Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-116

. évi október hó 20-án, szerdán. 126 A Nemzetgyűlés 116. ülése 1920 itt a Házban, bocsánatot kérek, hogy nagyon röviden elmondom az interpellációmat. Előre jelzem, hogy jobban betartom, mint Ereky t. képviselőtársam, a rövidségre vonatkozó igeretet. Amikor a szünetet megkaptuk, hazamentünk. Egész kerületemben, az egész vármegyében forrongó hangulatban találtam a gazdaközönséget a közélelmezésügyi minister urnák legutóbb kiadott termésrendelete miatt. Amint ugyanis a közélelmezésügyi minister ur beismerte, ezt a kontingentálást ô az alispánnal együtt csinálta meg, amire vonatkozólag leszek bátor egypár szemelvényt az alispáni rendeletből közölni. Vass József közélelmezésügyi minister: Nem beismertem ; megállapítottam ! Nincs beismernivalóm ! Szijj Bálint : Kérem ! Bocsánatot kérek ; A rendelet a járási főszolgabíróknak és valamennyi község elöljáróságának szól. Azokat a termény-mennyiségeket, amelyeket a törvényhatóságra kivetett kontingensből egyes községeknek be kell szolgáltatniuk, a községi elöljárósággal közvetlenül közli. Szóval ez beigazolt tény, az alispán urak kivatkoznak a közélelmezésügyi minister ur rendeletére. A kilencesbizottságban, amelynek én is tagja vagyok, megmondotta Térffy államtitkár ur azokat a módozatokat, amelyekkel a közélelmezésügyi ministerium be akarja gyűjteni azt a termésmennyiséget, amely az ellátatlanok ellátására szükséges. A holdanként kivetett adógabonából 2,700.000 métermázsát remél begyűjtetni. Miután azonban több községből fellebbezés jött a kivetett termés ellen, igy félmilliót leütött és 2,200.000 métermázsa maradt, amit reméltek begyüjthetni. Még egy millió métermázsa gabonát várnak a vámmalmoktól, a vámőrlésből, ez összesen 3,200.000 métermázsa. Miután ez az ott megjelent kilencesbizottsághoz beosztott valami 29 szakértő rémlátása szerint nem volt elég a közélelmezésre, a kilencesbizottság hozzájárult, hogy még a holdanként! beszolgáltatandó búzán, rozson felül mondassék ki az, hogy akinek jobb termése volt, annak arra a többletére nézve csak az állam lehessen vevő, azt csak az államnak lehessen eladni. Ehhez, igenisi hozzájárultunk. Azonban, hogy — amint a minister ur a Zeőke Antal képviselőtársunk interpellációjára jelezte — 4 millió ellátatlan van, ezt én kétségbe vagyok bátor vonni. A minister urnák meg kellett volna várni, mig az ellátatlanok uj összeírása megtörténik, mert meg vagyok győződve, hogy az 50%-ra fog redukálódni. Ugyanis több községi jegyzővel léptem érintkezésbe és kérdeztem, hogyan irták össze az ellátatlanokat és ők azt mondták, hogy mindazokat, akiknek nem volt bevetett területük, felvették az ellátatlanok közé. Azonban ezek egy része aratással, a másik része csépléssel, a harmadik része : az iparososztály — mielőtt a termésrendelet megjelent — az ipari munka fejében szerezte be gabonaszükségletét, de még a városok vagyonos lakossága is beszerezte ez idő alatt pénzen. Tehát künn a vidéken az ellátatlanok sorába összeirottak közül 80% el van látva és csak 20% az ellátatlan. 20%-ban a városok lakossága is el van látva, mert mielőtt a termésrendelet megjelent, bármi pénzen is, de megszerezték gabonaszükségletüket. Ha a négymillió leszáll kétmillióra, akkor a mostani fejkvóta szerint 2.200.000 métermázsa gabona elég ezek élelmezésére, és ha figyelembe vesszük, hogy egymillió métermázsa jön be a vámgabonából, még «mindig marad 600.000 métermázsa az u. n. tártaiékozásra is. Nem oszthatom tehát a minister urnák azt a felfogását, amellyel előbb Nagy Pál képviselőtársunk interpellációjára felelt, hogy állami szükséglet lesz ezt a kontingenst, amit legutóbb kivetettek, behajtani. PL Komárom vármegyére, amely csak két járásból álló csonka megye, 1700 vagon gabonád vetettek ki. Vármegyénk egyik járása a Vértes-hegységet foglalja magában, tehát terméketlen és nem gabonatermő vidék, ugy hogy az alispán ezt a járást, a tatait, 444 vagon beszolgáltatására kötelezte, megjegyzem, hogy ez a rendelkezés méltányos volt s én az alispán ur ez intézkedését helyeslem. Az én járásomra, a nagyigmándi járásra, 1256 vagon beszolgáltatása esett. A járás területét nem tudom holdakban, az én községem területe azonban 6000 katasztrális holdat tesz ki és 90 vagon beszolgáltatására vagyunk kötelezve. Tehát átlagban véve minden hold földre másfél métermázsa beszállítandó gabona esik. rétre, kaszálókra, halastókra, nádasra, erdőre, mincienre együtt. Ha pedig ezt a területet átszámítjuk művelhető területre, akkor a búzával bevethető területekre esnék 3 métermázsa búza, a rozzsal bevethető területekre három métermázsa rozs, az árpával bevethető területekre 2 métermázsa 20 kilogramm árpa, a kukoricából bevethető területekre 3 métermázsa 5 kilogram kukorica. T. Nemzetgyűlés ! De van még ennél sokkal furcsább eset is. Ugyanis a kerületemben van egy Bana nevű község, amelyhez a bábolna ménesbirtok is tartozik közigazgatásilag, erre a községre csak búzából 75 vagonnal vetettek ki. Midőn utánajártunk és meggyőződtünk Bana község búzaterméséről, a gépészkönyvek után 81 vagon búzatermést találtunk. Már most, ahol 81 vagon búzatermés van és ahol azt akarjuk, hogy a jövőbon is ennyi legyen, ott minden bizonyára szükség van tíz vagon vetőmagra. Az ottani háromezer lélekszám ellátására bizonyosan kell 40—45 vagon, a szükséglet tehát körülbelül 60 vagon. De ha a kivetett mennyiséget mind be akarnák szolgáltatni, minderre csak öt vagon maradna, ami még a szükséges vetőmagnak a felét sem teszi ki. T. Nemzetgyűlés ! Megígértem, hogy rövid leszek és mindjárt végzek is felszólalásommal. Vagy van holdankénti kivetett adógabona beszolgáltatási