Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-109

A Nemzetgyűlés 109. ülése 1920, az Országos Központi Hitelszövetkezet megindíthatja. Azt hiszem, hogy a t. Nemzetgyűlés ehhez hozzájárul és az Országos Központi Hitelszövetkezet, amint látom is, teljes kedvvel és teljes erővel fel fogja karolni, ugy egyike lesz ez az alkotás a leghatalmasabbaknak, amelyek ebből a Nemzetgyűlésből kiindultak, és a Nemzetgyűlés igen tisztelt tagjamak az egész földmunkásság hálával és elismeréssel fog ezért adózni. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! A javaslathoz a magam részéről hozzájárulok. (Éljenzés a jobboldalon.) E!nök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólni ? (Senki sem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal . Az előadó ur módositó indítványt adott be ; ennélfogva a kérdést ugy fogom feltenni, hogy míltóztatik-e a t. Háznak a 36. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? Amennyiben nem fogadra el a Ház a szakaszt változatlanul, a továbbiakban felteszem a kérdést hogy az előadó ur módositó javaslatával méltóztatik-e azt elfogadni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevésébe belenyugodni ? (Igen !) Ha igen, kérdem a t. Házát, méltóztatik-e a 36. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, akkor kérdem, méltóztatik-e a szakaszt az előadó ur módosításával elfogadni l (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Következik a 37. §. Szabóky Jenő jegyző (olvassa,a törvényjavaslat 37. 38. és 39. §-ait

i melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatott. Harmadszori olvasáea iránt a napirendi indítványnál leszek bátor a t. Háznak javaslatot tenni. A Ház határozatának megfelelően tárgyalásra következik a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése Rakovszky István, a Nemzetgyűlés elnöke mentelmi jogának megsértése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Mikovényi Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! A Nemzetgyűlés 1920. évi augusztus 19-én tartott ülésén a Nemzetgyűlés egyik alelnöke bejelentést tett arról, hogy Rakovszky István nemzetgyűlési elnök mentelmi jogát az 1920. évi augusztus 18-án tartott ülésben való elnöki működéséből kifolyólag Marton Béla m. kir. huszárfőhadnagy megsértette azáltal, hogy Rakovszky István nemzetgyűlési elnököt lovagias utón felelősségre vonta. A bizottság megállapította, hogy ez a tény, mely szerint Marton Béla m. kir. huszárfőhadnagy Giczey György és Takáesy Gyula századosok által Rakovszky Istvántól, a Nemzetgyűlés elnökétől egy a Nemzetgyűlés elnöki székéből 1920 augusztus 18-án tett kijelentéséért lovagias utón elégNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — V. KÖTET. évi szept. hó 23-án, csütörtÖhön. 629 1 tételt kért, a mentelmi jog megsértését képezi. Miután azonban a mentelmi bizottság ülésén megjelent Marton Béla huszárfőhadnagy s a következő kijelentést tette : »Sem a Ház méltóságát, sem az elnök mentelmi. jogát megsérteni nem akartam és végtelenül sajnálom, hogy ez a dolog megtörtént« — és mivel ez a kijelentés a megtörtént tényekkel szemben teljes elégtételnek tekinthető, azért a bizottság azt javasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ezt az ügyet tekintse elintézettnek és térjen felette napirendre. (Helyeslés.) Elnök : Minthogy szólásra senki sincs féljegyezvp, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését Rakovszky István a Nemzetgyűlés elnöke mentelni jogának megsértése tárgyában tudomásul venni, igen vagy nem 'if Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen kimondom. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Bottlik József foglalja"el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a budapesti m. kir. egyetemi közgazdaságtudományi kar felállításáról és ideiglenes szervezetéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Schandl Károly előadó : T. Nemzetgyűlés ! Már a háború alatt n}dlvánvalóvá vált egy nagy felismerés, hogy hazánk összeomlás előtt áll, ha -a gazdasági erőket nem iparkodik restaurálni. Hogy Magyarország évtizedeken keresztül elhanyagolta a közgazdasági érdekeket, az szinte folyománya annak az 1867 óta tartó osztrák politikának, amely Magyarországot valóságos gyarmati állapotba helyezte Ausztriával szemben. Minden olyan törekvést, amely arra irányult, hogy Magyarország közgazdasági erőit fejlessze, hogy olyan irányba terelődjék a helyzet, hogy Magyarország közgazdaságilag is mint önálló állam jelentkezzék, az osztrák intéző körök befolyása folytán mindenkor meghiúsították. Ezé t kerültünk abba az alárendelt helyzetbe már a háború alatt, hogy Magyarország szemben Ausztriával, szemben az osztrák gyáriparral, szemben az osztrák kereskedelemmel, úgyszólván alig érvényesülhetett. Az összeomlás jórészt azért következett be a háború titán is, mert Magyarország közgazdasági erői nem fejlődtek, mert Magyarországon a közgazdasági törekvések nem jutottak elég érvényesüléshez. Ezzel a törvényjavaslattal, amelyet bátor vagyok e helyről ismertetni, olyan alkotást hozunk a Nemzetgyűlés elé, amely folytatja ásón törvényhozási intézkedések sorozatát, amelyek Magyarország intelligenciáját uj irányba terelik, amelyekkel az ország gazdasági erőit iparkodunk restaurálni. Kétségtelen, hogy beteges fejlődés 67