Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-110
550 A Nemzetgyűlés 110, ülése 19. h évi szept. hó 24-én, pénteken. képviselőválasztások alkalmával konkrét ígéretet is tett arra, hogy földhöz juttatja őket, tehát csak következetesek maradunk, ha kérjük, hogy legalább a végrehajtási utasításba ezek a kategóriák is felvétessenek. Sőt én tovább mentem volna a törvényben és ír agában a törvényben szabályoztam volna a haszonbér összegét is, illetve azt, hogy mit tartozik fizetni az a földnélküli haszonbér címén. Milcsevics János: A vételárat is! (Mozgás jobbfelől.) Szilágyi Lajos: En kimondottam volna a törvényben azt, hogy a haszonbérlő a valóban beszedett terméshozam egy bizonyos hányadát fizesse mint haszonbért a tulajdonos kezéhez, és kimondottam volna magában a törvényben azt, hogy az adók és köztartozások a tulajdonost, illetve főhaszonbérlőt terhelik. Mindebből látható, hogy én a nagy földbirtokreform egy részét, a haszonbérletekre vonatkozó részét szakítottam volna ki, mint önálló egészet tárgyaltam volna most le, és azt iktattam volna most törvénybe. Ennek semmi akadályát nem láttam volna, sőt ez azon üdvös hatással járt volna, hogy kipróbáltuk volna a nagy földbirtokreformnak ezt a részét és a szerzett tapasztalatokat felhasználhattuk volna a nagy földbirtokreformjavaslat tárgyalása alkalmával. Griger Miklós: Néhány hét múlva lesz, nincs arra idő S Szilágyi Lajos : Igaz, hogy részletekbe mentem volna ezzel, de igenis, részletekbe is megyek azért, hogy ezzel is. kiküszöböljem a vitás kérdéseket, a-pereskedést. Lehet, hogy az én javaslatom kevés földhöz juttatta volna némely vidéken,a földnélkülieket, de legalább az biztos lett volna, ahhoz tényleg hozzájutottak volna s ez valami lett volna, mert sokkal gyorsabban jutottak volna hozzá. Azonfelül ez megoldotta volna azt a kérdést is, hogy felszerelt, kellően beinstruált birtokokat most az utolsó héten, a gazdasági év kezdete előtt egy pár nappal, egyszerűen elvegyünk, ami lehetetlen. En most a kishaszonbérletek alakításánál nem kutattam volna a földbirtok eredetét, és pedig azon okból, mert épen annak a megállapítása, hogy ki, mikor, hogyan jutott valamely földbirtokhoz, hosszsdalmas eljárást igényel és csak kitolja annak lehetőségét, hogy az emberek földbirtokhoz juthassanak (Mozgás.) és a vetési és egyéb gazdasági munkálatokat megkezdjék. Hogy a közszolgálati alkalmazottaknak, kisiparosoknak és nyugdijasoknak is adtam volna kis haszonbérletet, erre okul szolgál maga a háború, amelyben ők is részt vettek, okul szolgál a forradalom, amelynek káros hatásai az egész vonalon érvényesültek, okul szolgál a nemzeti hála lerovása, amellyel velük szemben is tartozunk,-okul szolgál a szociális béke helyrehozatalára irányuló törekvésünk is, mert az, ami a forradalom alatt történt, őfelettük sem ment el nyomtalanul, Végül pedig nem lehetünk egyoldalú agráremberek, A szükség is parancsol, tehát a törvénynek is parancsolnia kellett volna e tekintetben. Nem egyes esetekről, nem halasztást nem tűrő sürgős esetekről kellene hát beszélni, — amint ez magának a törvényjavaslatnak címében van —- hanem arrói kellene beszélni, hogy az egész vonalon, az ország majdnem minden falujában, ahol csak bérletet kérnek mindenütt, segíteni akarunk. És itt nem kell sokat gondolkoznunk, mert itt likvidálni kell először a háborút a nemzeti hála lerovására, (lyaz I Ugy van ! jobbfelöl,) másodszor pedig likvidálni kell a forradalmakat a szociális béke helyrehozatalára. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a bah és a szélsőbaloldahn.) Itt tehát adni és áldozni kell. En magában a törvényjavaslatban határozottan kimondtam volna, hogy minden földbirtokos, aki birtokát most az ősz folyamán bérbe akarja adui és minden haszonbérlő, aki haszonbérletét most ősszel egészben vagy részben albérletbe szándékozik adni, köteles ezt a községi elöljáróságnak bejelenteni, amely viszont tartozik az ilyen kiadó területeket átvenni és a földnélküliek, illetőleg a kérelmezők között széjjelosztani. Én határozottan megmondtam volna a a törvényben, hogy minden haszonbérlő, akinek száz katasztrális holdnál nagyobb szántóföld-bérlete van, köteles ennek bizonyos hányadát a községi elöljáróságnak egy esztendőre és szintén a földnélküliek használatára átadni.., Griger Miklós: Ugy van! Ugy van! Szilágyi Lajos : ... és ebből merítettem volna azt a területet, amely szükséges arra, hogy a földnélküli kérelmezők igényei kielégíttessenek. Csak ha ez nem lett volna elég, akkor nyúltam volna én a saját kezelésben gazdálkodó földbirtokosok birtokához és ott is a kisbirtokot egészen érintetlenül hagyva, a középbirtokot nagyon kis százalékban érintve vettem volna igénybe, és csak a nagybirtok lett volna az, amelyet megnyirbáltam volna azon célból, hogy belőle a községi elöljáróság a földnélküliek szamára szántóföldterületeket hassonbérbe adjon. (Helyeslés jobbfelől.) Én igenis, magában a törvényjavaslatban határozottan felsoroltam volna azokat, akik a törvény alapján haszonbérleteket kérelmezhetnek, és itt egyetértek az igen t. előadó ur által felhozott azon sorrenddel, hogy első sorban a hadirokkantak, második sorban a hadiözvegyek, harmadik sorban a felnőtt hadiárvák, negyedik sorban a mezőgazdasággal foglalkozó, földnélküli, önjogu férfimunkások részesüljenek ebben. Ezzel a sorrenddel eddig egyetértek, de nem 'értek egyet azzal, hogy ebből kimaradnak más olyan kategóriák is, amelyek joggal számítottak arra, hogy ez a Nemzetgyűlés őket is haszonbérlethez juttatja. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek alatt értem elsősorban a föld nélküli közalkalmazottakat, másodsorban érteni a földnélküli kisiparosokat, harmadsorban a nyugdíjas közalkalmazottakat és a nyugdíjas hivatásos katonákat. Ezek legnagyobb részének a legtöbb nemzetgyűlési tag a
