Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-110

544 A Nemzetgyűlés 110. ülése 191 oldalon.) Szükségesnek tartotta ezt a bizottság azért, mert hiszen a törvényjavaslat célja a meghatalmazás megadása olyan esetekre, amelyekben kirívó igazságtalanságokról van szó, amelyekben rendkívüli intézkedést igényel maga a közérdek. Ahol tehát előfordulna az, hogy egyesek excesszusokra ragadtatnák magukat, önkényesen óhajtanának ingatlanhoz, földhöz jutni, házhelyet vagy haszonbérletet szerezni, azokra nézve a törvényjavaslat elrettentő példa gyanánt ilyen büntető szankciót állit fel és lehetetlenné teszi részükre azt, hogy ugy ezen törvényjavaslat, mint a végleges földbirtokreformot tárgyazó törvény alapján földhöz juthassanak. A második módosítást illetve pótlást az együttes bizottság a régi 3. §-sal kapcsolatban tette, ahol kifejezetten kimondandónak tartotta azt, hogy jelen törvényjavaslat hatálya kifejezetten egy évben állapittatik meg, amennyiben, igen természetesen, a végleges földbirtokrefomra vonatkozó törvényjavaslat másképen nem intézkedik. Ezekben voltam bátor a törvényjavaslat indokait előterjeszteni. Meg vagyok győződve arról, hogy a törvényjavaslat amellett, hogy a legkirívóbb igazságtalanságokat tényleg orvosolni fogja, módot fog nyújtani a földmivelésügyi ministernek arra, hogy azokban az esetekben, melyeknek orvoslását egyenesen a közérdek követeli meg, tényleg orvoslást is nyújtson. Emellett azonban azt az igen fontos célt is szolgálni fogja, hogy meg fogja nyugtatni a közvéleményt abban a tekintetben, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek tényleg komoly akarata a földbirtokreform megalkotása, sőt hogy mi nemcsak komolyan akarjuk, de komolyan meg is fogjuk valósitani a végleges földbirtokreformot. (Helyeslés a jobboldalon.) Amikor én a törvényjavaslattal kapcsolatban azt a kérelmet terjesztem elő, hogy a törvényjavaslatot annak rendkivüli sürgősségére való tekintettel lehetőleg vitán kivül méltóztassék általánosságbán és részleteiben elfogadni, egyúttal azon óhajtásomnak is kifejezést adok, adja a Mindenható, hogy ez a törvény tényleg el is érje azokat az eredményeket, mely eredményeket tőle várunk, hogy ez a törvény tényleg oly mértékben valósitsa meg a hozzá fűzött reményeket, amilyen jószándék és jóakarat ezen törvény

r megalkotásánál mindannyiunkat vezetett. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Az előadó ur volt szives a javaslatot ismertetni, sőt a javaslat alapján kiadandó végrehajtási utasitást is meglehetősen részletesen felsoroltam a t. Nemzetgyűlés előtt. A magam részéről, tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslat nagyon sürgős, és mert kívánatos, hogy minél előbb letárgyalJ. évi szept. hó 24-én, pénteken. tassék, csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozom. Előttünk fekszik ez a kis, jelentéktelennek látszó törvényjavaslat, de tudatában vagyunk valamennyien annak, hogy ez tulajdonképen egy nagy, mérföldeket jelző határkő, mely messze kiható, uj korszakot jelez. A földbirtok reform gondolata, kivánsága nem uj keletű. Már a régebbi országgyűlések is foglalkoztak vele és követelték a földbirtokreform megvalósítását, de kivitelre, sajnos, nem került a sor. Voltak kívánságok, voltak törekvések, voltak kísérletezések is a földbirtokreform megalkotására, de vagy nem tudták az illetők azt megcsinálni, vagy esetleg nem akarták. (Felkiáltások a jobboldalon : Nem akarták! Megakadályozták!) Azt hiszem, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek a jövő Magyarország kialakulása, léte boldogulása szempontjából legnagyobb horderejű, legnagyobb fontosságú alkotása lesz az, ha a már beterjesztett nagy, valóságos földbirtokreformot is tető alá hozza és végre is hajtja. (Ugy van! a jobboldalon.) De az előadó ur nagyon helyesen jegyezte meg, hogy ennek a nagy földbirtokreformnak az előkészítése olyan nagy körültekintést igényel, olyan, nagy előkészületeket, olyan • részletes munkálatokat von maga után, hogy azok hónapokon keresztül tartottak. T. elődöm azon iparkodott, hogy mindenkit, akit csak érdekel a földbirtokreform tervezete, annak végrehajtása, belevonjon a tárgyalásokba, v minden érdekkör véleményét megkérdezze, a kívánságokat feljegyezze, a kívánságokat feljegyezze, hogy igy alakuljon ki a lehetőség szerint a helyes közvélemény a földbirtokreform tekintetében. Ennek következtében a tárgyalások nagyon soká eltartottak. Most már kész a földbirtokreform tervezete, amikor ily kimondhatatlanul óriási horderejű dologról van szó, nagyon természetes, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása hosszú időt fog igénybe venni, mert azt csak természetesnek tartom, hogy a nemzetgyűlési képviselők mindegyike igyekszik majd ezen törvényjavaslatnál legjobbnak hitt gondolatát, módszerét a törvényjavaslatba lehetőleg bevétetni. Ennek kinyilvánítása és megmagyarázása mindenesetre nagyon hosszú időt vesz igénybe. Mármost mi, akik szívvel-lélekkel Ígértük népünknek, hogy a földbirtokreformot megvalósítjuk és azt végrehajtjuk, oda értünk, hogy a közönség ottkünn türelmetlen —• és el kell ismerni, joga van a türelmetlenségre — . . . Hegedüs György : Joggal türelmetlen ! Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : ... s ezen hosszas tárgyalások s az előkészítő munkálatok hosszadalmassága miatt azt kezdi hangoztatni,. hogy talán nem is oly komoly a szándékunk, mint milyennek a választásokon mondottuk, ebből a szempontból is,, de azért is, mert a törvényjavaslat, amely már be van nyújtva, nem hajtható végre azonnal, ezekre az intézkedésekre pedig a legégetőbben