Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-94

A Nemzetgyűlés 94. ülése 1920. Kontra Aladár jegyző : Nincs eenki Bem felírva. Elnök : Miután senki sincs szólásra felírva, kérdem,, kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Somogyi István előadó $Tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslat címét változatlanul elfogadni. Semmi néven nevezendő értelme nincs annak, hogy bármi néven nevezendő betoldást alkalmazzunk. Elnök : A tárgyalást berekesztem. Következik a határozathozatal. Mintán egy módosítás adatott be, az fel fog olvastatni. Kérem a jegyző urat. Kontra Aladár jegyző(ohassa) : »Inditváry. A cinben a hatályosabb szó hagyassék ki«. Elnök : Ez a módosítás azt kívánja, hogy a hatályosabb szót hagyjuk ki. A kérdést akkép fogom feltenni, hogy először felteszem a kérdést arra, vájjon a Nemzetgyűlés elfogadja-e változatlanul a címet, szemben ezzel a módoeitassal. Ha változatlanul el méltóztatnak fogadni, akkor a módositvány elesik, ha pedig nem méltóztatnak elfogadni változatlanul, akkor a cím a módosítással lesz elfogadva. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltételéhez hozzájárulni \ (Igen !) Akkor felteszem a kérdést, méltóztatik-e a törvényjavaslat címét változatlanul elfogadni, szemben a Hornyánszky Zoltán képviselő ur által beterjesztett módosítással, igen vagy nem ? (Igen t)

% Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a Nemzetgyűlés változatlanul fogadta el a címet. Következik az 1. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa az 1. § t). Elnök : Az igazságügyminister ur kíván szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! ígéretemhez képest vagyok bátor benyújtani azt a módosító indítványt, melyet az 1. §-hoz készítettünk elő s amelyben azokat az észrevételeket óhajtottam honorálni, melyeket több oldalról előterjesztettek. Indítványom szövege a következő (olvassa) : »Indítványozom, hogy az 1. § második bekezdése helyébe a következő szöveg lépjen: Botbüntetést csak a következő bűntettek és vétségek eseteiben lehet alkalmazni : A szemérem elleni bűntetteknek a Btk. 232., 233., 235., 236., 237., 245. és 247. §-ában, továbbá az 1908: XXXVI. te, a Büntető novella, rövidítve : Bn. 44; és 45. §-ában meghatározott eseteiben; az ember élete "elleni bűntetteknek a Btk. 278., 279. és 280. §-ában meghatározott eseteiben; a közegészség elleni bűntettek és vétségek eseteiben, a lopás bűntettének eseteiben, a rablás bűntettének eseteiben, a zsarolás, az orgazdaság és a csalás bűntettének és vétségének eseteiben, a gyújtogatás bűntettének esetében, a csalárd bukás bűntettének és a vétkes bukás vétségének eseteiben (Helyeslés balfelöl), az uzsora vétségének eseteiben, az árdrágitő-visszaélés büntetem augusztus' hó 31-én, kedden. 91 tének és vétségének eseteiben, amennyiben a terhelt árdrágítással üzletszerüleg foglalkozik.« Legyen szabad indokolásképen röviden megjegyeznem, (Halljuk! Halljuk

I baifeiol.) válaszolva Bródy t. képviselőtársamnak arra a kifogására, hogy olyan indítvánnyal lépek elő, amelynek horderejét megítélni nagyon nehéz, hogy itt semmi más nem történik, mint az, hogy a felsorolásból tulajdonképen kihagyunk. Van ugyan két pont, ahol hozzáteszünk valamit és egy pont, ahol módositunk. Felhívom tehát erre a figyelmét és tudva Bródy képviselő urnák nagy jártasságát a büntetőjog terén, azt hiszem, rögtön képes lesz ennek horderejét megítélni és megbírálni azt, hogy vájjon milyen jelentősége van ezeknek a módosításoknak. Áz egyik módosítás, amely kiterjeszti az eddigi szöveget, az, hogy a közegészség elleni bűntettek és vétségek is felvétetnek ide : a Büntető Törvénykönyvnek vonatkozó fejezete, amelynek tartalmát méltóztatik ismerni. A másik módosítás az, hogy a csalárd bukás bűntettéhez a vétkes bukás vétségének esetei is felvétettek. Nyíltan megmondom, hogy ennek a felvételnek nem voltam barátja, de minthogy magam is érzem és látom azt, hogy az 1. § első bekezdése szerint természetesen csak azokban az esetekben lehet alkalmazni a botbüntetést, amikor ezek a motívumok tényleg felmerülnek, amelyek tehát a vétkes bukás vétségének eseteiben a legritkább esetben fognak felmerülni, épen ezért ezt veszélyesnek nem tartom. Az árdrágító visszaélés bűntetténél az eddigi szöveg, amely a tervezetben volt, szélesebb volt, mint az eredeti árdrágításról szóló törvényben lévő szöveg. Minthogy erre vonatkozólag megint kisgazdatársaim részéről merültek fel észrevételek, ezeket honorálni kívántam és épen azért visszaállítottam a szövegnek azt az értelmét, amelyet az eredeti törvényben annak idején a- törvényhozás elhatározott. Minthogy azonban ez jogilag helytelenül volt megszövegezve, ugy t. i., hogy ez a szövegezés lehetetlenné tette annak a törvénynek végrehajtását, épen azért jogászilag szövegeztük meg azt, amikor azt mondtuk, hogy: »az árdrágító' visszaélés bűntettének és vétségének eseteiben, amennyiben a terhelt árdrágítással üzletszerűen foglalkozik«. Azt hiszem, ez minden képviselőtársamat megnyugtathatja a tekintetben, hogy a biró semmi esetre sem fogja üzletszerűségnek tekinteni azt, amire a képviselőtársam is utalt, ha valaki pl. megveszi azt a fát, és. aztán beviszi a városba s csak annyiért adja el, amennyi az ő fuvarköltségének, az ő munkája díjának megfelel. A biró mérlegelni fejgja, hogy ő tényleg a tisztességes polgári hasznot számitotta-e fel a fennforgó viszonyok, sőt a helyi viszonyok szerint is vagy nem. Szóval az ilyent semmi- esetre sem lehet árdrágítónak 12*