Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-119
206 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920. évi november hó 3-án, szerdán. reménységét fenntartjuk. Fel kell gyújtanunk a világítótornyok fénysugarait, melyek megmutatják az utat a visszanyerendő egész Magyarország kikötője felé. Ilyen világító-fáklya, ilyen világítótorony kell hogy legyen a reánk borulandó sötét éjszakában Zrínyi Miklós emlékezete. (Ugy van! XJgy van!) T. Nemzetgyűlés! A nemzet törvényhozása nem zárkózhatik el a nemzet közóhajtása elől. Kérjük, méltóztassék indítványunkat egyhangúlag elfogadni (Általános helyeslés.) s a kormányt utasítani, hogy még ez év folyamán terjesszen elő törvényjavaslatot Zrínyi Miklós emlékének, az ő születésnapjának, május első vasárnapján történő megünneplése tárgyában. Kérjük kimondani a sürgősséget is, mert idő kívántatik az előkészitésre, főképen a Zrínyi Miklós munkáiból egy népszerű kiadásnak az előkészítésére. (Altalános, élénk helyeslés.) Az a célunk, t. Nemzetgyűlés, hogy hirdesse ez az ünnep a mi történeti jogainkat s a mi erős elszántságunkat, hogy Magyarország területi épségének megcsonkításába nem nyugszunk bele soha : Nem ! Nem ! Soha ! Isten minket ugy segítsen ! (Általános, élénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A ministerelnök ur kíván szólni. Gr. Teleki Pál ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarnék hosszadalmas lenni ; azt hiszem, hogy mindenki átérzi ugyanazokat az érzelmeket, amelyeket a képviselő ur itt tolmácsolt ; azt hiszem, hogy az egész nemzet átérzi az ő nagyjai kultuszának a jelentőségét. (Általános helyeslés.) En azt hiszem, hogy senkisem zárkózhatik el e gondolat elől és a magam részéről is azt hiszem, hogy ennek az indítványnak a napirendre tűzése ellen senkinek kifogása nem lehet. (Ugy van ! Ugy van !) Csak azt kérném, hogy tekintettel arra, hogy jelenleg az ország rendkívül komoly helyzetben van (Ugy van ! jobbfelol), amely komoly helyzetben minden pillanatunkat fel kell használnunk azoknak az alkotásoknak létesítésére, amelyek a parlament asztalán feküsznek már úgyis, — a napirendre tűzés tekintetében talán azzal az alapgondolattal járjunk el, hogy ez egy kicsit későbbi időre halasztassék, (Helyeslés jobbfelöl.) a Ház bizza meg az elnök urat, hogy ezt az indítványt majd belátása szerint annak idején napirendre tűzze. (Altalános helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Méltóztatik-e elhatározni, hogy Szádeczky Lajos képviselő ur indítványa napirendre tűzessék, igen vagy nem? (Igen!) Igen. A Ház akként határozott, hogy Szádeczky Lajos képviselő ur indítványa annak idején napirendre tűzessék. Hegyeshalmy Lajos: Mielőbb! Elnök : Következik herceg Wmdisch-Graetz Lajos képviselő ur indítványának indokolása. (Halljuk! Halljuk!) Hg. Windisch-Graetz Lajos: T. Nemzetgyűlés! Mindenekelőtt a t. Nemzetgyűlés szíves elnézését kérem azért, hogy a jelen pillanatban a Nemzetgyűlés figyelmét egy személyes kérdéssel lekötöm. A t. Nemzetgyűlés valamennyi tagja előtt ismeretesek valószínűleg mindazon vádak, amelyeket annak idején a Károlyi-kormány az én személyem ellen indított. Ezen vádak részben a közélelmezési ministeri működésemre vonatkoznak; vonatkoznak azonban — a hazaárulás vádjának formájában — azon ténykedésem ellen, amelyet a forradalom alatt és később mint az akkori közös külügyministeriumnak államtitkára részben Svájcban kifejtettem. Hát, mélyen t. Nemzetgyűlés, engem mint magánembert a hazaáruló kormány vádjai nem igen érdekelnek. (Ugy van! Ugy van! a balés jobboldalon.) Orbók Attila : Ez a legjobb erkölcsi bizonyítvány! Hg. Windisch-Graetz Lajos : Nem érdekelnek azért, mert ma igazán boldog lehet mindenki, akinek módjában van bebizonyítani, hogy annak idején ezzel a kormánnyal szemben állt. (Ugy van! balfelöl.) De, mélyen tisztelt Nemzetgyűlés, én abban az időben felelős állásban lévő politikus és vezetőállásban levő férfiú voltam, aki, igen is, minden egyes cselekedeteért és minden egyes intézkedéseért tartozik a nemzet előtt felelni. Mindig az volt a nézetem, hogy azok, akik az ország és a tömegek sorsát intézik, minden egyes intézkedésükért ugyanazon tömegeknek felelősséggel tartoznak. (Ugy van! balfelöl,) En magam ezen felelősség elől soha ki nem tértem ; nekem sem a múltban nem volt és a jelenben sincs mit rejtenem, sem a jövőben nem lesz mit rejtenem, s ezért szükségesnek tartottam keresni az alkalmat... Barla Szabó József : A bíróságnál megvan az alkalom ! Orbók Attila: Nem oda tartozik! Hg. Windisch-Graetz Lajos: Kérem szépen, épen erről beszélek : az illetékes bíróságnál is. Orbók Attila : A politikai része ide tartozik! (Ugy van!) Hg. Windisch-Graetz Lajos: Szükségesnek tartottam felhasználni az első alkalmat, hogy azon vádak, amelyek ellenem emeltettek, nemcsak a legnagyobb nyilvánosság bevonása mellett tárgyalt ássanak és tétessenek szóvá, hanem hogy alkalma legyen minden olyan képviselőtársamnak, akinek ellenem kifogása lehetne vagy volna, akinek az én multam nem tetszenék, hogy nyilatkozhassak és hozzászólhasson ahhoz, amit én előadni bátor leszek. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A Károlyikormány első vádja arra vonatkozik, hogy én mint a közélelmezési ministeriumot vezető minister az én, illetve a ministerium befolyása alatt létrejött üzletek hasznát magán, avagy politikai célra használtam fel, más szavakkal : elsikkasztottam.
