Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

0. évi szept. hô 24-én, pénteken. 518 A Nemzetgyűlés 110. ülése 192A En a t. nemzetgyűlési tagokat tartom ebben a tekintetben irányadóknak sat. nemzetgyűlési tagokat fel is kérem arra, hogy lia a végrehajtási utasításra nézve valami gondolatuk, tervük van, amit jónak tartanának, vagy ha esetleg olyasmi van a tervezetben, amit kihagyandónak tartanának, ugy én szivesen rendelkezésére állok minden egyes nemzetgyűlési képviselőnek. Tessék hozzám fordulni, de rövidesen, mert gyorsan ki kell adni a rendeletet, s én, amit csak lehet a közügy érdekében, mindent figyelembe akarok venni, mert a Nemzetgyűlés akaratát akarom képviselni ennél a földreformnál. (Elénk helyeslés.) Akkor, amikor mi igy igazán hazafias érzésből, minden magánérdektől eltekintve — hiszen ebben a Nemzetgyűlésben talán egyetlen- i egy tag* sincs, aki a földreform révén földhöz juthatna — nem magunknak csináljuk meg ezt a földreformot, hanem a népünknek, (Elénk helyeslés.) tehát, amikor igy a legnagyobb jószándékkal — mint az előbb is jeleztem —

; igazán szivből-lélekből, a keresztény vallás parancsai szerint, (Elénk helyeslés.) a szeretet törvénye alapján akarunk földreformot csinálni, (Elénk helyeslés és taps.) akkor megujitom azt az 1910-ben a kép visel őházban tett kijelentéser met, amidőn először mutattam be a kisgazdapártot itt a Házban, hogy a kisgazdapárt nem azért jött, hogy sebet üssön, hanem azért, hogy sebeket gyógyítson. Mi is ezt a törvényjavaslatot, ezt a birtokreformot nem sebütés céliából hozzuk ide, nem akarunk sebeket ütni azokon sem, akiknek most a kezükön van, hanem sebeket gyógyitani akarunk. A sebek nagyok, de gyógyíthatók. Ennek a Nemzetgyűlésnek a kezében van az alkalom, a hatalom, a mód, az orvosság, hogy gyógyítson. Ezt a Nemzetgyűlést én jó orvosnak, alkalmasnak tartom arra, hogy gyógyítson és munkáját elvégezze. Ebben a hitben és reményben hoztam ide ezt a törvényjavaslatot és kérem a t. Nemzetgyűlést ennek a törvényjavaslatnak elfogadására. (Hosszantartó helyeslés, éljenzés és taps.) Elnök." Szólásra ki következik? Kontra Aladár jegyző: Gyömörey György. Gyömörey György: T. Nemzetgyűlés! Azon az elvi állásponton vagyok, hogy törvényjavaslatokhoz, amelyeket alkalmasaknak tartunk arra, hogy az ország újra felépítéséhez hozzájáruljanak, hogy a szociális béke, megteremtésében hasznos. szolgálatot tegyenek es hogy ennek a sok katasztrófától meggyötört népnek az életét jobbá, elviselhetőbbé tegyék, hogy az ilyen törvényjavaslatokhoz, amelyeket elfogadhatóknak és alkalmasaknak találunk, nem szólok hozzá, ha csak uj anyagot, uj ideát nem akarok a vitába vetni, hogy megváltoztassam ezzel az .uj ideával a felfogását a Nemzetgyűlésnek. Azt tartom ugyanis, amikor ennek a Nemzetgyűlésnek oly rendkívül sok feladatot kell megoldania, amikor a törvényjavaslatoknak egész halmaza fekszik már előttünk és vár letárgyalásra, hogy akkor nekünk csak azért, hogy beszéljünk, nem szabad felszólalnunk. Nem szabad felszólalnunk tehát akkor, ha nem tudunk egy űj ideát adni, amely azt a törvényjavaslatot jobbá és alkalmasabbá teszi arra, hogy ennek az országnak a konszolidációját előmozdítsa. (Helyeslés.) í. Nemzetgyűlés I Én tehát nem akarok uj ideákat beledobni a vitába, nem is akarok bővebben foglalkozni a törvényjavaslattal, nem akarom azt bírálat tárgyává sem tenni, sőt óvakodom ettől, mert attól félek, hogy ha ezt a törvényjavaslatot bonckés alá venném, ha azt szigorú kritika tárgyává kellene tennem, ha vizsgálnám azt, hogy mennyiben illeszthető be ez a törvényjavaslat a mi jogrendszerünkbe, hogy mennyiben ad ez a törényj avaslat a mindenkori földmivel és ügyi ministernek egy olyan kivételes hatalmat, amelyet, na nem a közérdek szempontjából híven és becsületesen alkalmaz, akkor ahelyett hogy elégedettséget és megnyugvást hozna, csak az elégületlen ségnek és a nyugtalanságnak a magvát hintené el, akkor hosszan kellene beszélnem. Nem teszem bírálat tárgyává ezt a törvényjavaslatot, hanem elfogadom azt, mert meg vagyok győződve, hogy ez a törvényjavaslat a szociális békét, a szociális békének helyreállítását szolgálja és ugy vagyok rheggyőződve, hogy a földművelésügyi minister ur mindig a közérdeket fogja szem előtt tartani akkor, amikor ezzel a kivételes hatalommal-él, amellyel őt a Nemzetgyűlés ebben a törvényjavaslatban felruházza, hogy tehát ezt a kivételes hatalmat mindig a közérdek szempontjából fogja gyakorolni. • Ha annak dacára, hogy, mint beszédem elején mondottam, csak olyan törvényjavaslatoknál tartom megengedhetőnek a magam részéről a felszólalást, ahol azt a törvényjavaslatot jobbá vagy alkalmasabbá akarom tenni, mégis felszólalok, ennek oka az, hogy ennek a törvényjavaslatnak a 4. §-a engem bizonyos tekintetben gondolkpzóba ejtett és súlyos aggodalmat keltett bennem. Ez a 4. § ugyanis azt mondja, hogy (olvassa) : »Ez a törvényjavaslat kihirdetése napján lép életbe és — amennyiben a törvény mást nem rendel — életbelépésének napjától számított egy évig marad hatályban.« Nekem aggodalmaim vannak a tekintetben, hogy az ebben a 4. §-ban lefektetett határidő és az ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedésével beálló megkönnyebbülés, feszültségcsökkenés és az a körülmény, hogy a képviselőtársaim által a választóiknak tett Ígéretek egy része ennek a törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedésével be lesz váltva, el fogja odázni annak az alaptörvénynek, a földbirtok helyes megoszlásáról szóló és megalkotandó törvénynek törvényerőre emelését, el fogja odázni annak tárgyalásra való kitűzését, mert hiszen •— mint mondottam i

— megszűnik a feszültség és megszűnik az a — hogy ugy mondjam — sarkalása az egyes képviselőknek a választóik részéről, (Felkiáltások : Nem szűnik meg !) amely kényszeríti őket arra, hogy