Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-109

528 A Nemzetgyűlés 109. ülése 1920. módot fogok rá ajánlani a t. Nemzetgyűlésnek, amely fentartj a az elvet és mégis lehetővé teszi azt, j hogy ilyen teljesen speciális esetekben az osztalék illetve a tőke felemeltessék. Nem tartom elégségesnek, hogy a Központi Hitelszövetkezetre bízzuk ez esetek megítélését, mert nagyon könnyen megtörténhetik, hogy ezáltal egészen kedvezőtlen hatást váltanánk ki, mert más szövetkezeteknél az üzletrészesek megtudják a paragrafust és azt fogják mondani: »Miért csak az egriek és gyöngyösiek kapják meg a 6 százalékot ? Akkor mi is követeljük !« Akkor a Központi Hitelszövetkezet olyan ostromnak lesz kitéve amely kellemetlenné válhat és jó eredményt nem szülhet. Azt hiszem tehát, hogy legalább is a pénzügyministerre kellene rábizni az intézkedést és kimondani a törvényben, hogy csak kivételes esetekben emelhető fel az osztalék. Ezt az intézkedést ilyen formában gondolom : (olvassa) : »Kivételesen indokolt esetekben az osztalék legmagasabb mérve az Országos Központi Hitelszövetkezet előterjesztésére a pénzügyminister által 5%-on felül emelhető.« (Általános helyeslés.) Ezzel elérjük a kivánt célt és kérem t. képviselőtársamat, hogy indítványát méltóztassék visszavonni. Minthogy ebbe a dologba véletlenül megint beleszövődött az a kérdés, hogy vájjon egy párt kívánsága-e a szövetkezeti szervezet kiépítése vagy több párt kivánsága-e, (Felkiáltások jobbfelől : Minden párté !) én, aki a hitelszövetkezeti téren dolgoztam kijelenthetem hogy épen azok az urak akik ugy a másik oldalon, mint ezen az oldalon egyforma buzgón támogatták a hitelszövetkezet ügyét, — a régi néppárt épugy mint a régi 48-as párt, sőt még a régi szabadelvű párt is — amint épen kiemeltem a beszédemben, soha a hitelszövetkezeti téren pártpolitikai különbségeket nem tettünk és ezek a különbségek nem játszottak szerepet, ugy hogy én is tudom és meg vagyok róla győződve, hogy ez a kérdés nemcsak a mi programmunkban, hanem a másik oldalon lévők programmjában is és mindazoknak a programmjában benne volt, akik igazán a nép javát akarták szolgálni. Azt hiszem ennélfogva,- hogy a pártkérdés vagy a pártárnyalat kérdése teljesen kikapcsolható a vitából. Bozsik Pál : (szólásra jelentkezik). Elnök ; Milyen címen kíván a képviselő ur szólni ? Bozsik Pál : Hozzá kívánok szólni a javaslathoz. Elnök : A képviselő ur kétszer kíván szólni a javaslathoz ? (Felkiáltások balfelől : Indítványát akarja visszavonni !) Ezen a címen szólhat a képviselő ur. Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! Nagy köszönettel veszem a pénzügyminister ur kijelentését és kijelentem, hogy a mi helyzetünk szempontjából is a legteljesebb garanciát látom abban a módosításban, amelyet a pénzügyminister ur szives volt indítványozni. Azért az ő módosítását elfogadom, a magamét pedig visszavonom. évi szept. hó 23-án, csütörtökön. Elnök : Kérdem a t. Házat, kivan-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. A pénzügyminister ur az eredeti szövegezést módosító indítványt tett. Ennélfogva a kérdést ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés a 9. §-t eredeti szövegezésében igen vagy nem ? Amennyiben a t. Nemzetgyűlés nem fogadná el a szakaszt eredeti szövegezésében, fel fogom tenni külön a kérdést, hogy a pénzügyminister ur módcsitó indítványával méltóztatik-e azt elfogadni. (Helyeslés.) Méltóztatnak a kérdésnek ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 9. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) A Nemzetgyűlés nem fogadja el a szakaszt eredeti szövegezésében. Kérdem már most a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a 9. §-t a pénzügyminister ur által tett módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kimondom, hogy a 9. § a pénzügyminister ur módosításával fogadtatott el. Következik a 10. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat 10—35. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 36. §-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Iklódy-Szabó János előadó : T. Nemzetgyűlés ! Bátor vagyok a 36. § második bekezdése helyébe a következő módosítást ajánlani (olvassa): »A gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknél az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében más célú gazdasági és földmunkái;-szövetkezetek is alakulhatnak és átalakulhatnak.« (Helyeslés bálfelől.) Amint ugyanis már bevezető beszédemben emlitettem és mint Schandl Károly igen t. képviselőtársam is emiitette beszédében, helyes volna ezeket a földmunkás-szövetkezeteket is bekapcsolni az Országos Központi Hitelszövetkezet keretébe. (Egy hang jobbfelöl : Nem helyes, hanem muszáj !) Megjegyzem, hogy maga a szöveg nem is mond ennek direkte ellent, azonban hogy expressis verbis kifejeztessék ennek lehetősége, ezért vagyok bátor ezt a módosítást javasolni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Van valaki szólásra feljegyezve ? Szabóky Jenő jegyző: Schandl Károly». Schandl Károly : T. Nemzetgyűlés ! Nem akarom sokáig igénybevenni a t. Nemzetgyűlés idejét és türelmét hiszen az általános vitában a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek eszméjét bővebben kifejtettem. Itt csak röviden arra akarok utalni, hogy nem felesleges ez a módosítás, amelyet az előadó ur is magáévá tett, miután a gazdasági hitelszövetkezetek alatt, mint az eddigi 22 éves gyakorlat is mutatja, általában gazdák hitelszövetkezeteit szokták érteni,tehát a »gazdasági« kifejezés a szűkebb értelemen vett »mezőgazdasági« fogalmat jelölte. Szükséges tehát itt bevenni a »földmunkás« kifejezést is, aminek alapján azután ezt a nagyhorderejű szociális akció