Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

A Nemzetgyűlés 110, ülése 1920. évi szept. lió 24-én, pénteken. 549 ezt a földreformról szóló törvényjavaslatot minél előbb törvényerőre emeljék, Griger Miklós : Nem engedjük ! Különben megbuktatjuk a kormányt azonnal l (Mozgás a jobboldalon ; felkiáltások : Nem kell félni !) Elker­getjük, ha nem csinálja. (Mozgás.) Gyömörey György : Én annak ellenére, hogy választóimnak semmi Ígéretet nem tettem, csak azt, hogy hazamat hiven és becsületesen fogom szol­gálni és -kizárólag a közérdek fog törvényhozói működésemben vezetni, mégis lelkiismeretemet nyugtatom meg, amikor a t. Nemzetgyűlés minden egyes tagjához azzal a kérelemmel fordulok, hogy ne szűnjenek meg egy pillanatig sem követelni és minden eszközt megragadni, hogy a kormány a. földbirtokreformról szóló földbirtokjavaslat le­tárgyalására utasittassék. (Helyeslés.) Az igen t. földmivelésügyi minister urat pedig' kérem, legyen kegyes egy megnyugtató nyilatkozatot tenni az­iránt ... . Griger Miklós : Nagyon helyes l Gyömörey György : . . . hogy ennek a törvény­javaslatnak törvényerőre való emelkedése egy pillanatig sem fogja késleltetni a földbirtokreform­ról szóló .törvényjavaslat tárgyalását. (Általános helyeslés és taps.) Ha ezt a nyilatkozatot megteszi & minister ur, akkor én megnyugvással fogadom el a tárgyalás alatt lévő javaslatot és csak a 4. §-nál -leszek bátor némi, a lényegbe nem vágó módosítást tenni. (Helyeslés.) '. A minister ur megnyugtató nyilatkozatát várva és remélve, a törvényjavaslatot általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt az előttem szóló t. képviselőtársam fejtegetéseire az igen t. földmivelésügyi minister ur nyilatkoz­nék, én is foglalkozni kivánok azokkal annyiban, hogy mi, akik a Nemzetgyűlés ezen az oldalán ülünk, akik a kisgazda- és f öldmivespárt programm­jával kerültünk ide ezekbe a padsorokba, azon a véleményen vagyunk, hogy a földbirtokreform a párt alapja, (Igaz! Ugy van! jóbbfelől) & föld­birtokreform elhalasztása a pártprogramra félre ­tétele és a földbirtokreform elmaradása a pártnak halála. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások jobbfelől : Nemcsak a párté, a nemzeté is, az egész országé !) Ebből kifolyólag tehát egy percig sem szűnünk meg szorgalmazni azt, hogy a most megszavazandó törvényjavaslatot a lehető leggyorsabban a föld­birtokreformról szóló törvényjavaslat tárgyalása kövesse. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) És ha már erről beszélünk, t. Nemzetgyűlés, akkor igenis konstatálni kell, hogy ezzel a föld­birtokreformjavaslattal már igy is elkéstünk ­Elkéstünk azért, mert az uj gazdasági év küszöbén vagyunk. Nekem egy másik kérdést kell intéznem az igen t. földmivelésügyi minister úrhoz, t. i. azt, jelentse ki. hogy kicsoda az, aki a földbirtokjavas­lat tárgyalását késlelteti és mi az oka annak, hogy bár már hetek óta megkaptuk a földbirtokreform­törvényjavaslat szövegét, még a mai napig sem került az a földmivelésügyi és a többi érdekelt bizottságok szine elé. (Igaz ! Ugy van !) A földbirtokreform tárgyalásának elhalasztá­sát csak az kívánhatja, aki nem barátja annak, hogy itt konszolidált állapotok legyenek. (Igaz! Ugy van !) Csak az kívánhatja a halasztást, aki le akarja járatni ennek a Nemzetgyűlésnek tekin­télyét, (Igaz ! Ugy van !) csak az halaszthatja ezt a tárgyalást, akinek sötét tervei vannak és aki fel­fordulást akar itt ebben az országban előidézni, a maga saját személyére nézve pedig a zavarosban akar halászni. T. Nemzetgyűlés ! Ha már elkéstünk és most helyre akarjuk hozni ezt a késedelmet, akkor én nem tartom a leghelyesebb módnak azt, hogy most egy felhatalmazási törvényjavaslattal igyekezzünk a kérdést megoldani. A cél az, hogy tényleg már most az ősszel földet adjunk. Ez a törvény azon­ban földet még nem, csak meghatalmazást ad. Ezután még a minister szakközegei fognak dol­gozni, a rendelet még a ministertanács elé fog ke­rülni, ezt a rendeletet még meg fogják szövegezni, ki fogják nyomatni, szét fogják osztatni, a vidé­ken annak végrehajtására hivatott közegek fog­ják azt tanulmányozni, — hiszen amint látom, bizonyos szervek, bizonyos bizottságok fognak alakulni — ezek a bizottságok javaslatokat fog­nak tenni és akkor fog majd valaki — nem tudom, nem ösmerem, hogy ki — dönteni és csak a döntés után jönnek majd a felebbezések, szóval : lesz még tenger vita, tenger felebbezés és pereskedés. (Zaj.) Én ezt a módszert biztosnak és helyesnek nem tartom. Ami időt mi megtakarítunk azzal, hogy nem vitatkozunk és lehetőleg hozzászólás nélkül vagy rövid felszólalások után szavazzuk meg ezt a javaslatot, azt az időt el fogjuk veszí­teni ott, ahol a törvény végrehajtásánál maguk az érdekeltek fognak vitatkozni. Nézetem szerint akkor értünk volna legha­marabb célt, ha a törvényhozás világosan és hatá­rozottan, félre nem- érthető módon megmondta volna magában a törvényben, hogy kinek akar földet adni és kitől akar földet elvenni (Felkiál­tások alfelől; Benne van a törvényben !) azért, hogy a földnélkülieknek adja azt át használatra. Mindezt a legszélesebb körben közhírré kellett volna tenni, hogy félreértés ne legyen. Én* ugy hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy csak akkor érünk el célt,.ha rögtön adunk, mert két­szer ad az, aki gyorsan ad, mint a közmondás mondja és ez különösen érvényesül itt, ahol inkább kevesebbet, csak gyorsan, egyszerűen, utánjárás és pereskedés nélkül kell a földnélküliek számára juttatni. Ez pedig csak ugy lesz lehetséges, ha á törvényhozás a mostani törvényben nem lehető­séget akar teremteni arra, hogy földhöz jussanak a földnélküliek, hanem parancsoló módon, jár el, megparancsolja ezt. Mert ha a magántulajdonba belenyúlok, csak parancsoló módon tehetem azt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom