Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-94

02 A Nemzetgyűlés 04. illése 1920, tekinteni és még kevésbé lehet üzletszerűen árdrágítónak tekinteni, mert ez még egy további fogalom, úgyhogy — azt hiszem — at. kép­viselőtársamat ez teljesen megnyugtathatja. Mindezek alapján tisztelettel kérem, mél­tóztassék az 1. §-t ezzel a módosító inditvány­nyal elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző : Bródy Ernő. Bródy Ernő: T. Nemzetgyűlés ! Amit az előbb voltam bátor mondani, azt most gyakor­latilag tapasztalhatjuk, mert valósággal a beszéd alatt kell most minden anyagot, összegyűjteni, hogy megállapítsam, mi marad benne a javaslat szerint, mi jön hozzá és végeredményében hogyan alakul az egész 1. §. Kvázi hangosan kell gon­dolkodnom, amikor végigmegyek ezen a szövegen. Ugyebár, kimaradnak a magánosok elleni erő­szak bűntettének bizonyos esetei, melyeket a javaslat tartalmazott, azután kimarad a hamis tanuzás bűntette, (Zaj és felkiáltások balfelöl: Kár volt !) kimarad a testi sértés bűntette és szándékos vétsége, kimarad a személyes szabad­ságnak magánszemélyek által történő megsér­tése, a magánlaknak magánszemélyek által tör­ténő megsértése, kimarad a lopás vétsége, — a lopás bűntette marad, — kimarad a bűn­pártolás, a közokirathamisitás és a magánokirat­hamisítás. A csalárd bukás eredetileg is bent volt, ehhez hozzá méltóztatott tenni a vétkes bukást is. Lingauer Albin : Nagyon helyes ! Bródy Ernő : Mindjárt kimutatom, hogy miért nem helyes. Azt hiszem, sikerülni fog meggyőzni az igen t. képviselőtársamat is, hogy a csalárd bukás és vétkes bukás bevétele gyakor­latilag teljesen hiábavaló. Hogy áll ez a kérdés ? Már volt szerencsém az általános vita alkal­mával kimutatni azt, hogy a kivételes hatalom­ról szóló törvény következtében csőd nem nyit­ható ; miután csőd nem nyitható a hitelező kérelmére, már hat év óta, a háború óta csőd nem is nyittatott. (Ugy van! .a jobboldalon.) Miután a csalárd és vétkes bukás csődöt fel­tételez, mert csakis a vagyonbukott, aki csődbe került, lehet a csalárd és vétkes bukás alanya, ennélfogva csőd és csalárd bukás az egész idő alatt nem volt. De még tovább kell mennem. Hozatott egy törvény, amely meghosszabbítja egy évre a ki­vételes hatalmat. Tehát még egy évig nem is lesz csőd. Ez a törvény is egy évre szól. Hát mire méltóztatik akkor a csalárd és vétkes bu­kás eseteit alkalmazni ? (Zaj és felkiáltások bal­felöl: Majd az egy év után.) Azután majd külön törvényt kell hozni. A jelenleg érvényben lévő törvény alapján miről lehet csak szó ? Dräxler János : Három évre szavazzuk meg, nem egy évre. Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, ott még nem tartunk ; majd ha ott fogunk tartani, talán igaza lesz t. képviselőtársamnak. Most, egy javaslat évi augusztus hó 31-én, kedden. van előttünk, amelyben a törvény határideje egy évre.szól. Ha tehát egy évre szól a törvény határideje s egy évre szól a kivételes hatalom meghosszabbításáról szóló törvény is, ha tehát csőd nem nyitható és igy csalárd és vétkes bukás nem létezik, akkor miért méltóztatnak bevenni a csalárd él vétkes bukás bűncselek­ményét. Azért voltam bátor megjegyezni, hogy még talán Lingauer képviselőtársamat is sike­rülni fog meggyőzni ; mert a minister urat nem kell meggyőznőm, a minister ur maga jelen­tette ki, hogy ez nem az ő eszméje, nem az ő elmeszüleinéirye, ez neki beadatott és ő elvállalta ezt a dolgot. Mondom, nincs jogomban itt tá­madni a minister urat ezért a javaslatért, tény azonban az, hogy ennek a törvényhozási alko­tásnak semminemű célja, semmi értelme nincs. Ezért voltam bátor mondani már a címnél való felszólalásom alkalmával, hogy egy ilyen törvényjavaslatot komolyan és gondosan kell mérlegelni, mert ha egy ilyen törvényjavaslattal valami hasonló csak egy egyszerű indítvány alap­ján azután bekerül a törvénytárba, akkor az történik, ami az árdrágitási törvénnyel történt, ahol t. i. Budaváry László igen t. képviselőtár­sam egy végrehajthatatlan módosítást adott be, amely bekerült a törvénytárba, úgyhogy az igen t. igazságügy minister urnák az árdrágitó-törvény meghozatala után pár héttel ezen törvény alkal­mából a 8. és 9. §-okban uj javaslatot kell tenni, hogy azt végrehajthatóvá tegye. Budaváry László : Szórói-szóra itt van ! Bródy Ernő : Nem szórói-szóra, ez a tévedés. Rupert Rezső : Csak azt hiszi Budaváry ! (Zaj.) Bródy Ernő : Én elhiszem, hogy t. képviselő­társam a pedagógia terén nagy szaktekintély lehet és a zsidókérdés "tekintetében is bizonyos nagymértékű szakértelemre tett szert, de, enge­delmet kérek, a büntetőjogot hagyja meg nekünk jogászoknak. (Zaj.) O, aki a preparandia, a pedagógia és a zsidókérdés terén már magas fokra emelkedett, nekünk szerény jogászoknak engedje meg, hogy a büntetőjoghoz mi is hozzá­szóljunk és némi szakértelmet magunknak is vindikáljunk, ennek értelmében cselekedjünk, amint ezt megtette az igen t. igazságügyminister ur, amikor a 8. és 9. §-ban épen annak az ár­drágító-törvénynek lehetetlen és végrehajthatatlan intézkedéseit itt reparálni próbálja. Azért mondom, hogy ilyen kérdéseket nem volna szabad ilyen hirtelen idehozni, mert itt még jogászok között is lehetnek nézeteltérések és különbségek. (Mozgás.) Ezeket a kérdéseket az illetékes szakemberek elé kell vinni, akik megbírálják, hozzászólnak, és ebből leszürődik azután egy életrevaló, életképes törvényjavaslat. Mikor azonban igy hirtelen terjesztik elő a lényegbevágó módosításokat és ex abrupto kell megbírálni azokat, akkor nagyon nehéz a dol­I gokhoz hozzászólni és egészen véletlen, » hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom