Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-119

200 A Nemzetgyűlés 119. ülése 1920 a vármegyék autonómiájának fentartása és a virilizmus korlátozása tárgyában ; Kecskemét város közönségének kétrendbeli, feliratát a nemzeti kisebbségek ministeriumának megszüntetése s a virilizmus korlátozása tár­gyában ; Baja város közönségének feliratát a vár­megyei autonómia fentartása tárgyában; Csanád vármegye közönségének feliratát a törvényhatósági, városi és községi választójog reformja tárgyában; a debreceni keresztyén nőknek Milotay István által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a törvényhatósági választójog reformja tárgyában; a győri keresztényszocialista pártnak Wai­gandt Antal képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a törvényhatósági, városi és községi választójog reformja tárgyában; az Országos Evangélikus Szövetség igazgató­tanácsának Herrmann Miksa képviselő ur által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét a birtok­reformról szóló törvényjavaslat kiegészitése tár­gyában. A kérvények közül Fejér vármegye közön­ségének felirata és az Országos Evangélikus Szövetség igazgató-tanácsának kérvénye, mint­hogy ezek a földbirtokreform-javaslatra vonat­koznak, annak idején le fognak tétetni a Ház asztalára, mig Sopron vármegye, Csanád vár­megye, Kecskemét város közönségének felirata, valamint a debreceni nők és a győri keresz­tény-szocialista pártnak kérvénye, minthogy ezek a közigazgatási reformra vonatkoznak, kiadatnak a közigazgatási bizottságnak ; a többi felirat pedig előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a házszabályok értelmében kiadatik a kérvényi bizottságnak. Balla Aladár képviselő ur, mint a III bírálóbizottság újonnan megválasztott tagja, a házszabályok 36. §-ában előirt esküt le fogja tenni. Kérem Balla Aladár képviselő urat, hogy az eskü letétele céljából a terem közepére jönni szíveskedjék. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az eskü­mintát felolvasni. Bródy Ernő jegyző (olvassa az eskümintát.) Elnök : Az eskü letétetett. Napirend szerint következik az indítvány­éi interpellációsköny vek felolvasása. Kérem a jegyző urat szíveskedjék az inditványkönyvet felolvasni. Bródy Ernő jegyző: November 3-ikáról Ereky Károly : az interpellációmmal kapcsolatos cukorügyek megvizsgálására kiküldendő parla­menti bizottság tárgyában. Elnök : Miután Ereky Károly képviselő ur indítványát nálam írásban is benyújtotta, a ház­szabályokban előirt kellékeknek megfelel. Az indítvány indokolására később fogok javaslatot tenni. Kérem az interpellációd-könyv felolvasását. . évi november hó 3-án, szerdán. Bródy Ernő jegyző (olvassa) : Ereky Károly : Pénzünk értékcsökkenése tárgyában, a pénzügyministerhez ; Dvorcsák Győző : a megszállott Felvidéken a csehek által elkövetett atrocitások tárgyában, az összkormányhoz ; Kálmán István : a valkói erdőgondnokság eljárása tárgyában a fakiutalásoknál ós kiterme­lésnél, a fölclmivelósügyi ministerhez ; Balla Aladár : dr. Weisskirchner osztrák nemzetgyűlési képviselő budapesti tárgyalása ügyében, az összkormányhoz ; Mikovínyi Jenő : a nyugdíjas köztisztvise­lők illetményeinek kifizetése tárgyában, az össz­kormányhoz. Elnök : Minthogy öt interpelláció van, javaslom, hogy az interpellációkra egy órakor térjünk át. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Akkor ezt határozatként jelentem ki. Következik napirend szerint Szádeczky Lajos és társai indítványának indokolása. Szá­deczky képviselő urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! halfelöl.) Szádeczky Lajos: T. Nemzetgyűlés! Nem­zeteknek épugy mint egyeseknek, szükségük van eszményképekre, akik őket irányítsák, lelkesít­sék, a megpróbáltatás napjaiban vigasztalják és a csüggedéstől megoltalmazzák. Ilyen eszmény­képek a hitélet terén a próféták, a vértanuk, reformátorok ; az államélet terén történeti nagy­jaink, akik hazafias és nemzeti eszméknek kép­viselői. Ha »Árpád apánk« nevét halljuk : a hon­foglalás magasztos tenyéré emlékezünk. Ha Szent István és Szent László neve csendül meg előttünk : a keresztény magyar állam megalapí­tását juttatja eszünkbe. Sőt nem is kellett a ma­gyar nemzetnek valakit hivatalosan szentté avatnia: mondhatni, ő maga is a gyakorlat által szentté avatott egyeseket. Csodálatos jelenség például, hogy a különben uralkodói és egyéni érdemek­kel nem nagyon dicsekvő II. Endre királyt az aranybulla kiadásáért, a magyar alkotmány irásbafoglalásáért a késő utókorban »Szent András« királynak nevezgették. A középkori magyar imperiális politikának képviselőjét tiszteljük Anjou Lajos királyunk­ban, a három tengermosta határok megszerzé­séért, akit ezért a történelem »Nagy«-nak nevezett. A magyar hadvezéri lángész géniuszát látjuk Hunyadi Jánosnak babéros homloka körül, mig kolozsvári Hollós Mátyást a nép maga övezte fel az »igazságos« diszjelzővel. A hazáért való önfeláldozás dicsőségét szimbo­lizálja szigetvári Zrínyi Miklós a szabadságért vivott harcokat az erdélyi fejedelmek : Bocskay, Bethlen, Kákóczi stb. Milyen szerencsés gondo­lat volt, hogy a mi történelmünk eme dicső nagy alakjait itt a parlamentben is megörökítették a kupolacsarnokban látható szép szobrokban. Ezer esztendő dicsőségét hirdetik ezek, s ma is min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom