Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-93
60 A Nemzetgyűlés 93. ülése 1920. arról, (Halljuk! Halljuk!) hogy a nyugodtságot és a mérsékletet képviseltem. Méltóztassanak most megengedni, hogy ezen viselkedésemre való ' hivatkozással ezekben a nehéz időkben rövid pár percre igénybe vegyem a t. Ház szives türelmét. (Halljuk! Halljuk!) Engem egy közönséges politikai hajsza áldozatául szemeltek ki szűkebb hazám, illetőleg az ahhoz csatolt egyes területrészek részéről. Ott egy hajszát inditottak ellenem, amelyet talán már néhány hónappal ezelőtt, illetőleg még a választások előtt megkezdettek, d« vártak a dolgokkal azért, hogy én később az ottani és uralmon lévő egyes társadalmi klikkekkel vagy rendszerekkel szemben milyen magatartást fogok tanúsítani. Ugy látszik azonban, hogy bizonyos vonatkozásokban nem tetszett nekik az én politikai viselkedésem, s épen ebből kifolyólag — bogy épen a tiszántúli választásokra hivatkozzam — ezt a hajszát tovább folytatták. Most aztán olyan értelemben óhajtották velem szemben befejezni, hogy egy kaszinónak az elnöksége teljesen valótlan, ferde és különféle álkövetkeztetések alapján bizonyos jelentést terjesztett ellenem a kaszinó választmánya elé, amely ott az én kizárásomat határozta el, azzal az indokolással, hogy én azáltal, hogy az 1918. év végén , az akkori kormánytól a főispán-kormánybiztosságot vállaltam, ezáltal csatlakoztam a destruktiv irányzathoz, s hogy később, állitólag a szovjet-diktatúra alatt is, nem tudom, ő szerintük, milyen magatartást tanusitottam. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Én az őszi forradalomban egyáltalában semmi néven nevezendő részt nem vettem. Annak idején pedig, amikor egy felvidéki törvényhatósági város részéről deputációk kértek engem fel a főispán-kormánybiztosi állás elvállalására, hazafias kötelességemnek tartottam azt, hogy a cseh megszállás előtt álló városban ezt az állást elfoglaljam, hogy mentsem még ott azt, ami menthető a csehekkel szemben, ami talán némileg sikerült is. Itt vannak Bart.oss János t. barátom, Beniczky Ödön volt minister ur, itt vannak többen a t. Ház tagjai közül, akik akkor, azokban a nehéz időkben, hasonlókép vállalkoztak ilyen megbizatásokra, s azt hiszem, sem részükről, de azt hiszem, az én részemről sem vette idáig senki rossz néven azt, hogy akkor hazafiságból, a magyar nemzeti eszme érdekében, ilyen megbizatásokra vállalkoztam. A másik vád az, miszerint azt mondják, hogy a ' proletárdiktatúra alatt nem tudom milyen magatartást tanusitottam. A legteljesebb és legtisztább lelkiismerettel állithatom azt, hogy már a Károlyi-rezsim utolsó idejében, s még inkább később, amikor a proletárdiktatúra kitört, aktiv ellenforradalmi mozgalmaknak voltam tevőleges részese s ilyen megbízatásban akkor engem itt üldöztek és le akartak tartóztatni. évi augusztus hó 27-én, pénteken. Különben is én ezen ellenforradalmi megbízatásból még április végén szöktem át a Tiszán s a demarkációs vonalon és május közepétől Szegeden szolgáltam a keresztény és nemzeti irányzatot. Azok, akik ott velem együtt jelen voltak, hasonlókép tanúbizonyságot tehetnek ottani viselkedésemről. T. Nemzetgyűlés ! Ezeket az eseteket, illetve az ellenem indított hajszát az egyesült keresztény nemzeti kisgazda- és földmivespárt intézőbizottságához bejelentettem, magam ellen vizsgálatot kértem, s feltétlenül hiszem, hogy a vizsgálat engem igazolni fog s részemre a párt az elégtételt megadni szíveskedik. Kérem a t. Házat s annak igen t. tagjait, hogy addig, amig ez a vizsgálat befejezve nem lesz, méltóztassanak rólam való véleményüket és elhatározásukat függőben tartani. (Általános helyeslés.) Elnök : Lingauer Albin képviselő ur a házszabályok 223. §-ára való hivatkozással a házszabályokhoz szót kér. A szó őt megilleti. Lingauer Albin : T. Nemzetgyűlés ! Tegnap az ülés végén, abban a hirtelen kavarodásban egy kellemetlen közbeszólás ütötte meg a fülemet, amely, azt hiszem, az elnök urnák a figyelmét elkerülte, mert lehetetlennek tartanám, ha ez a közbeszólás az ő figyelmét el nem kerülte volna, hogy akkor az megjegyzés nélkül maradt volna. A honvédelmi minister ur ugyanis (Halljuk ! Halljuk !) egy bizonyos jegyzőkönyv felolvasását helyezte kilátásba, amely egy félreértés következtében olyan színben állítódott be, mintha abban képviselők is érdekelve lettek volna. A honvédelmi minister ur ezen kijelentésénél közbekiáltások hangzottak el : Halljuk a jegyzőkönyvet ! Ugyanekkor * a belügyi államtitkár ur közbekiáltott : Rendőröket kell hivatni és le kell csukatni az illető képviselőt! (Zaj.) Szilágyi Lajos : így beszél egy államtitkár ! (Mozgás.) Lingauer Albin : Nekem csupán annyiban van ehhez hozzászólnivalóm, hogy épen tegnapelőtt hallottuk, ugyanennek az odiózus Tiszapernek tárgyalása során, azokat a következményeket, amelyek a rendőrség helytelen politikai felfogásából fakadtak ki, és ugyanekkor megtörténik itt a Nemzetgyűlés szine előtt, hogy a rendőrség főnöke, a belügyminister helyettese, a belügyi államtitkár ur ezt a megjegyzést teszi. Ebből nagyon helytelen következtetéseket vonhatnak le a jövőre nézve elsősorban magának a rendőrszemélyzetnek tagjai, és ezért kérném az elnök urat, méltóztassék a Ház nevében intézkedni, hogy a belügyi államtitkár urnák ez a Képviselőház tekintélyét, sőt a mentelmi jogot sértő... (Ellenmondások a jobbóldalon.) Bottlik József: Ugyan kérem! Ez már személyeskedés. Lingauer Albin: Ez személyeskedés? Bottlik József : így nem lehet beszélni. (Zaj és ellenmondások a baloldalon.)
