Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.
Ülésnapok - 1920-109
518 A Nemzetgyűlés. 109. ülése 1920. dr. Szabó Lajos, aki a kisgazdapárt titkára volt, felkereste őt, hogy vele valami Pongrácz-féle révbirtok felosztása tárgyában értekezzék, illetőleg a szétosztás iránt kérelmet terjesszen elő, A nagykanizsai rendőrség által kihallgatott Szabó Lajos a tényállást az ismertetett módon adta elő, a feljelentésben megnevezett néhány : tanú pedig nem közvetlenül tudja, csak közvetve, Szabó Lajostól hallotta, hogy amikor Szabó Lajos a kormánybiztoshoz fordult e kérelemmel, | akkor Ujváry Géza félbeszakította őt, tiltakozott I az ellen, hogy a kisgazdapárt nevében beszéljen j és Szabó Lajos szerint azt mondta, hogy micsoda kisgazdapárt ez, ez egy kommunista-társaság, ! amelyben nincs egy tisztességes ember sem. Az egyik tanú pedig, aki szintén jelen volt, azt mondja, hogy ő ezt nem hallotta ilyen formában, j hanem igenis, Ujváry Géza Szabó Lajost megtámadta és kommunistának nevezte azért, mert kifogásolta, hogy a Pongrácz-féle birtok szétosztását akarja elősegíteni. Azt is mondja ez a tanú, hogy akkor azt is mondta Ujváry Gréza, hogy több ilyen egyén is van, akinek ez a szájaize szerint volna, vagyis beszédének értelmét akként lehet magyarázni, hogy más embereket is olyannak minősithet, aminő Szabó Lajos, akit ő kommunistának nevezett. Epen ezen tényállás alapján a mentelmi bizottság, bár a többi tanuk nem erősítették meg a cselekmény elkövetését, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a cselekmény bebizonyítása tulajdonképen nem a mentelmi bizottság hatáskörébe tartozik, hanem a rendes bíróság bűntető jogi utón a bűnvádi perrendtartás szabályai szerint folytatja le a bizonyítást. Gyanuoknak elegendő Szabó Lajos vallomása és annak az Ácsnak a vallomása, aki szintén megerősítette azt, hogy Szabó Lajost kommunistának nevezte. Egyébként a feljelentők között Szabó Lajos is ott foglaltatik, tehát ha neki magának az egyéni feljelentése forogna fenn, akkor is fel kellene függeszteni a mentelmi jogot. Épen azért a bizottság javasolja ezek alapján a Nemzetgyűlésnek, hogy az eljárásnak szabad folyást engedve ez ügyből kifolyólag Ujváry Géza képviselő mentelmi jogát függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, felteszem a kérdést, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, hogy Ujváry Géza képviselő ur mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag a Nemzetgyűlés felfüggessze, igen vagy nem ? (Igen !) Igen, akkor határozatként kimondom, hogy a Nemzetgyűlés Ujváry Géza képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyben felfüggesztette. Következik Szmrecsányi György képviselő ur mentelmi ügye. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! Szmrecsányi György képviselő, ur hivatkozással a házszabályok 188., §-ára, élőszóval mentelmi jogának megsértését jelentette be a Nemzetgyüévi szept. hó 23-án, csütörtökön. lés folyó évi augusztus hó 5-én tartott 78. ülésén, azon a címen, hogy őt a szombathelyi hadosztálybiróság a következő értesítéssel hivta meg tanuvallomástótel céljából (olvassa) : »Magyar hadosztálybiróság Szombathely. A m. kir. államrendőrség főkapitányságának, Budapest. Szombathely, 1920 július 22-én. Dr, Hutiray őrnagy elleni bűnügyben megkeresem, hogy Dömötör Mihály, Friedrich István nemzetgyűlési képviselőket és Szmrecsányi György alelnököt utasítani szíveskedjék, hogy folyó évi augusztus hó 11-én délelőtt 10—11 között a II. kerület Margitkörűt 85. szám alatt a kiküldött szombathelyi vizsgálóbiró előtt jelenjenek meg. Olvashatatlan aláírás őrnagy hadbíró, mint a bíróság vezetője«. Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő ur abban a tényb en, hogy a katonai hatóság azt a kifejezést használta, hogy őt a rendőrség utasítsa a megjelenésre, mintegy kényszer kilátásba helyezését látta és ezért bejelentette a mentelmi jog megsértését. A mentelmi bizottság megállapította, hogy ez tulajdonképen a szombathelyi hadosztálybiróságnak a m. kir. államrendőrséghez intézett megkeresése volt, amelynek alapján a m. kir. államrendőrségnek szabályszerűen kiállított és tanúkihallgatás céljából * minden egyes itt felsorolt képviselőhöz intézett idézést kellett volna kibocsátania. A megkeresés ugyan kifogás alá eshet és szerencsétlenül van megválasztva az »utasítás« kifejezés, de ez csak az államrendőrséghez intézett rendelkezésnek veendő, mely nem egyenesen a képviselőkhöz volt intézve, hanem a rendőrséghez, s ennek alapján a rendőrségnek kellett volna a további eljárás folyamán helyesebb formát választani. Miután sem a hadosztálybiróság, sem pedig a rendőrség részéről semmiféle erőszak, vagy ilyen célzat nem volt fellelhető, másrészt abban semmiféle következménnyel való fenyegetés nem foglaltatik, a mentelmi bizottság a jelen esetben Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését nem látta fennforogni, ellenben megállapította azt, hogy a m. kir. államrendőrség ennek a megkeresésnek végrehajtásában nem járt el szabályszerűen. Epen azért, hogy hasonló eset többé elő ne fordulhasson, a bizottság azt javasolja : mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy ebben az ügyben Szmrecsányi György nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését nem látja fenforogni, de felhívja ugy a magy. kir. honvédelmi, mint a belügy minister ur figyelmét arra, hogy rendeletileg utasítsák ugy a hadbiróságokat, valamint a magy. kir. államrendőrséget, hogy különösen a nemzetgyűlési képviselőkkel szemben a tanúkihallgatási idézéseknél és meghívásoknál legyenek tekintettel a képviselőknek mentelmi jogukból folyó különös helyzetükre, és szorosan tartsák szem előtt a megfelelő törvényes formákat és szabályokat. (Helyeslés.)
