Nemzetgyűlési napló, 1920. V. kötet • 1920. augusztus 25. - 1920. szeptember 24.

Ülésnapok - 1920-107

A Nemzetgyűlés 107. ülése 1920. 'évi szeptember hó 21-én, kedden. 479 Bródy Ernő : A kommentárok folyton arról szólnak, hogy a zsidók igy, a zsidók ugy. (Nagy zaj és ellenmondások a baloldalon !) Kovács Emil : Nem is tartozik ide ! Elnök : Kérem a képviselő urat, tessék foly­tatni beszédét. Bródy Ernő : Nem helyes az, hogy ilyen inci­dentaliter akarják ezt a kérdést eldönteni. (Zaj. Elnök : Méltóztassék a 3. §-hoz szólni ) Bródy Ernő: A harmadik szakaszhoz szólok. Az a kérdés, hogy nemzetiség, népfaj, vagy fele­kezet-e a zsidóság. Azt hiszem erről szól az indít­vány. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Nekem az a nézetem, hogy azt, hogy egy csoportozat, nemzetiség, népfaj, felekezet vagy nem tudom, hogy micsoda-e, azt különböző szem­pontok szerint kell eldönteni. (Folytonos zaj és közbekiáltások a baloldalon.) Hogyan lehet egy-egy csoportot nemzetiségnek vagy népfajnak tekin­teni, amelynek nincs hazája, nincs területe, ame­lyen élne. A zsidókat széjjelszórták. (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon: Palesztinai) Tessék meg­váltani az utijegyet oda, t. képviselőtársam, mert a Palesztinába való kivándorlás sem olyan egy­szerű, mint gondolja. (Folytonos nagy zaj.) Dánér Béla ; önnek meg fogom váltam ! Kimegy? (Nagy zaj és deridtség.) Bródy Ernő: Engedelmet kérek, hogy vala­mely csoport, népfaj, vagy nemzetiség legyen, ahhoz szükséges, hogy legyen neki hazája, alkot­mánya, politikai élete, önállósága. Hol vannak ezek a zsidóságnál? Hogyan képzelhető el olyan organizmus, amelynek nincs orgánuma? Bocsá­natot kérek, hogy lehet ilyen alapon a zsidóságról azt állitani, hogy az népfaj ? És hol kezdődik és hol végződik ez? Az, aki kilépett a zsidó vallásból, az micsoda? Zsidó vagy nem zsidó? (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Megkeresztelkedett izraelita! Elnök csenget.) Túri Béla : Római katolikus vallású zsidó ! (Derültség. Zaj.) Bródy Ernő: Ez még mind nincs eldöntve. Itt van egy nagy munka, talán t. képviselőtár­saim ismerik, egy híres francia tudós, Leroy­Beaulieu munkája, amelyben felveti azt a kér­dést, hogy mi a népfaj, és azt mondja, hogy tulajdonképen Európában ma nincs tiszta nép­faj, csupa vegyülék van. (Nagy zaj.) Huber János : A zsidó, az tiszta ! Bródy Ernő : A zsidó sem egészen tiszta ! (Folytonos nagy zaj.) Ott van az angol zsidó­törvény, amely eltiltja zsidóknak keresztények­kel való házasságát. Leroy-Beaulieu azt állítja, hogy még az sem különbség, hogy árja-e vagy sémi, mert vannak fajok, amelyek a sémitákhoz tartoznak, bár keresztények. (Folytonos nagy zaj.) Itt rendkívül nehéz kérdések tolulnak fel, hogy vájjon nemzetiség, népfaj vagy felekezet-e. Ezzel szemben a cionisták beadványára méltóz­tatnak hivatkozni ? Az fogja ezt eldönteni ? (Folytonos nagy zaj és ellenmondások a bal­oldalon.) Dánér Béla t. képviselőtársamat, aki ugy látszik, Palesztina tekintetében szaktudóssá ké­pezi ki magát, (Derültség) fel akarom világosítani, hogy ez a Palesztina-kérdés sem olyan egyszerű, mert abban a Palesztinában, amely az egész zsidóság gyülhelye akar lenni, másfél millió em­ber fér el összesen. Hogyan akar oda egy millió zsidót begyömöszölni a képviselő ur ? (Nagy zaj. Elnök csenget.) Ennek a r Palesztin a- kérdésnek nincs meggondolt alapja. És ettől eltekintve, mi történjék az ottlévő lakossággal ? Azokat kitele­pítik, egy Lakáshivatalt fognak ott felállítani ? (Derültség. Nagy zaj.) Egészen komolytalan ez a Palesztinába való kiküldés. (Folytonos nagy zaj.) Dánér Béla : Menjenek Amerikába, ott van elég hely ! Haller István vallás- és közoktatásügyi mi­nister: Ez már csakugyan nem ide tartozik. (Folytonos nagy zaj. Elnök csenget.) Bródy Ernő : En magamat zsidó, vallású ma­gyarnak tartom, nekem nincs semmi keresni­valóm másutt, mint itt Magyarországon! Huber János: De itt van! Bródy Ernő : Gyermekeim bölcsője itt rin­gott, itt van szüleim sirja. Nekem magyar kul­túrám van, ebben a kultúrában nőttem fel, ide vagyok szögezve, láncolva ehhez az országhoz, itt akarok élni, itt akarok meghalni. (Folytonos nagy zaj.) Nagyon fáj nekem az, hogy magyar hazafi­ságomat külön kell hangsúlyoznom. Tartom magam olyan magyarnak, mint bármely más felekezetű polgártársam. (Folytonos zaj és fel­kiáltások balfelöl : Mi nem !) Tartom magamat e haza hü tagjának, és hűnek ehhez a magyar hazához, nem külsőleg, hanem a legbelsőmben, hiszen Petőfin, Yörösmartyn, Aranyon nőttem fel, iróim Jókai, Kemény voltak, tanáraim mind magyarok voltak, nem is lehetek más, mint ma­gyar. (Folytonos nagy zaj. Ellenmondások a baloldalon.) En tehát nagyon sajnálom azt, hogy most engem és az én vallásfelekezetembelieket bele akarják szorítani egy nemlétező népfaj, nem­létező nemzetiség elméletébe. (Nagy zaj és ellent­mondások a baloldalon.) Igenis, a zsidó nem más, mint felekezet, (Zaj és felkiáltások a bal­oldalon : Faj !) és ha önök el akarnak járni a zsidó felekezettel szemben, tessék eljárni velünk szemben, megvan a joguk hozzá... (Nagy zaj.) Pető Sándor : Joguk nincs, csak erejük van hozzá ! (Nagy zaj. Ellenmondások a baloldalon.) Usetty Ferenc előadó: Ez a prepotencía! Pető Sándor : Emberi jogot nem lehet el­venni ! Tessék rabszolgatörvényt behozni. (Nagy zaj.) Bródy Ernő : Nevezzük nevén a gyermeket ! Miután semmiféle támpont nincs ma arra, hogy a zsidó nemzetiség, vagy népfaj, mert ez egy Németországból 'importált elmélet, amelynek semmi alapja nincs s egyáltalán ez a kérdés még nincs eldöntve, én nagyon merész kezde­ményezésnek tartom a magyar törvényhozás ré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom