Nemzetgyűlési napló, 1920. VI. kötet • 1920. szeptember 25. - 1920. november 12.

Ülésnapok - 1920-111

A Nemzetgyűlés 111. ülése 1920. évi szept. hó 25-én, szombaton. 5 összegben fizette be«. így könnyebb a megértése és magyarosabb is. A módositás tehát az 5. és 7. sorban van. Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Az ajánlott stiláris módositás tényleg magyarosabbá teszi a szöveget. Minthogy pedig az értelmet nem alterálja, a magam részéről ahhoz hozzájárulok. Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha. senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A kérdést akként fogom feltenni, hogy először felteszem a kérdést, vájjon a 2. §-t változatlanul méltóztatnak-e elfogadni szemben a Hornyánszky képviselő ur által beterjesztett stiláris módosítással. Ha változatlanul méltóztatnak elfogadni, elesik. a stiláris módositás, ha pedig nem, ugy a 2. § Hornyánszky képviselő ur módosításával lett elfogadva. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni? (Igen.) Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, szemben azzal a módositással, amelyet Hornyánszky képviselő ur inditványozott, igen vagy nem ? (Nem.) A 2. § tehát Hornyánszky képviselő ur módosításával fogadtatott el. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 3., 4. és 5. §-ait, amelyek hozzászólás nélkül változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 6. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó : Ï. Nemzetgyűlés ! A 6. § negyedik bekezdése a következőket mondja : »Ha az adócsalást többen követték el, az ellenük kiszabható pénzbüntetések együttvéve nem haladhatják meg a pénzbüntetés legmagasabb mértékét.« Utólag konszideráció tárgyává tétetvén ez a bekezdés, megállapítottuk, hogy ez tulajdon képen nem egyeztethető össze az általános büntetőjogi elvekkel, mert előfordulhat olyan eset, hogy többen követvén el a eriment, egyesek kisebb büntetést kapnának, mintha csak egy követte volna azt el. Ha húszan elkövetik, eszerint kisebb a büntetés, mintha harmincan. Ez semmikép sem egyeztethető össze az általános büntetőjogi elvekkel, miért is tisztelettel javaslom, hogy a 6. § negyedik bekezdése egészen hagyassék el. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekeszteni. A kérdést akként fogom feltenni, hogy szembeállítom a 6. § változatlan elfogadását azzal a módositással, amit az előadó ur kivan a 6. §-on ejteni. Ha a paragrafus változatlanul fogadtatik el, akkor elesik a módositás, ellenkező esetben pedig a paragrafus előadó ur módosításával fogadtatik el. Méltóztatnak a kérdésnek ekként való feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.) Felteszem a kérdést : Mélt óz tatnak-e a 6. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur módositásával, igen vagy nem? (Nem.) A 6. § tehát az előadó ur által tett módositással fogadtatott el, Következik a 7. §, / Kontra Aladár jegyző (olvassa a 7. §-t, amely hozzászólás nélkül változatlanul elfogadd tátik. Olvassa a 8. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! Ez a szakasz hivatkozik a Btk. 54. §-ára, amely hivatalvesztésnek, politikai jogok felfüggesztésének mellőzését mondja ki bizonyos, különösen méltánylást érdemlő esetekben. A büntetőnovella azonban megállapította még a büntetés felfüggesztése, mellőzésének más eseteit is, amelyeket szintén különösen méltánylást érdemlő esetekben itt is alkalmazni óhajtanánk.' Ezek az esetek a szakképzettséget kivánó foglalkozás gyakorlatától való eltiltás mellőzésére vonatkoznak, valamint a viselt hivatal és ^ügyvédi gyakorlattól való felfüggesztés eseteire. Én tehát tisztelettel javaslom, hogy a szakasz második sorába a Btk. 54. §-a után beszurassék még a büntetőnovella 36. §-a is, amely beszúrás folytán a bizonyos különös szakképzettséget kivánó foglalkozástól, az ügyvédség gyakorlatától és a viselt hivatal elvesztésétől való eltiltás is mellőzhető lesz bizonyos kivételes méltánylást érdemlő esetekben. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A 8. §-hoz az előadó ur adott be módosítást. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 8. § változatlan elfogadását fogom szembeállítani az előadó ur módositásával, és ha a szakasz változatlanul fogadtatik el, ugy elesik a módositás, ha pedig nem fogadtatik el változatlanul, akkor a szakasz az előadó ur által tett módosítással lett elfogadva. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 8. §-t változatlanul elfogadni, szemben az előadó ur által tett módositással, igen vagy nem? (Nem.) A 8. § tehát az előadó ur által tett módositással fogadtatott el. Következik a 9. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 9., 10. és 11. §-ait, amelyek hozzászólás nélkül változatlanul elfogadtatnak. Olvassa a 12. §-t). Örffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A 12 § utolsó bekezdésében a végétől számított harmadik sorban kérem a »kir. ügyészség« szavak mellé az »illetve bíróság« szavak beszúrását, úgyhogy a mondat igy szólana: »a kir. ügyészség, illetve a bíróság a lehetőséghez képest . . .« stb. Módot akarunk nyújtani ahhoz, hogy a bíróság is közvetlenül megkereshesse az érdemi tárgyalásnál a pénzügyi hatóságot. Elnök : Kivan valaki szólni ? Hornyánszky Zoltán: Azt ajánlom, hogy ne használjuk az »illetve« szót, hanem igy szóljon a módosított szöveg : »a kir. ügyészség vagy a bíróság«. Méltóztassék ezt az előadó urnák is magáévá tenni. Őrffy I mre előadói Magamévá teszem. Elnök : Kérem Írásban benyújtani ezt az ármódosítást,