Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-109

A Nemzetgyűlés 109. ülése 1920. gesség előtt állunk, hogy ha gazdasági életünk a külfölddel kellő összeköttetéseket akar teremteni, akkor kénytelenek vagyunk sürgősen felállítani egy konzuli képesítő intézményt. A gondolat, t. Nemzetgyűlés, hogy közgazdasági egyetemet, illetőleg közgazdaságtudományi kart létesítsen a magyar állam, nem uj, s ezért nem lehet ezzel az egyetemi intézménnyel szemben felhozni azt az ellenvetést, hogy hirtelen meggondolás vagy előkészítés nélkül vetette volna fel ezt az eszmét ez vagy az a kormány és iparkodott volna erre vonatkozólag rendeletet kibocsátani. Több mint kétévtizedes mozgalom előzte meg a közgazdasági egyetemről szóló rendelet kibocsátását, a közgazdasági ágak mindegyikének köréből. Nem lehet tehát azt mondani, hogy itt tisztára a mezőgazdasági érdekeltség iparkodott volna egy intézményt felállítani, mert a kereskedelem, az ipar és a pénzintézeti élet köréből épugy megnyilvánultak a követelések, a sürgetések, hogy közgazdasági főiskolát, közgazdasági egyetemet létesítsünk. Csak nagyon röviden utalok arra, hogy 1894-ben a harmadik országos gazdakongresszus követelte először, hogy mezőgazdasági főiskola létesíttessék. 1907-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület irodalmi és tanügyi szakosztálya az állatorvosi és erdészeti főiskolákkal együtt mezőgazdasági főiskolának felállítását sürgette egyetemi alapon. A mozgalom azonban parallel megindult már a szövetkezetek körében is, és itt elismeréssel kell adóznom a Hangya illusztris vezetőjének : Balogh Elemérnek, aki legerőteljesebben propagálta ezt az eszmét egészen a keresztülviteléig. Mintegy tizenkét éves agitáció a Hangyának 1900-ben történt fellépése után arra vezetett, hogy a kereskedelmi, mezőgazdasági és ipari érdekképviseletek összefogtak, teljes egyöntetűséggel melléje állottak az eszmének és követelték az akkori törvényhozástól, hogy sürgősen gondoskodjék a közgazdasági, egyetem felállításáról olyképen, hogy abban a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közgazdasági szakok elhelyezést nyerjenek. A Magyar Gazdaszövetségnek kezdeményezésére az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Kereskedelmi Csarnok, a Pesti Lloyd Társaság, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Országos Iparegyesület, szóval közgazdasági életünknek valamennyi országos érdekképviselete egyesült ebben a követelésben. Ez elől az akkori törvényhozás nem is térhetett ki és az 1913-iki költségvetésben az előző országos határozat alapján az illetékes kultuszminister már felvett egy tételt a műegyetem kebelében létesítendő közgazdasági szakosztálynak céljaira. Kétségtelen, hogy ez a szakosztály kísérlet akart lenni, — hiszen az akkori kezdeményezők is igy állították be, — de nem felelt meg annak a célnak, amelyet a mozgalom intézői maguk elé tűztek. évi szept. hó 23-án, csütörtökön. 531 Bátor vagyok itt felemlíteni azt, hogy sokan azzal az ellenvetéssel támadtak az intézménynek, hogy a közgazdaságtudományi kar felállításánál, jobban mondva előkészítésénél alkotmánysértés történt, mert az Országgyűlést nem kérdezte meg a kormány. Szilágyi Lajos: Sohase legyen nagyobb baj! Schandl Károly előadó: Ezzel szemben utalok arra, hogy közjogunk egyáltalán nem mondotta még-ki kifejezetten azt, hogy egyetemeket csak törvényhozási utón lehet felállítani, illetve előkészíteni. Orbók Attila: És ha kimondta volna? Ez alkotmányozó Nemzetgyűlés ; amit ez tesz, az az alkotmány. Schandl Károly előadó: Hiszen a budapesti tudományegyetem a többi egyetemnek felállítása s a ratio educationis is arra vall, hogy rendeleti utón is lehet egyetemeket felállítani, sőt rendeleti utón történt is egyetemek felállítása. De történelmi alapon nem is okolható meg ez az ellenvetés, semmi szin alatt sem okolható meg azért, mert országos határozat alapján, tehát az országgyűlés kezdeményezésére történt ennek a közgazdaságtudományi karnak a felállítása. Egy másik — szintén kívülről jövő — ellenvetéssel is találkozott a pénzügyi bizottság, t. i. azzal, hogy a közgazdaságtudományi kar felállításánál a meglévő egyetemek nem kérdeztettek meg, szóval mintegy az egyetemek autonómiája sértetett meg. Ezzel szemben megnyugtatom a t. Nemzetgyűlést, hogy ez az ellenvetés nem áll meg, amennyiben a budapesti kir. magyar tudományegyetem tanácsát annak idején gróf Zichy János kultuszminister megkérdezte, részletes véleményt kért tőle, és a Tudományegyetem tanácsa 1918 augusztus havában tartott VIII- rendes ülésen hozott javaslata szerint ugy döntött, hogy ne önálló egyetem legyen, hanem egy, bár az egyetemi fakultásokkal mindenben egyenrangú és egyenjogú, de szervezeti alapjában mégis külön közgazdaságtudományi szakosztály, másként kar. A minister teljesen magáévá tette a budapesti tudományegyetem szenátusának javaslatát, annál kevésbé lehet tehát a tudományegyetem részéről felhozni azt az ellenvetést, hogy épen a kormány részéről az ő megkérdezése nem történt volna meg. A pénzügyi és az igazságügyi együttes bizottság helyeselte a kormánynak azt az eljárását, hogy nem várt az előkészítő munkálatok elrendelésével addig, míg a Nemzetgyűlés ezen törvényjavaslat tárgyalásához hozzáfoghat, hanem az összeomlás után, amint a nemzetben nyilvánvaló lett az a felismerés, hogy társadalmi és gazdasági összeomlásunk oka a gazdasági tényezők elhanyagolásában rejlik, azonnal hozzáfogott a közgazdaságtudományi kar előkészítésére irányuló rendelet kibocsátásához. Nagyon természetes, hogy egyidejűleg a tanári kart is ki kellett nevezni, mert hiszen senki sem olyan 07*