Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-117

A Nemzetgyűlés 117. ülése 1920. lom az egyetemen. Kihirdették ott, bogy min­denki adja be a pályázatát felvétel iránt, mert a törvény kimondotta, hogy az elsőéveseknél, az újonnan iktatottaknál a percentuális szám­arány a kötelező, a többieknél pedig, akik már be voltak iratkozva, a szerzett jogok tisztelet­ben tartandók azzal, hogy nemzeti szempontból elbirálás alá veszik a folyamodót. Mikor e numerus claususos törvényjavaslatot tárgyaltuk itt, több oldalról — és épen a javaslat pártolói részéről is — felhangzott a kívánság, hogy ennél az elbírálásnál ne adják meg többé az ifjúságnak azt a beleszólási jogot, amely meg­volt az idei tavaszi pótszemeszternél, hanem biztosítsák ezt az elbírálást minden olyan be­folyásolás ellen, amely annak az igazságosságá­ban való hitet megdönthetné. Ezért elvül lett kimondva és ez a minister ur végrehajtási utasításában is kifejezésre jutott, hogy egy egyetemi tanárokból alakult biráló-bizottság fog dönteni a kérdés felett. Mikor ezek a bírálóbizottságok munkájukat már befejezni készültek, az ifjúság anélkül, hogy az eredményt megvárta volna, még azokat is, akik csak érdeklődtek, hogy felvétettek-e, inzul­tusokkal fogadta, sőt a legtöbb esetben súlyo­sabb testi sértéseket is követtek el az egyetemen, magát a tanári kart pedig, melynek épen az elfogulatlansága volt az irányadó, oly mértékben befolyásolta, hogy most már ez a tanári kar a törvény parancsait végrehajtani nem is tudta. Végeredményben a helyzet az, hogy bár a törvénynek az az intenciója, hogy a szerzett jogok tiszteletben tartassanak, sem ezt, sem azt a célt, hogy mindazok beiratkozhassanak, akik nemzeti szempontból nem kifogásolhatók, nem tartották be, mert biztos tudomásom szerint nem vettek fel olyanokat, akik 80°/o-os rokkan­tak, akiknek négy-öt kitüntetésük van, akik be­bizonyitottan a harctéren töltöttek esztendőket. Ilyeneknek avval az egyszerű végzéssel adták vissza kérvényüket, hogy kérésük nem volt tel­jesíthető. Barla-Szabo József : Az orvosi karon csak hét százalékot vettek fel az ötödik évre is. Vasadi Balogh György : Kérdem, vájjon meg­felel-e ez annak az intenciónak, amelyet Pro­hászka Ottokár és Bernolák Nándor képviselő­társaim a numerus clausus tárgyalásakor itt képviseltek? Vájjon az ő álláspontjuk diadalra jutása-e ez? Hiszen Prohászka képviselőtársam nagy tapsok között jelentette ki, hogy azok előtt, akik a fronton megtették kötelességüket, akik a hazáért szenvedtek, esetleg rokkantakká lettek, az egész nemzet zászlót hajt, akár­milyen vallású legyen is az illető. Bernolák képviselőtársam szintén amellett érvelt, hogy a szerzett jogokat tiszteletben kell tartani, de azzal a kikötéssel, hogy nemzeti, szempontból hűségesek legyenek az illetők. Ám ha most valaki egy olyan végzést kap, hogy kérelme nem teljesíthető, vájjon ez nem azt jelenti-e, évi október hó 26-án, kedden. 143 hogy az illetők nemzethűség tekintetében mind megbízhatatlanok, még az a 80°/ 0-os rokkant is, még az is, akinek négy-öt kitüntetése van? Ez a törvény végrehajtása? Vájjon meg­felel-e ez annak az intenciónak, amelyet mi akartunk? De eltekintve attól, hogy ezek a rendzavarok az ifjúságot megakadályozták még abban is, hogy bemehessen az egyetemre érdek­lődni aziránt, hogy mi történt vele, tovább­mentek a törvénysértés terén, mert hiszen a rektorokat, dékánokat és a tanárokat fenyeget­ték meg. Van olyan képviselőtársam, kinek le­vele van arról, hogy a kolozsvári egyetem rek­torához bementek és lovaglőpálcával hado­názva jelentették ki előtte, hogy nem az a fontos, hogy a Nemzetgyűlés mit akar, hanem az, hogy ők mit akarnak. (Mozgás és zaj jobb­felol.) Es amikor a rektor kijelentette, hogy ők a törvény betűjéhez tartják magukat, azt mond­ták, hogy sajnálják, hogy a kolozsvári egyetem­nek Budapesten szállást adtak. (Mozgás.) Fangler Béla : Egy-két éretlen gyermek tette volt! Kerekes Mihály : Ha éretlen, ne menjen az egyetemre ! (Zaj.) Szilágyi Lajos : Nagybajuszu éretlen gyer­mekek voltak. Vasadi Balogh György: Majd rátérek, hogy ki a felelős. Tehát ezek az ifjak nemcsak a tanítást akarták megakadályozni, nemcsak be­folyásolni akarták magát a tanári kart a dön­tésben, hanem voltaképen újra vissza akarták állí­tani a diáktanácsot. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl. ) Szilágyi Lajos: Ezt nem lehet tűrni! (Nagy zaj.) Gaal Gaszton : Bolsevizmus kikeresztelkedve. (Derültség jobbfelöl.) Vasadi Balogh György : ügy látszik az ifjú­ság abban a hitben volt, hogy ő voltakép a fő­rendiház szerepét vette át, ő a Nemzetgyűlés törvényeit felülbírálhatja és azokat nekünk ki­javítás végett visszaküldheti. Érdekes adatok vannak, melyek ezt az álláspontot igazolják, de azokat nem sorolom fel, mert nem botrányokat elmesélni a célom, hanem azt óhajtom, hogy a törvény tartassák tiszteletben. Ezekkel szemben felmerül a kérdés, hogy micsoda intézkedések történtek arra, hogy az egyetemen a rend biztosittassék ? Én őszintén megvallom, hogy a cenzúra működése folytán alig jelent meg más hir a lapokban, mint hogy rendben folynak a beiratkozások, vagy pedig, hogy a közoktatásügyi minister ur elment az egyetemre, rendet csinált és biztosította a be­iratkozások zavartalan voltát, sőt a belügyi állam­titkár ur is tett egy kijelentést, hogy ha a zavar­gások ismétlődnének, ő is személyesen fog elmenni az egyetemre. (Zaj.) Sajnos, ebben a tekintetben nem láttam, hogy egyéb intézkedés történt volna. Tény az, hogy a verekedések túlnyomó része benn az egyetem épületében folyt le, ahol az egyetem

Next

/
Oldalképek
Tartalom