Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-111
A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920, évi ssept. hó 25-én, szombaton. 13 Kissé hiányosnak taitom a törvényjavaslat ezen szakaszának szövegét, azért, merfc mindenütt csak sebesülésről beszél. Már pedig a legutolsó hadjárat tapasztalatai szerint a rokkantságok és halálesetek legnagyobb része nem a sebesülésekből eredt, hanem a sérülésekből, ngy hogy mi 1918-ban a katonai ellátási törvényjavaslat tárgyalásánál mindenütt, ahol sebesülésről beszéltünk, odatettük utána a »sérülés« szót is. Erre is inditványt fogok tenni. Helyesnek tartom a törvényjavaslatnak azt a részét, amely a hadifogságban elhunytakat a háborúban elesettekkel egyenlő elbánásban kívánja részesíteni, hasonlóképen, hogy a hadifogságban szerzett betegséget katonai szolgálat folyamán szerzett betegségnek kell tekinteni. Ezt lényeges haladásnak tekintem, mert a katonai ellátásról szóló 1918. évi törvényjavaslat tárgyalásánál a kormánnyal szemben állottunk abban a tekintetben, hogy a kormány a hadifogságban töltött időt közönséges szolgálati időnek óhajtotta számítani, mig a Budapesten töltött hadiszolgálatot a nyugdíjnál kétszeresen kívánta számításba venni. Ez ellen akkor ellenjavaslatot kellett tennünk, örömmel látom, hogy most ez a javaslat már a helyes álláspontot foglalja el. Helyesnek tartom azt is, hogy a háborúban eltűnt egyéneket, akik holttá lettek nyilvánítva, hasonló kedvezményben kívánja a javaslat részesíteni. A címhez javaslom, hogy ezek a szavak : »a háborúban résztvettek« töröltessenek és helyükbe a következő szavak iktattassanak : »a hősi halált halt katonák«. (Helyeslés.) A második bekezdéshez javaslom, hogy a 3. pont alatt ezen szó után : »sebesülés«, zárj élbe iktattassák be : »sérülés«. Ugyancsak a 3. pont alatt ezen szó »katonai« töröltessék és helyette : »hadi« írassék. Ez utóbbit indokolom azzal, hogy katonai szolgálat alatt általában mindennemű katonai szolgálatot értünk, mig hadi szolgálat alatt kizárólag a mozgósítás tartama alatt teljesített szolgálatot értjük. Javaslom, hogy ugyancsak a 3. pont alatt ezen szó után : »folyamán«, iktattassák be ez a kitétel : »saját hibáján kivül«. Ezt indokolom azzal, amit különben a katonai ellátási törvénynél is szóvá tettünk, hogy azok az egyének, akik saját hibájukból kifolyólag szereztek olyan su vos betegséget, hogy megrokkantak-—vagy ebben az esetben meghaltak, — nem eshetnek hasonló elbánás alá azokkal, akik saját hibájukon kivül jutottak ilyen szomorú helyzetbe. Az ötödik bekezdésben ezen szó után : »sebesülés«, kérem zárjelben beiktatni : »sérülés«, — ugyanazon okból, amit az előbb kifejtettem. Kérem továbbá ezen szót, hogy »katonai« törölni s helyette ezt a szót beiktatni : »hadi«. Végül pedig kérem törölni ezen szavakat : »hat hónap«, és helyettük beiktatni a »két év« szavakat. A hetedik bekezdésben ezen szó után : »fogságban«, kérem beiktatni e szavakat : »szenvedett sebesülés (sérülés) vagy az ott . . .«. Ezen szó : »katonai« itt is törlendő és helyette beiktatandó : »hadi«. Ezen szó után : »szerzett«, kérem a következő szavakat beiktatni : »sebesülésnek (sérülésnek)«. Végül ezen szavak : »hat hónapot« törlendők és helyettük Írandó : »egy évet«. Kérem az igen t. kormányt, méltóztassék ezen javaslatokhoz hozzájárulni, hogy teljes és tökéletes legyen megvalósulásában az a szándék, hogy itt a nemzet háláját akarjuk egy ujabb eszközzel leróni. (Éljenzés jóbbfélől.) Elnök : A pénzügy minister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos t. képviselőtársam azt a kérdést intézte hozzám, vájjon a vörös hadsereg által folytatott háborút az ország érdekében folytatott háborúnak tekinti-e a kormány. Ezennel kijelentem, hogy nem tekinti annak, még pedig azért nem, meithisz már a bolsevista uralom mega kifejezte azt, hogy az állammal helyezkedett szembe. A proletárdiktatúra csak egy párt uralmának volt tekinthető, amely a népnek minden más rétegétől minden jogot megtagadott. Ezért az a hábcru, illetve azok a hadműveletek, amelyeket ez az oligarchia viselt és végzett, nem tekinthetők az ország érdekében folyt hadműveleteknek. Ezt kérem tudomásul venni. (Helyeslés.) Egyébként a módosításokhoz a magam részéről hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Ereky Károly : T. Nemzetgyűlés ! Szilágyi Lajos t. képviselőtársamnak preciz módosításaihoz hozzájárulok, azonban egy megjegyzést szeretnék hozzájuk fűzni. Az eredeti cím ugyanis : »kedvezmények a háborúban résztvettek hagyatékaira«, annyira általánosságban mondja ki az elesetteket, hogy sokkal jobbnak látszik, mint a »hősi halált halt katonák« meghatározás, mert hiszen ha valaki meghalt a hadifogság alatt tífuszban, mégis nehéz azt mondani, hogy hősi halált halt. ( Ellenmondásoh a jobboldalon.) Legalább nem is egyezik meg a szokásos fogaimakkal, k törvény célja pedig az, hogy mindazokat, illetve azok utódait, akik a háborúval valamilyen összeköttetésben elhaltak, ezekben a kedvezményekben részesitse. Arra kérem tehát t. képviselőtársamat, hogy egyéb javaslatainak precizitása kedvéért ezt az egy módosítását vonja vissza. Szilágyi Lajos : Javaslataimat változatlanul fentartom. Nem tudom, indokolható m-e. Elnök : Nem kíván még valaki szólni ? (Nem I) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy először is az eredeti szöveg változatlan elfogadására teszem fel. Ha a 7. szakasz változatlanul elfogadtatik, akkor elesnek a Szilágyi Lajos képviselő ur által beterjesztett összes módosítványok. Ha nem méltóztatnak változatlanul elfogadni a szakaszt, akkor minden egyes bekezdésre külön-külön fogom feltenni a kérdést és a végén aszerint fogom elfogadottnak kijelenteni a szakaszt, amint az egyes módosítások elfogadtattak, vagy mellőztettek. Méltóztatnak a
