Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.
Ülésnapok - 1920-111
Nemzetgyűlés 111. ülése 1920. évi szept. hó 25-én, szombaton. M sabbak, különösen az ezeknél lévő kulcsot lehetett a bizottságnak legkevésbé mérsékelni, annál inkább, mert ezek úgyis mérsékelten voltak megszabva. Ha méltóztatnak betekinteni ezekbe a tabellákba, méltóztatnak megállapítani, hogy a lemenők öröklésénél a százalék igen alacsony és •— azt hiszem — ez a legfontosabb. A bizottság az öröklési kulcsot mind az öt fokozatnál leszállította, és pedig akként, hogy az első csoportnál 25°/o-ról 20%-ra csökkentette le a kulcsot a legmagasabb, 25 millión felüli örökségnél. A második csoportnál szintén leszállította a bizottság a kulcsot, a harmadiknál, negyediknél, ötödiknél szintén, és pedig igen erősen, de legerősebben az ötödik csoportnál, ahol a javaslat 80%-os kulcsot tervezett 25 millión felül. Igaz ugyan, hogy a 25 millión felüli vagyonok nagymérvű megadóztatása szociális intézkedés, amely a középosztályt és az alsó osztályt nem érinti, de mégis ez teljes vagyonelkobzás lenne és a 80%-olás még a legradikálisabb és szociális irányú államoknak illetékezését is meghaladná, úgyhogy a bizottság a 80%-ot 55°/o-ra szállította le. Ez is még igen magas százalék ; több mint a vagyonnak a fele, és ha az értékelést szigorúan vesszük, akkor azok a nagyvagyonok, amelyek nem családtagoknak, hanem idegeneknek jutnak, igen erősen meg lesznek illetékezve. Azt hiszem, ezt is valamennyien megnyugvással vehetjük. Egyébként ebbe az utolsó csoportba az örökségeknek 4%-a tartozik, úgyhogy ez a változtatás pénzügyileg egyáltalán nem jelent semmit. A 72. §-ban a közbenső öröklés esetére az illeték egyetemlegességének igazságtalanságát megszüntetjük,, mert méltánytalan az, hogy az egyik örököstárs a többiekért egyetemlegesen felelős legyen. A bizottság kimondotta azt, hogy mindenki csak a saját örökrésze arányában köteles az illetéket fizetni. Rátérek végül a legutolsó és talán legkényesebb pontra: a hitbizományok kérdésére. Erre nézve az együttes bizottság hosszabb vitát folytatott le, és pedig annálfogva, mert az eredetileg tervezett szakasz olyan volt, amely a hitbizományokat egy, legfeljebb két örökösödés esetén valósággal megszüntette volna. Igen t. Nemzetgyűlés, azt hiszem, nem csalódom, hogy a Nemzetgyűlés nagy többsége nem nagy barátja a hitbizományoknak abban a formájában, mint ahogy ma van, nem pedig azért, mert a hitbizományok — minden gyűlölet és harag nélkül megállapítva — nem feleltek meg azoknak a nemzeti, fajvédelmi szempontoknak, amelyeket ezeknek az óriási vagyonoknak szem előtt kellett volna tartani ; (ügy van ! a jobboldalon.) kétségtelen ennélfogva, hogy a hitbizományt a Nemzetgyűlésnek rendszabályoznia kell és meg is vagyok győződve arról, hogy amint a Nemzetgyűlés munkaanyaga megengedi, ehhez hozzá is fog kezdeni. De inciclentaliter egy ilyen illetékezési törvényben olyan szabályt hozni, amely máról holnapra tönkreteszi a hitbizományokat, nem lehet. A hitbizományoknál ugyanis legritkább esetben esik össze a közönséges öröklési rend a hitbizományi öröklési renddel, minthogy tudvalevőleg a hitbizományi alapítólevél legtöbbször olyan különös feltételeket szab a hitbizományi utódra nézve, melyek nem esnek össze a közönséges öröklési minőséggel. Igen gyakran előfordul az, hogy nem a lemenők, a leánygyermekek, hanem egy' igen távoli férfirokon örököl, akire nézve az' az illetéktörvényjavaslat a legmagasabb illetékezést állapítja meg. Az esetek túlnyomó részében tehát 40—50—55 százalékot volnának kénytelenek fizetni a hitbizományi örökösök annak dacára, hogy nem az elhunyt hitbizományi birtokos akaratából örökölnek, hanem a közös alapítólevél akaratából. Ezt a kérdést valahogyan át kellett hidalni, és azt hiszem, hogy szerencsés formulát talált az együttes bizottság oly tekintetben, hogy az örökös rokonsági minőségét nemcsak az elhunyt hitbizományi birtokossal szemben tekinti relevánsnak, hanem a közös őssel, illetve az alapítóval szemben való rokonsági viszonyt is. A kettő közül aztán azt választhatja az utód, amelyik kedvezőbb. Tekintettel arra, hogy a hitbizományok túlnyomó része 20—25 millión felül van, a hitbizományok így is a legmagasabb illetékkulccsal illetékezendők ; igy is olyan nagy kulcsokat fognak fizetni, hogy ez egypár öröklés esetén teljesen kimeríti az egészet. Ezekre való tekintettel azt hiszem, hogy a hitbizományokra vonatkozó módosításokat is megnyugvással fogadhatja a t. Nemzetgyűlés. Nagyban és egészben beszámoltam azokról a rendelkezésekről, amelyeket ez a törvényjavaslat, illetve a bizottság jelentése magában foglal. Még egyszer bátor vagyok rámutatni ennek a javaslatnak eminenter szociális voltára. Ennek a Nemzetgyűlésnek ellenségei úgyis váltig hangoztatják, hogy nekünk abszolúte semmi szociális érzékünk nincs, és állandóan azt vetik szemünkre, hogy a szociális törvényhozást még mindig nem kezdtük el. Nem nehéz nekünk a védekezés ; szociális törvényeket hozni igen könnyű, ha az államkassza tele van, addig azonban, míg a pénzügyi helyzetünk hihetetlenül nehéz, olyan szociális törvényeket hozni, melyek az államkasszának igénybevételével járnak, aligha fogunk. Olyan szociális törvényeket azonban, melyeknél nem okvetlenül szükséges az államkassza igénybevétele, hanem ahol a gazdaságilag különböző erők arányosításával érjük el, midőn ezeknél a legszélsőbb ellentéteket letompítjuk és enyhítjük; amikor a túlnagy vagy ónoknak idegen kézre juttatását igen erős kulcsokkal megakadályozzuk, " olyan kulcsokkal, — mondom — amelyek teljesen megfelelnek az erősen szociális irányú nyugati államokban bevezetett kulcsoknak : akkor azt hiszem, hogy még azok a szélső politikai körök is, amelyek gyűlölettel vanna 1 :
