozatképtelenek, indítványo­zom, hogy a bizottságok határozatképtelenség esetén jegyzőkönyvet vehessenek fel a hiányzó képviselőkről és a hiányzók közül azoknak a kép­viselőknek, akik elmaradásukat igazolni nem tud­ják, minden elmaradásért 200 korona vonassék le képviselői tiszteletdijukból.« Igen. t. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy Angliában szabadságvesztéssel marasztalják el azt, aki a bizottsági üléseken nem jelenik meg és távollétét nem igazolja, mert hiszen tulaj donképen a bizottságokban dől el a törvény­javaslatok sorsa. Elvileg az volna az alapgondolat, hogy a bizottságokban a szakemberek még egyszer megfésüljék és rendbehozzák a törvényjavaslatot, mielőtt a Nemzetgyűlés plénuma elé kerül. Azért helyezek erre ilyen rendkivü] nagy súlyt. Egyéb­ként az uj házszabály is intézkedik már erről, ugy hogyha ezt tudtam volna, nem is jöttem volna ide ezzel az indítványommal. De minthogy nem tud­tam, hogy az uj házszabály már 100 korona bírsá­got akar kiróni arra a képviselőre, aki a bizottsági üléseken nem jelenik meg : ezt, mint nyers ideát, amelyet azután a tárgyalás alkalmával megbeszél­hetünk, megváltoztathatunk és minden képviselő ur lelkiismerete szerinti változtatás alapján elfogad­hatunk, itt felvetem, ennek elfogadását javaslom és kérem a t, Nemzetgyűlést, hogy ezt az indítvá­nyomat napirendre kitűzni méltóztassék. Elnök; A ministerelnök ur kivan szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzet­gyűlés! A magam részéről hozzájárulok ahhoz, hogy az indítvány napirendre tűzessék, Ugy tu­dom, maga az indítványozó képviselő ur is gondol­kozik módosításokon és nem zárkózik el az elől, hogy az indítvány tulaj donképen egészen/ átfor­máitassék. A kérdést magát azonban, amelyet felvetett, elég fontosnak tartom arra, hogy meg­beszéltessék és ezért hozzájárulok annak napi­rendre tűzéséhez. Elnök:". T. Nemzetgyűlés ! Következik a ha­tározathozatal. Ha a Nemzetgyűlés hozzájárulna, akkor a kérdést akként tenném fel, hogy az indít­vány a házszabálymódositásról szóló javaslattal együttesen tárgyaltassék, természetesen, ha ehhez az indítványozó képviselő ur is hozzájárul. Erek y Károly : Igen, hozzájárulok. Elnök : Akkor felteszem a kérdést, meltóz­tatnak-e ennek az indítványnak a házszabály­revízióra kiküldött bizottság jelentésével egyide­jűleg való tárgyalását elhatározni, igen, vagy nem ? (Igen !) Akkor a határozatot akként mon­dom ki, hogy az indítvány a házszabály revízió­jára kiküldött bizottság jelentésével egyidejűleg fog tárgyalásra kitüzetni. Következik Nagy János képviselő ur indítvá­nyának megokolása. Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Amikor választóimtól a mandátumot átvettem, őszinte örömömnek adtam kifejezést, hogy részt vehetek abban a szociális munkában, amely ennek a Nem­zetgyűlésnek feladata lesz. Azóta hónapok multak el és sajnálatomra e tekintetben semmi lépés sem történt. Nem azért hozom ezt fel, hogy talán az előző kormányok munkáját kritizáljam, hanem hogy rámutassak azokra a nehéz körülményekre, amelyek között a Nemzetgyűlés ezzel a nagy kér­déssel szemben áll. T. Nemzetgyűlés í A munkáskérdés megoldá­sához, annak törvényszerű törvény utján való sza­bályozásához nyugodt idők és oly feltételek kelle­nek, amelyekkel ma ez az ország nem rendelkezik. A szociális törvényhozás mindenekelőtt pénzt kö­vete] magától a nemzettől, a szociális törvényhozás mindenekelőtt pénzt követel a munkaadótól, pénz­áldozatot követel magától a munkástól. Milcsevics János : Munkaalkalmat kell terem­teni ! Nagy János (egri) : És mi, t. Nemzetgyűlés, nem vagyunk ma oly rózsás pénzügyi helyzetben, hogy a nemzet ezt a nagy adóját az ő munkásaival szemben le tudná róni. Nem az előző kormányok voltak tehát a hibásak és nem ez a Nemzetgyűlés volt a hibás, ha ehhez a nagy függő kérdéshez mind­eddig nem tudott hozzányúlni, hanem a viszonyok­ban rejlett ennek az oka. Mindamellett négy hó­nappal ezelőtt, július végén, amikor ez a mostani kormány elfoglalta a helyét, a Nemzetgyűlés inditványkönyvébe bejegyeztem indítványomat a munkáskérdés törvényszerű szabályozása tárgyá­ban. Azóta történtek is már bizonyos lépések ez irányban a kormány részéről, amennyiben tudo­másom szerint a kereskedelemügyi minister ur egy kodifikáló bizottságot nevezett ki és ennek lesz a kötelessége a munkáskérdést törvényszerűen megoldani. Továbbá épen most adta a minister­elnök ur tudomásomra, hogy ő is meg fog valósí­tani egy uj intézményt, a kereskedelemügyi mi­nister úrtól teljesen függetlenül, a ministerelnök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom