Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

478 A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. évi szeptember hó 21-én, kedden. Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, a Bernolák­féle indítvány az országnak ezt az alaptörvényét lerontja. (Zaj és ellenmondások a baloldalon. Elnök csenget.) Taszler Béla : Szüksége van rá a nemzetnek, hogy lerontsa 1 (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne zavar­iak a szónokot. Még a mai napon végezni óhajt a Nemzetgyűlés ezzel a törvényjavaslattal és a közbeszólásokkal esak elnyújtják a vitát, •(Közbe­szólások a baloldalon : Obstruai !) Bródy Ernő : Azt akarom ezzel bizonyítani, hogy Eötvös hú maradt azon elvekhez, melyeket 1844-ben közzétett esszéjében lefektetett, ö beter­jesztette a zsidóság emancipációjáról szóló törvény­javaslatot és ebben a törvényjavaslatban, épen ugy, mint az 1868 : XLIV. te.-ben, mely a nemzeti­ségek egyenjogúsításáról szól, soha sehol a zsidók­kal kapcsolatban nemzetiségről vagy népfajról szó nincs. Ezzel azt akarom bizonyitani, hogy ez egy egészen uj, egy egészen idegen elmélet, mely a zsidót nemzetiségnek és népfajnak akarja minő­síteni. (Egy hang a baloldalon : Uj, de nem idegen !) Ez egy Németországból importált elmélet, de nem egy külön magyar találmány, nem Bernoják t. képviselőtársamnak a találmánya. (Egy hang a baloldalon : Nagyon helyes találmány !) Bernolák Nándor (közbeszól). Bródy Ernő : Francia művekre méltóztatik hivatkozni ? Bernolák Nándor : A magyar históriára. Bródy Ernő : A magyar históriára Î Ez is magyar história? (Felkiáltások a baloldalon: Éljen Bernolák!) Kossuthnak a levelével, meg Eötvösnek a levelével is bizonyítottam, hogy ilyen a magyar história. Méltóztatnak talán Deák Ferenc véle­ményére kíváncsiak lenni? (Felkiáltások a bal­oldalon: Nem!) Ha méltóztatnak megengedni, ezt is felolvasom, ez is a tárgyhoz tartozik. (Zaj és cttenmondások a baloldalon.) Méltóztassanak megengedni, hogy igen rö­viden ismertessem még azt, hogy mi volt Deák Ferencnek a véleménye erről a kérdésről. Azt mondja Deák Ferenc (olvassa): %k legegyszerűbb módja az emancipációnak az lesz, ha mindenütt, hol a törvény eddig különbséget tett a vallások közt, azon törvények illető pontjánál kimondjuk, hogy minden valláskülönbség nélkül, ideértve az izraelitákat is, amit sokkal célszerűbbnek tartok, mintha arról az eszméről »emancipáció« különös törvényt alkotnának. Ezt a szót általában nem szeretem. Elfogadott szó ugyan, de szégyenitő a világra, mintha mi rabszolgákat tartottunk volna. Őket megillette volna joggal azon alap, és midőn mi azt fogjuk neki adni, sem rokon-, sem ellenszenvek nem vezetnek bennünket, hanem tisztán és egyedül az igazság.«\ Ez volb Deák Ferencnek a véleménye. (Zaj a bal­oldalon.) Dánér Béla : Ö is tévedett î Bródy Ernő : Nagyon fontos dolog, hogy Dánér Béla t. képviselőtársam Deák Ferencnek erre a tévedésére figyelmeztet és felhiv bennün­ket. Taszler Béla : Egész 67-es munkájában té­ved Deák ! Bródy Ernő; A szabadelvűséiről lévén szó, örülök, hogy Taszler igen t. képviselőtársam nincs egy véleményen Deák Ferenccel, de viszont en­gedje meg nekem azt a jogot, hogy én Deák Fe­renc véleményéhez kössem magamat. (Zaj a bal­oldalon.) Gunda Jenő: Annyi baj legyen! Bródy Ernő: Mindig azt a kérdést méltóz­tatnak felvetni, hogy vájjon rra is ezen a vélemé­nyen volnának-e ezek a férfiak. Beigazoltam ezt Kossuth Lajos 1883-iki levelével. Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Hol vagyunk ma attól ? Bródy Ernő: 1893-ban, mikor a polgári há­zasságnak a kérdése forgott szóban . . . Haller István vallás- és közoktatásügyi minis­ter: 1920-ból citáljon ! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Kovács Emil : A proletárdiktatúra utánról i Haller István vallás- és közoktatásügyi minis­ter : ön nem volt becsukva a gyűjtőkbe és egyéb helyeke», mint mi î Bródy Ernő: 1893-ban, amikor Kossuth La­jostól azt kérdezték, hogy a függetlenségi párt megszavazza-e a polgári házasságról szóló törvény­javaslatot egy olyan kormánynak, melyet meg akar ölni, Kossuth Lajos azt válaszolta, hogy meg kell szavazni és még az ördöggel is szövetkezni kell, hogy a szabadelvű reformokat biztosítsuk. Ez volt 1893-ban Kossuth Lajosnak a véleménye. (Zaj és közbeszólások a baloldalon.) Ne méltóztassa­nak engem a textusomról kizavarni, mindig más területekre megyek át. Szeretnék megmaradni a nemzetiség, népfaj, vagy vallás kérdésénél, de ez nagyon nehéz, mert itt folytonos párbeszédet tartunk. (Folytonos zaj és közbekiáltások. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Ha nem hallgatnak meg és folyton kizavarnak a" textusomból, nem marad más hátra ... (Foly­tonos zaj és közbekiáltások.) Elnök (csenget): Méltóztassék folytatni! Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Az a kérdés, hogy nemzetiség-e, népfaj-e vagy vallás. Erről van szó. (Folytonos zaj.) Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : Azt nem ebben a javaslatban döntjük el. Bródy Ernő: De itt ezen elv szerint történik a kontingéntálás. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget) : Kérem, képviselő urak, képtelen vagyok a tárgyalást figyelemmel kisérni. Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister : A javaslatban nincs sehol szó a zsidókról ! (Folytonos nagy zaj és közbekiáltások.) Elnök (csenget) : Méltóztassanak csendben lenni, hogy ellenőrizhessem, hogy a felszólaló ur a tárgyhoz szól-e vagy sem. (Halljuk ! Halljuk !)

Next

/
Oldalképek
Tartalom