Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

A Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szept. hó 24-én, pénteken. 551 bár agrárpárt tagjai vagyunk és igenis a kisiparosokat, közszolgálati alkalmazottakat, nyugdíjas közszolgálati alkalmazottakat és katonatiszteket is kötelességünk olcsó és kis haszonbérletekhez juttatni. Hogy a terméshozam hányadával fizettettem volna a haszonbért, ez onnan ered, hogy nem akarok pert, vitát, huzavonát és nem akarom azt seoa, hogy mikor a földnélküli szegény pénztelen embernek egy esztendőre földet adok, v akkor azt kitegyem egy bizonytalan gazdasági év minden eshetőségének, mert ha bekövetkezik az, hogy a mostani gazdasági év is rossz lesz, "akkor semmi eredmgnyt nem értünk el abban a tekintetben, hogy a szociális békét helyrehozzuk és az embereket kielégítsük. Ma az a helyzet a legtöbb vidéken, —• azon a vidéken is, amelyen a múlt héten lent jártam — hogy a legtöbb birtokos és a legtöbb főhaszonbérlő várt, hogy mi fog történni, mi lesz a földbirtokreformmal ; nem sietett tehát bérbeadni bérbeadandó földjét, aminek következtében rendkívül sok birtok van közvetlenül a haszonbérbeadás előtt.. Az én \éleményem szerint a törvénynek elsősorban ezekre kell rátennie a kezét. E huzavona közben, amikor halasztotta a tulajdonos is, halasztotta a földet kérő földnélküli is a megegyezést, lehetetlen feltételeket szabtak némely vidéken a földnélküliek számára. Griger Miklós : Ugy van ! Ugy van ! Szilágyi Lajos : Itt nyilvánosan is meg kell bélyegeznem pl. azt az eljárást, hogy Bihar megyében az egyik káptalani birtoknál azt követelték, hogy a földnélküliek 250.000 koronát kaució gyanánt tegyenek le. Én kérem a t. földmivelésügyi minister urat, hogy a végrehajtási utasításban méltóztassék határozottan kimondani, hogy semmiféle kaució letételére ezek a földnélküliek nem kötelezhetők. Drozdy Győző: Szabolcsban 40.000 koronát kérnek ! Szilágyi Lajos : A másik feltűnő és szerintem ogtalan követelés az, hogy a legtöbb birtokos egyetemleges felelősséget követel a földnélküliektől. Tisztelettel kérem, méltóztassék kimondani a végrehajtási utasításban, hogy az egyetemlegességki legyen zárva, aminthogy a nagy földbirtokreformjavaslatnál az ingatlanok feldarabolásánál ez az elv tulajdonképen már ki is van mondvi. Yégül kérem az igen t. földmivelésügyi minister urat, méltóztassék a végrehajtási utasításban azt is kimondani, hogy mindazok a kis haszonbérletek, amelyek az előző ministeri rendeletek alapján alakíttattak, az 1921 október 1-én kezdődő gazdasági évre is meghagyassanak azok kezében, akik azt a ministeri rendelet alapján megkapták. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennek a tárgyalásnak előzménye is, ismétlem, a háború volt és azt kívánjuk likvidálni, de közbejött még a Károlyi-korszak is, amidőn földet ígértek, de nem adtak. (Ugy van! Ugy van !) Közbejött még az is, hogy Magyarország megszállott részein már történtek ilyen földosztások, haszonbérletekhez is juttatták több helyen az embereket, sőt öröktulajdonba is bocsátottak területeket. Ezeknek a hire, igenis, megérkezett már ide a szűkebb Magyarország területére is és annál inkább fel van csigázva a várakozás, de különösen felcsigázta a várakozást az a választási agitáció, amely legutóbb lejátszódott és amely különösen a tiszántríli vidéken érezteti most káros hatását. Már egyszer itt a Nemzetgyűlés szine előtt rámutattam arra, hogy mily káros következményekkel járt az, hogy a tiszántúli választásokon a búza árát bevitték a választási agitációba (Ugy van! Ugy van!) s mikor azután a termésrendelet kiadatott, akkor mindenki az egész vonalon elégedetlen volt, mert a választások alatt félrevezették, olyan kilátásokkal kecsegtették, melyeket semmiféle törvényhozás sohasem tudna a számukra biztosítani. Sok tekintetben igy van ez a földbirtokreformmal is ; itt is nagyok a várakozások. Henzer István : Ingyen ígértek földet sok helyen ! Szilágyi Lajos : De minél jobban késünk, annál nagyobbak lesznek az igények és alig hiszem, hogy akkor majd ugy tudnók ezt a nagy problémát megoldani, hogy az egész vonalon megelégedést keltsen. Ismétlem, hogy a megoldásnak azt a módját, hogy egyszerű felhatalmazási törvényjavaslatot alkossunk, nem tartom épen a legszerencsésebbnek. En a részletekbe is belementem volna és parancsoló módban kifejezve állapítottam volna meg, hogy ki tartozik földet adni és kinek tartozunk mi földet kiosztani. Ha azonban a törvényhozás bölcsessége másként fog határozni, annak természetesen én is alávetem magamat. Fentartom magamnak azt a szerencsét, hogy a részletes tárgyalás alkalmával egy-két szakasznál még módosítást nyújtsak be. Egyébként a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes vita alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Kálmán István! Kálmán István: T. Nemzetgyűlés ! Annak a rendkívül nagy horderejű és közgazdasági életünket teljesen átalakító' törvényjavaslatnak az előhírnöke ez a kétszakaszos törvényjavaslat, amelyet a magam részéről teljesen indokoltnak és helyesnek tartok. Nem hiszem, hogy akadna egyetlenegy tagja is ennek a Nemzetgyűlésnek, akit őszinte örömmel ne töltene el e törvényjavaslat benyújtása. De még azok sem vehetik ezt sérelemnek, akik az ország közgazdasági életét átalakító törvényjavaslatnál bizonyos tekintetben egyéni érdekükben lesznek érintve, Hiszen egy országnak érdeke, hogy hozzásimuljon az európai közgazdasági élethez és általában az európai népek átalakuló politikájához, és ezért nem szabad kicsinyeskedni még akkor sem, ha a reformok az em Derek egyéni érdekét érintik,