Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

A Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szept. hó 24-én, pénteken. 543 lezett vállalatok vagy egyletek tulajdonában lévő ingatlanok, végül 4. azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosát az állam ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt, vagy mint katonát szökés miatt jogerősen elitéltek. 5. Bármely nagy­birtok, de elsősorban azok a nagybirtokok, ame­lyek az 1914. évi július hó* 28. napját megelőző 30 éven belül élők közti jogügylettel, vagy ár­verésen gazdát cseréltek. 6. Olyan közép- vagy kisbirtokot, amelyek korlátolt forgalmúak, vagy amelyek az 1914. évi július hó 28. napját meg­előző 30 éven belül élők közti jogügylettel, vagy árverésen gazdát cseréltek. Amennyiben a nyomasztó lakásínség eny­hitésére alkalmas igénybevehető más terület egyáltalában nem volna, kivételesen bármely közép- vagy kisbirtokból is igénybevehető, de csak annyi, amennyi a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, továbbá a mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső önjogu férfimunkásoknak, vagy ilyen törpebirto­kosoknak szükséges. Ilyen esetben azonban, amennyiben ilyen ingatlan vétetnék igénybe, csak annyiban vehető igénybe, amennyiben a kisbirtokosnak vagy törpebirtokosnak a végle­ges reform törvényerőre emelése alkalmával má­sutt megfelelő nagyságú földbirtok fog rendel­kezésére bocsáttatni. Az olyan be nem épitett belsőség, amely parlagon hever, vagy amely ki­zárólag szántóművelés alatt áll, szintén igény­bevehető a házhelyekre szükséges területekhez, de csak a földmivelésügyi minister előzetes hoz­zájárulásával. Olyan ingatlan, amelynek tulajdo­nosahadirokkant, hadiözvegy, hadiárva^ földmű­ves, közszolgálati alkalmazott, vagy hivatásos katona, vagy ilyennek a házastársa, csak kivé­telesen indokolt esetben vehető igénybe. Ha a tulajdonosnak nem egész földbirtoka vétetnék házhelyek céljából igénybe, abban az esetben az igénybevehető területek kijelölésé­nél figyelemmel kell lenni arra, hogy a meg­maradó rész továbbra is rendelkezésének meg­felelő módon legyen megművelhető. Az igénybe­vételnél az a cél, hogy lehetőleg magánügye­tekkel legyenek elintézlietők a vitás esetek. Csak azokban az esetekben, amidőn magánügyletek­kel nem volnának elintézlietők és nem lennének a szükséges házhelyek megszerezhetők, abban az esetben az igénybevehető területeket a hely­színén bizottságok fogják kijelölni, amely bizott­ságok elnökét, miként említettem, az illetékes törvényszékek elnöke fogja a saját hatásköre alá tartozó birok közül kijelölni. Ha az igénybeveendő területnek az ellen­értékre vonatkozólag megállapodás a felek közt nem jöhetne létre, bármely okból, abban az esetben a vételárat vegyes bíróság fogja meg­állapítani. A vegyes biróság oly módon alakul meg, hogy annak az elnöke természetesen biró, tagjai pedig egy biró és két szakértő, akiknek egyikét az igénybevevő, másikát pedig az ingat­lan tulajdonosa jelöli ki. Ami mármost a felhatalmazás második irányát, a kis haszonbérletek alakítását illeti, ott ebből a célból igénybevehető bármely nagy­birtok vagy bármely haszonbérlet, és kötelezhető bármely nagybirtokos vagy bármely haszonbérlő, hogy az általa kezelt mezőgazdaságilag művelt területből akkora területet, amekkorának elvo­birtok többi részén az okszerű gazdál­kodást meggátolja, a törvényjavaslat alapján méltányos haszonbérért átengedjen. A méltányos haszonbér olymódon állapíttatnék meg, hogy az 10°/o-nál magasabb ne legyen annál az összeg­nél, amennyi a tényleges haszonbérlő által fize­tett haszonbérből az alhaszonbérletbe adott területre — annak minőségét is igénybevéve — tényleg esik. Kis haszonbérletet a törvény alapján csak a hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadi­árvák, vagy mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogu férfimunkások, illetve ilyen törpe­birtokosok kaphatnak. De ezek is csak akkor, ha a megélhetésük­höz szükséges földhöz másként önhibájukon kivül jutni nem tudnak. A legfontosabb rendel­kezés azonban az, amely a földmivelésügyi ministeriumnak adandó felhatalmazásnak kor­látját is képezi egyúttal, hogy t. i. ilyen, a törvény alapján adandó kishaszonbérlet két ka­tasztrális holdnál nagyobb területű nem lehet. Súlyos jogi aggályok merültek fel a tör­vényjavaslattal kapcsolatban abban a tekintet­ben, hogy a földmivelésügyi ministert a tör­vényjavaslat alapján megillető meghatalmazás igen általános természetű és részben a magán­tulajdont is érinti. De a bizottságnak ezeket az aggályait eloszlatta egyrészt a törvényjavaslat­nak már több izben hangoztatott célja, más­részt a sürgősség, továbbá az a körülmény, hogy a törvényjavaslat a földmivelésügyi minis­ternek csak abban az esetben adja meg a be­avatkozás jogát, ha azt tényleg a közérdek kö­veteli meg, és különösen az a körülmény, hogy a Nemzetgyűlés magát a földbirtokreform meg­oldását is annak a kezébe tette le, akinek a Nemzetgyűlés a meghatalmazást ezen rendkívüli intézkedésekre ezidőszerint megadni óhajtja. Ami mármost azokat a módosításokat illeti, melyeket a bizottság a földmivelésügyi minister ur által a Ház elé terjesztett eredeti java­laton eszközölt, legyen szabad kitérnem azoknak indokolására, A bizottság szükségesnek tartotta, hogy a törvényjavaslat 2. §-a után uj 3. §-t illesszen be, még pedig a következő szövege­zéssel (olvassa) : »Aki a jelen törvény és az ennek alapján kibocsátandó ministeri rendelet ellenére, vagyis nem az azokban megállapított eljárás szerint, hanem önkényesen vesz földet birtokba, az sem a jelen törvény alapján, sem pedig a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről alkotandó törvény alapján nem részesíthető sem házhelyben, sem kishaszonbér­letben, sem földbirtokban«. (Helyeslés a jobb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom