Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-117

14-2 A Nemzetgyűlés 117. ülése 1920. évi október hó 26-án, kedden. letteljes kérésem odairányul, hogy a Nemzet­gyűlés a maga súlyával és tekintélyével legyen szives támogatni a kérdés előbbrevitelét és ezzel egyfelől a többtermelés nemzeti fontosságát el­ismerve, másfelől az ahhoz vezető egyik legjelen­tősebb eszköznek szükségességét is honorálva, a legnagyobb nyomatékkal keltse fel a legáltalá­nosabb érdeklődést a gazdasági kisvasutak jelentősége iránt. Tisztelettel kérem, hogy be­nyújtott indítványomat a házszabályok 199. §-a értelmében annak idején tárgyalásra kitűzni méltóztassék. (Élénk helyeslés balfelöl.) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés! Nekem nincs semmi észre­vételem az ellen, hogy ez az indítvány napirendre tűzessék, de — amint a t. képviselő ur jelezte — az egész törvényjavaslat tulajdonképen már készen van, csak bizonyos módosításokra szorul. Azonkívül azt is emiitette a t. képviselő ur, hogy a mai viszonyok között gazdasági kis­vasutakról beszélni lehet, de azokat megvalósí­tani nemcsak pénzhiány, hanem vashiány miatt sem lehet és a kormánynak és a pénzügyi és kereskedelemügyi ministereknek legfőbb gondja az, hogy előteremtsék azt a pénzt és azt a va­sat, amely az államvasutak javítására szükséges. (Ugy van! jobbfelöl,) Tulajdonképen tehát egy teoretikus és nem időszerű dolgot tárgyalunk, bármennyire fontos és szükséges volna is ennek megvalósítása a köz szempontjából. Hiszen ez­zel a régi törvényhozás és a régi kormányok is teljesen tisztában voltak, mert ismételten fog­lalkoztak ezzel a javaslattal és tető alá is hoz­ták volna, ha nem jön a felfordulás. Én a magam részéről, amint a múltban is szorgalmaztam más téren ennek a törvény­javaslatnak törvényerőre emelkedését, természe­tesen most mint kereskedelemügyi minister sem mulasztom el, hogy megragadjam azt az idő­pontot, amely alkalmas lesz ennek a törvény­javaslatnak tárgyalására és a törvényjavaslatot benyújtsam. (Helyeslés.) Minden ilyen javaslatnak a pénzügyi hát­tere a fontos. Ha ezt nem tudom megteremteni, akkor szaporítom . . . B. Szterényi József : A papiros-törvényeket ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister :... a Corpus Jurist egy törvénnyel, amelyet azon­ban a gyakorlatban végrehajtani nem lehet. (Ugy van! jobb felöl.) Elnök : Következik a határozathozatal. A házszabályok 199,. §-a értelmében el kell dönteni, vájjon ez az indítvány tárgyalás alá vétessék, igen va,gy nem? Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! Miután tulajdonképeni célomat, hogy a gazdasági kis­vasutaknak Csonka-Magyarországon kétszeres je­lentőséggel bíró ügyére, az ország újjáépítése érdekében a közfigyelmet rátereljem, elértem, a kereskedelemügyi minister urnák ezen nyilat­kozata után azt hiszem, akkor járok el he­lyesen, ha megnyugodva abban, amit a keres­kedelemügyi minister ur mondott, mely szerint a kérdés mielőbbi megoldásáról maga fog gon­doskodni, indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Az indítvány visszavonatott és igy határozathozatalnak nincs helye. Az idő előrehaladván, áttérünk az inter­pellációkra. Mielőtt azonban az interpellációkra áttér­nénk, a házszabályok 204. §-a értelmében tudo­mására hozom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminister ur a minis­terein ök ur felhatalmazása alapján holnap fog válaszolni Ereky Károlynak egy kormányren­delet kiadása körül történtekről a minister­elnökhöz intézett interpellációjára. Napirendi indítványom a következő : Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legköze­lebbi ülését tartsa holnap, folyó hó 27-én szerdán délelőtt 10 órakor s annak napirendjére tűzessék ki a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása, végül a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII t.-c. egyes rendelkezéseinek módo­sításáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak ezen napirendi indítványom­hoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen jelentem ki. Most áttérünk az interpellációk előterjesz­tésére. Ki van soron? Bródy Ernő jegyző : Vasadi Balogh György ! Vasadi Balogh György: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) A kérdés, amelyben fel­szólalok, voltakép a Nemzetgyűlésnek már meg­hozott törvénye által le is kellett volna hogy vétessék a napirendről, mégis e kérdést újból fel kell eleveníteni, mert e törvény végrehajtása közben nyilvánvalóvá lett az, amit épen a kor­mányzó mondott székesfehérvári beszédében, hogy t. i. nálunk senki sem akarja, hogy vezessék, hanem mindenki vezetni akar. A helyzet az, hogy olyan állapotok álltak elő az egyetemen, hogy eddig rendes tanítást megkezdeni nem le­hetett, sőt ott még mindig állandóan napirenden vannak a zavargások. A rend legfeljebb csak látszólagos. Épen azért, amikor ezt a kérdést a Nemzetgyűlés elé hozom, csak az az egyetlen szempont vezethet bennünket, annak a kérdésnek a felvetése, hogy akkor, amikor a Nemzetgyűlés meghoz egy törvényt és a kormányzó azt szen­tesíti, kötelező-e annak végrehajtása mindenkire nézve, vagy nem? Beniczky Ödön: Nem szentesíti, csak ki­hirdeti ! Vasadi Balogh György: Azt hiszem, vita tárgyává sem tehető, hogy az a törvény minden­kire kötelező és annak megtartása felett őrködnie kell magának az ifjúságnak is, de elsősorban a felelős kormánynak, mely hivatva van a törvény­nek érvényt szerezni. Amikor ezt a törvényt megalkottuk, egy pillanatra ugy látszott, hogy helyreáll a nyuga-

Next

/
Oldalképek
Tartalom