Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

A Nemzetgyűlés 110. ülése 1920. évi szept. hó 24-én, pénteken. 543 lezett vállalatok vagy egyletek tulajdonában lévő ingatlanok, végül 4. azok az ingatlanok, amelyek tulajdonosát az állam ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt, vagy mint katonát szökés miatt jogerősen elitéltek. 5. Bármely nagybirtok, de elsősorban azok a nagybirtokok, amelyek az 1914. évi július hó* 28. napját megelőző 30 éven belül élők közti jogügylettel, vagy árverésen gazdát cseréltek. 6. Olyan közép- vagy kisbirtokot, amelyek korlátolt forgalmúak, vagy amelyek az 1914. évi július hó 28. napját megelőző 30 éven belül élők közti jogügylettel, vagy árverésen gazdát cseréltek. Amennyiben a nyomasztó lakásínség enyhitésére alkalmas igénybevehető más terület egyáltalában nem volna, kivételesen bármely közép- vagy kisbirtokból is igénybevehető, de csak annyi, amennyi a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, továbbá a mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső önjogu férfimunkásoknak, vagy ilyen törpebirtokosoknak szükséges. Ilyen esetben azonban, amennyiben ilyen ingatlan vétetnék igénybe, csak annyiban vehető igénybe, amennyiben a kisbirtokosnak vagy törpebirtokosnak a végleges reform törvényerőre emelése alkalmával másutt megfelelő nagyságú földbirtok fog rendelkezésére bocsáttatni. Az olyan be nem épitett belsőség, amely parlagon hever, vagy amely kizárólag szántóművelés alatt áll, szintén igénybevehető a házhelyekre szükséges területekhez, de csak a földmivelésügyi minister előzetes hozzájárulásával. Olyan ingatlan, amelynek tulajdonosahadirokkant, hadiözvegy, hadiárva^ földműves, közszolgálati alkalmazott, vagy hivatásos katona, vagy ilyennek a házastársa, csak kivételesen indokolt esetben vehető igénybe. Ha a tulajdonosnak nem egész földbirtoka vétetnék házhelyek céljából igénybe, abban az esetben az igénybevehető területek kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a megmaradó rész továbbra is rendelkezésének megfelelő módon legyen megművelhető. Az igénybevételnél az a cél, hogy lehetőleg magánügyetekkel legyenek elintézlietők a vitás esetek. Csak azokban az esetekben, amidőn magánügyletekkel nem volnának elintézlietők és nem lennének a szükséges házhelyek megszerezhetők, abban az esetben az igénybevehető területeket a helyszínén bizottságok fogják kijelölni, amely bizottságok elnökét, miként említettem, az illetékes törvényszékek elnöke fogja a saját hatásköre alá tartozó birok közül kijelölni. Ha az igénybeveendő területnek az ellenértékre vonatkozólag megállapodás a felek közt nem jöhetne létre, bármely okból, abban az esetben a vételárat vegyes bíróság fogja megállapítani. A vegyes biróság oly módon alakul meg, hogy annak az elnöke természetesen biró, tagjai pedig egy biró és két szakértő, akiknek egyikét az igénybevevő, másikát pedig az ingatlan tulajdonosa jelöli ki. Ami mármost a felhatalmazás második irányát, a kis haszonbérletek alakítását illeti, ott ebből a célból igénybevehető bármely nagybirtok vagy bármely haszonbérlet, és kötelezhető bármely nagybirtokos vagy bármely haszonbérlő, hogy az általa kezelt mezőgazdaságilag művelt területből akkora területet, amekkorának elvobirtok többi részén az okszerű gazdálkodást meggátolja, a törvényjavaslat alapján méltányos haszonbérért átengedjen. A méltányos haszonbér olymódon állapíttatnék meg, hogy az 10°/o-nál magasabb ne legyen annál az összegnél, amennyi a tényleges haszonbérlő által fizetett haszonbérből az alhaszonbérletbe adott területre — annak minőségét is igénybevéve — tényleg esik. Kis haszonbérletet a törvény alapján csak a hadirokkantak, hadiözvegyek és felnőtt hadiárvák, vagy mezőgazdasággal foglalkozó, önállóan kereső, önjogu férfimunkások, illetve ilyen törpebirtokosok kaphatnak. De ezek is csak akkor, ha a megélhetésükhöz szükséges földhöz másként önhibájukon kivül jutni nem tudnak. A legfontosabb rendelkezés azonban az, amely a földmivelésügyi ministeriumnak adandó felhatalmazásnak korlátját is képezi egyúttal, hogy t. i. ilyen, a törvény alapján adandó kishaszonbérlet két katasztrális holdnál nagyobb területű nem lehet. Súlyos jogi aggályok merültek fel a törvényjavaslattal kapcsolatban abban a tekintetben, hogy a földmivelésügyi ministert a törvényjavaslat alapján megillető meghatalmazás igen általános természetű és részben a magántulajdont is érinti. De a bizottságnak ezeket az aggályait eloszlatta egyrészt a törvényjavaslatnak már több izben hangoztatott célja, másrészt a sürgősség, továbbá az a körülmény, hogy a törvényjavaslat a földmivelésügyi ministernek csak abban az esetben adja meg a beavatkozás jogát, ha azt tényleg a közérdek követeli meg, és különösen az a körülmény, hogy a Nemzetgyűlés magát a földbirtokreform megoldását is annak a kezébe tette le, akinek a Nemzetgyűlés a meghatalmazást ezen rendkívüli intézkedésekre ezidőszerint megadni óhajtja. Ami mármost azokat a módosításokat illeti, melyeket a bizottság a földmivelésügyi minister ur által a Ház elé terjesztett eredeti javalaton eszközölt, legyen szabad kitérnem azoknak indokolására, A bizottság szükségesnek tartotta, hogy a törvényjavaslat 2. §-a után uj 3. §-t illesszen be, még pedig a következő szövegezéssel (olvassa) : »Aki a jelen törvény és az ennek alapján kibocsátandó ministeri rendelet ellenére, vagyis nem az azokban megállapított eljárás szerint, hanem önkényesen vesz földet birtokba, az sem a jelen törvény alapján, sem pedig a földbirtok helyes megoszlását szabályozó rendelkezésekről alkotandó törvény alapján nem részesíthető sem házhelyben, sem kishaszonbérletben, sem földbirtokban«. (Helyeslés a jobb-