Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-117

14-2 A Nemzetgyűlés 117. ülése 1920. évi október hó 26-án, kedden. letteljes kérésem odairányul, hogy a Nemzetgyűlés a maga súlyával és tekintélyével legyen szives támogatni a kérdés előbbrevitelét és ezzel egyfelől a többtermelés nemzeti fontosságát elismerve, másfelől az ahhoz vezető egyik legjelentősebb eszköznek szükségességét is honorálva, a legnagyobb nyomatékkal keltse fel a legáltalánosabb érdeklődést a gazdasági kisvasutak jelentősége iránt. Tisztelettel kérem, hogy benyújtott indítványomat a házszabályok 199. §-a értelmében annak idején tárgyalásra kitűzni méltóztassék. (Élénk helyeslés balfelöl.) Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister : T. Nemzetgyűlés! Nekem nincs semmi észrevételem az ellen, hogy ez az indítvány napirendre tűzessék, de — amint a t. képviselő ur jelezte — az egész törvényjavaslat tulajdonképen már készen van, csak bizonyos módosításokra szorul. Azonkívül azt is emiitette a t. képviselő ur, hogy a mai viszonyok között gazdasági kisvasutakról beszélni lehet, de azokat megvalósítani nemcsak pénzhiány, hanem vashiány miatt sem lehet és a kormánynak és a pénzügyi és kereskedelemügyi ministereknek legfőbb gondja az, hogy előteremtsék azt a pénzt és azt a vasat, amely az államvasutak javítására szükséges. (Ugy van! jobbfelöl,) Tulajdonképen tehát egy teoretikus és nem időszerű dolgot tárgyalunk, bármennyire fontos és szükséges volna is ennek megvalósítása a köz szempontjából. Hiszen ezzel a régi törvényhozás és a régi kormányok is teljesen tisztában voltak, mert ismételten foglalkoztak ezzel a javaslattal és tető alá is hozták volna, ha nem jön a felfordulás. Én a magam részéről, amint a múltban is szorgalmaztam más téren ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedését, természetesen most mint kereskedelemügyi minister sem mulasztom el, hogy megragadjam azt az időpontot, amely alkalmas lesz ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására és a törvényjavaslatot benyújtsam. (Helyeslés.) Minden ilyen javaslatnak a pénzügyi háttere a fontos. Ha ezt nem tudom megteremteni, akkor szaporítom . . . B. Szterényi József : A papiros-törvényeket ! Rubinek Gyula kereskedelemügyi minister :... a Corpus Jurist egy törvénnyel, amelyet azonban a gyakorlatban végrehajtani nem lehet. (Ugy van! jobb felöl.) Elnök : Következik a határozathozatal. A házszabályok 199,. §-a értelmében el kell dönteni, vájjon ez az indítvány tárgyalás alá vétessék, igen va,gy nem? Karafiáth Jenő: T. Nemzetgyűlés! Miután tulajdonképeni célomat, hogy a gazdasági kisvasutaknak Csonka-Magyarországon kétszeres jelentőséggel bíró ügyére, az ország újjáépítése érdekében a közfigyelmet rátereljem, elértem, a kereskedelemügyi minister urnák ezen nyilatkozata után azt hiszem, akkor járok el helyesen, ha megnyugodva abban, amit a kereskedelemügyi minister ur mondott, mely szerint a kérdés mielőbbi megoldásáról maga fog gondoskodni, indítványomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök : Az indítvány visszavonatott és igy határozathozatalnak nincs helye. Az idő előrehaladván, áttérünk az interpellációkra. Mielőtt azonban az interpellációkra áttérnénk, a házszabályok 204. §-a értelmében tudomására hozom a t. Nemzetgyűlésnek, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminister ur a ministerein ök ur felhatalmazása alapján holnap fog válaszolni Ereky Károlynak egy kormányrendelet kiadása körül történtekről a ministerelnökhöz intézett interpellációjára. Napirendi indítványom a következő : Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését tartsa holnap, folyó hó 27-én szerdán délelőtt 10 órakor s annak napirendjére tűzessék ki a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése, az indítvány- és interpellációs-könyvek felolvasása, végül a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII t.-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészitéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Méltóztatnak ezen napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatképen jelentem ki. Most áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Ki van soron? Bródy Ernő jegyző : Vasadi Balogh György ! Vasadi Balogh György: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) A kérdés, amelyben felszólalok, voltakép a Nemzetgyűlésnek már meghozott törvénye által le is kellett volna hogy vétessék a napirendről, mégis e kérdést újból fel kell eleveníteni, mert e törvény végrehajtása közben nyilvánvalóvá lett az, amit épen a kormányzó mondott székesfehérvári beszédében, hogy t. i. nálunk senki sem akarja, hogy vezessék, hanem mindenki vezetni akar. A helyzet az, hogy olyan állapotok álltak elő az egyetemen, hogy eddig rendes tanítást megkezdeni nem lehetett, sőt ott még mindig állandóan napirenden vannak a zavargások. A rend legfeljebb csak látszólagos. Épen azért, amikor ezt a kérdést a Nemzetgyűlés elé hozom, csak az az egyetlen szempont vezethet bennünket, annak a kérdésnek a felvetése, hogy akkor, amikor a Nemzetgyűlés meghoz egy törvényt és a kormányzó azt szentesíti, kötelező-e annak végrehajtása mindenkire nézve, vagy nem? Beniczky Ödön: Nem szentesíti, csak kihirdeti ! Vasadi Balogh György: Azt hiszem, vita tárgyává sem tehető, hogy az a törvény mindenkire kötelező és annak megtartása felett őrködnie kell magának az ifjúságnak is, de elsősorban a felelős kormánynak, mely hivatva van a törvénynek érvényt szerezni. Amikor ezt a törvényt megalkottuk, egy pillanatra ugy látszott, hogy helyreáll a nyuga-